Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Globális Válságreagáló Csoportja múlt szerdai jelentésében arra figyelmeztet, hogy az orosz-ukrán konfliktus tovagyűrűző hatásai súlyosbítják százmilliók megélhetését a világon. Az emelkedő élelmiszer- és energiaárak legalább egy generáció óta nem látott megélhetési válságot idéztek elő a világban, hangsúlyozza az ENSZ. A jelentés szerint a háború felerősíti az éghajlatváltozás, a súlyosbodó infláció és a COVID-19 világjárvány kihívásainak következményeit.
A Globális Válságreagáló Csoport a megélhetési költségek válságának három fő elemét azonosította: az emelkedő élelmiszerárakat, az emelkedő energiaárakat és a szigorodó pénzügyi feltételeket. Bár ezen elemek mindegyike önmagában megnehezíti milliók életét, egymást erősítve már egy ördögi kört alkotnak. 94 országban hozzávetőleg 1,6 milliárd ember van kitéve a válság legalább egy dimenziójának, és körülbelül 1,2 milliárdan élnek „tökéletes vihar” körülményei között, ahol mindhárom elem hatásával kell szembenézni.
A jelentés közzététele után Antonio Guterres ENSZ-főtitkár sajtóközleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy Oroszország inváziója több „vérontásért és szenvedésért” felelős.
„Négy hónappal Ukrajna orosz inváziója után új valósággal nézünk szembe. Az ukrán földön élők számára minden nap új vérontást és szenvedést hoz. Világszerte az emberek számára pedig a háború a többi válsággal együtt azzal fenyeget, hogy az éhség és a nélkülözés soha nem látott hullámát szabadítja el, társadalmi és gazdasági káoszt hagyva maga után” – mondta az ENSZ-főtitkár.
Nem ilyen egyszerű a képlet
Az ENSZ tehát most a válságot a Kreml ukrajnai inváziójának közvetlen következményeként mutatja be, holott az már évek óta parázslik. Valójában a megélhetési költségek már jóval a konfliktus előtt emelkedtek.
Az infláció hatalmas megugrása legfőképpen az amerikai jegybank (FED) és más nagyobb központi bankok monetáris politikájának eredménye, amelynek keretében a 2008-as globális pénzügyi válságot követően ezermilliárd dollárokat nyomtak a tőzsdék megtámogatására. Bizony ez a likviditás-cunami kezdte el felnyomni az árakat.
Globális szegénység és éhínség
A jelentés tendenciózus megfogalmazása ellenére a Global Crisis Response Group által közölt statisztikák kritikus betekintést nyújtanak a szegénység növekedésébe világszerte. Az ENSZ-jelentés megjegyzi, hogy több mint két évvel a járvány után az emberek azon képessége, hogy megbirkózzanak a megélhetési költségek válságával jelentősen csökkent. Világszerte a munkavállalók mintegy 60 százalékának már alacsonyabb a jövedelme, mint a járvány előtt volt, és az átlagos háztartás 1,5 százalékot veszít reáljövedelméből csak a kukorica és a búza áremelkedése miatt.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a háború kezdete óta megnövekedett éhínség még szélesebb körű lehet. Az elmúlt két évben a háború hatásai miatt 135-ről 276 millióra nőtt az élelmiszerválsággal küzdők száma. Idén ez a szám 323 millióra kúszhat fel. Az emberek már most csökkentik élelmiszervásárlásaikat, és lehet, hogy csökkentik a tápláló termékek számát, kihagyják az étkezéseket és/vagy kisebb adagokat esznek.
Az előrejelzések szerint ez év végére 179–181 millió ember élelmezési válsággal szembesül 53 ország közül 41-ben - ahol az adatok rendelkezésre álltak -, és jövőre további 19 millió ember lesz krónikus alultápláltságban, ha továbbra is korlátozott élelmiszer-mennyiség áll rendelkezésre. Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzakészletének 30 százalékát, a kukoricának 20 százalékát és a napraforgó-olajnak a 80 százalékát állítja elő.
A megélhetési költségek meredek emelkedése világszerte növelni fogja a szegénységet, miután a járvány máris óriási mértékben megnövelte az elszegényedést. A Világbank áprilisi becslése szerint a háború akár 95 millió embert is mélyszegénységbe taszíthat. A jelentés úgy kalkulál, hogy 10 millió ember szorul mélyszegénységbe az élelmiszerárak minden százalékpontos növekedése miatt.
Az energiaárak emelkedése aránytalanul nagy hatással lesz a legkiszolgáltatottabbakra. A kőolaj hordónkénti ára meghaladja a 120 dollárt, és az energiaárak összességében 2022-ben várhatóan 50 százalékkal emelkednek. Az európai földgáz ára egyenesen tízszeresére emelkedett a két évvel ezelőttihez képest. Ázsiában és Afrikában csaknem 90 millió olyan ember él, aki korábban elektromos áramhoz jutott, de már nem tudja megfizetni energiaszükségletét.
Mi lesz a rizs árával?
Kritikus elem, hogy a megnövekedett szállítási és műtrágyaköltségek kombinációja gondot jelent a következő évi betakarításnál. A műtrágyahiány miatt előfordulhat, hogy a globális élelmiszertermelés 2023-ban nem lesz képes kielégíteni a növekvő keresletet. A jelenlegi kereskedelmi korlátozások a globálisan értékesített kalóriák közel egyötödét érintik, de ha a jelenlegi folyamat folytatódik, a rizst – a világ legszélesebb körben fogyasztott alapanyagát, amelynek ára eddig viszonylag alacsony szinten maradt – jelentősen befolyásolhatja a műtrágya eltűnése a piacról, ami súlyosbítja a válságot.
Az ENSZ-jelentés azonnali cselekvésre szólít fel, sürgetve a nemzetközi pénzügyi intézményeket, különösen a Világbank és az IMF igazgatótanácsát, hogy növeljék a rászoruló országok pénzügyi forrásait, és tanácsot ad a harcoló feleknek, hogy tárgyaljanak le egy „csomagmegállapodást”, amely lehetővé teszi az élelmiszerek biztonságos szállítását a Fekete-tengeren keresztül.
Konstruktív megbeszélésként értékelték a résztvevők a találkozót, melyre egy feszült hangulatú hét után került sor. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
