Kontinensünkre minden irányból dől a kábítószer és ennek dinamikája évről évre csak növekszik.

Németalföld eleste 

Az elmúlt években Európa - Hamburg, Rotterdam, de leginkább Antwerpen kikötőin keresztül, ahová a hatalmas konténerhajókon érkezik a kábítószer - a “globális kokainkereskedelem epicentrumává” vált az InSight Crime szervezet szerint. 2009 és 2019 között a lefoglalt mennyiség megnégyszereződött, 2020-ban valamivel több mint száz tonnát foglaltak le a hatóságok.

A kokain mennyiségének megnövekedésében szerepet játszottak a három fő kokatermesztő országban, Kolumbiában, Peruban és Bolíviában történt politikai változások. Pablo Escobar lekapcsolása után a nagy kolumbiai kartellek helyett kisebb csoportok mobilizálódtak, akár külföldi segítséggel is. Az új generáció összehasonlíthatatlanul kifinomultabb eszközökkel dolgozik a termelés és az elosztás során, a tagok vidéki cowboyok helyett magasan képzett üzletembereknek néznek ki.

Svájcba a brazilok szállítottak

A holland kormány másfél hónapja új nemzetközi együttműködést hirdetett azok ellen a bűnözők ellen, akik Dél-Amerikából Rotterdam és a szomszédos, belgiumi Antwerpen kikötőjén keresztül kokaint csempésznek Európába. A két város polgármestere arra figyelmeztetett, hogy olyan

“erőszakos bűnözési kultúra van kialakulóban, amely fokozatosan az olasz mintákat követi”.

Védett újságírókat, ügyvédeket gyilkolnak meg az utcán, a bírósági tárgyalásokon a hadsereg tagjai állnak őrt, a tanúk névtelenül nyilatkoznak, miközben piszkos, drogüzletekből származó milliárdok szivárognak a társadalomba, korrumpálva az embereket, aláásva a rendet.

Május elején aztán 50 millió svájci frank értékben fél tonna kokaint találtak a Fribourg kantonban található Nespresso raktárában. Ez a Svájcban valaha felfedezett második legnagyobb mennyiségű kokainfogás. A brazil Primeiro Comando da Capital bűnszervezet – amely az óriási ország legnagyobb szervezett bűnözői hálózata – állt a csempészet középpontjában.

Bejáratott balkáni szállítási útvonalak

Albánia nem csupán a legnagyobb marihuána-termesztő Európában, de az országon halad keresztül az Ázsiából és Latin-Amerikából a kontinensre érkező kábítószer jelentős része is. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) nemrégiben készített jelentése kimutatta, hogy a nyugat-balkáni bűnözői csoportok kulcsszerepet játszanak a globális kábítószerüzletben.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a kábítószercsempészek nagy mennyiségű kokaint csempésznek be az albán és a montenegrói kikötőkön keresztül.

A beérkező kábítószert általában tárolják egy ideig, mielőtt más anyagokkal összekevernék, és kis mennyiségekre választanák szét. Ezután viszik be Európába, főként speciális rejtett rekeszekkel felszerelt személygépkocsikban és teherautókban.

Az afgán centrum

2021-ben a Tádzsik Kábítószer-ellenőrzési Ügynökség vezetője kijelentette, hogy az elfogott heroin és hasis mennyisége a megelőző évhez képest megkétszereződött, a 2020-as 2,3 tonnáról 4 tonnára 2021-ben. Ezeket a kábítószereket elsősorban Afganisztánban termesztik, gyártják és onnan szállítják.

Az UNODC becslése szerint a világ ópium- és herointermelésének 80 százalékát Afganisztánból három fő útvonalon szállítják Ázsiába és Európába, komoly veszélyt jelentve az ott élő polgárok egészségére és biztonságára.

A közelmúlt afganisztáni és ukrajnai eseményei megnehezítették az Afganisztánból származó illegális kábítószerek áramlásának megfékezését, ezért a globális közösségben további vitát kell folytatni a veszélyekről és a lehetséges megoldásokról.

A tiltott kábítószer-kereskedelem útvonalai

Az Afganisztánból Közép-Ázsián át Oroszországba és Kelet-Európába vezető úgynevezett Északi útvonalat a történelem során kábítószer-kereskedelemre használták, és fontos útvonal lett az afgán heroint Európába szállító felek számára. Az UNODC szerint 2010-ben az Afganisztánból származó összes opiát körülbelül 15 százalékát és az összes heroin 20 százalékát Tádzsikisztánon keresztül szállították.

Az igazság az, hogy senki sem tudja, mennyi afgán heroin megy keresztül Tádzsikisztánon és a többi közép-ázsiai köztársaságon; nincsenek erős módszertanok az ilyen becslések elkészítésére.

Mindazonáltal az UNODC és a különböző kormányok a közép-ázsiai országokkal együttműködve összehangolt erőfeszítései révén a Közép-Ázsián átvezető útvonalat a „Párizsi Paktum Kezdeményezés” 2003-as kezdete óta ellenőrzik.

Türkmenisztán is kiemelt átjátszó állomása a balkáni útvonalon Európába csempészett afgán opiátoknak, így igaz, hogy Közép-Ázsia szerepét itt sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A tekintélyelvű és korrupt államok kitűnő táptalajt biztosítanak a kábítószer-csempészipar számára a közép-ázsiai térségben. A Tádzsikisztánon keresztül 2011-ben forgalmazott kábítószerek értékét 2,7 milliárd amerikai dollára becsülték, ami messze meghaladja az ország bármely törvényes vagyonforrását.

Egy ilyen értékes iparág nem létezhet a kormány és a kormányzati intézmények jelentős pártfogása nélkül.

2004-ben például Akhmad Safarov volt ellenzéki vezetőt kábítószer-kereskedelemmel vádolták meg, aki rendőri ostrom után elmenekült az országból. 2008-ban pedig prominens katonai parancsnokok rokonait tartóztatták le egy jelentős drograzzia során a déli Kulob városában.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

(Nagyító rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatják.)