Az orosz-ukrán konfliktus ráébresztette a világot a háború borzalmaira, és arra, hogy egyes államoknak meg kell küzdeniük szuverenitásukért és létjogosultságukért.
Oroszország globális helyzete
Ritka, hogy a globális szereplők olyan kapitális baklövéseket kövessenek el, amelyek megkérdőjelezik globális helyzetüket, sőt jövőbeli kilátásaikat is. A hajdani Szovjetuniónak 10 évbe telt elismerni, hogy Afganisztánban kudarcot vallott – és a kommunista nukleáris szuperhatalom már soha nem is tért magához.
Oroszország számára - amely az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagja – mostani téves helyzetfelismerése komoly geostratégiai következményekkel jár. A Nyugat szemében Oroszország elvesztette az egykori erkölcsi tekintélyét és nemzetközi hitelességét. Az Ukrajnában tapasztalt túlzott erőszak és brutalitás szinte minden megfigyelőt megdöbbentett.
A gazdasági szankciók megfosztották Oroszországot a kereskedelemtől, a bevételektől és a növekedéstől. Melyik nyugati szereplő akar majd ezek után Oroszországgal kapcsolatba kerülni vagy befektetni?
Meglepő módon az orosz hadsereg eddig szinte minden paraméterben alulteljesített. A történészek azon vitatkoznak majd, hogy a sikertelen politikai számítások, a korrupció, a rossz tervezés és a morál, vagy csak a rossz taktika magyarázza a súlyos veszteségeket és a durva pusztító taktikákat – legalábbis a kezdeti szakaszokban.
Oroszországot a belátható jövőben bestiális agresszornak fogják tekinteni. Ráadásul ez a háború szegényebbé, elidegenedettebbé és valószínűleg veszélyesebbé teszi Oroszországot.
Az Egyesült Államok mobilizációs képessége
Az USA eddig lenyűgöző hatékonysággal játszott a stratégiai sakktáblán. Az Egyesült Államok és a Biden-kormányzat előtt álló összes belső kihívás ellenére globális helyzete erősödött az ukrajnai aktív szerepvállalásnak köszönhetően.
Bár nem hajlandó háborúba bocsátkozni Oroszországgal és kockáztatni a nukleáris eszkalációt, az USA helyes lépéseket hozott, és hibrid hadviselési eszközök sorát vetette be. Jóval az invázió előtt képezte ki az ukrán hadsereget és fejlesztette kiberkapacitását, a szövetségesekkel pedig egész szankciócsomagokat készítettek elő.
A hírszerzés megosztásának és az orosz szándékok/lehetőségek feltárásának szintjét ügyesen kezelték. A háború kezdete óta óriási változást hozott az adományozott katonai hardver minősége, a hírszerzési koordináció, valamint a kiberműveletek tekintetében.
Az USA uralja a médiát és az információs háborút is. Az orosz média letiltásával (és az amerikai Big Tech és a közösségi média platformok segítségével) az amerikai/nyugati narratíva uralja a legtöbb országban a hírfolyamokat. Az orosz hibák felerősödtek, akárcsak az ukrán hősiesség, az áldozatok és a veszteségek.
De képes lesz-e a Nyugat együtt élni az Ukrajna és Oroszország közötti jövőbeni kompromisszumokkal? Az orosz kapituláció elképzelhetetlennek tűnik, sőt a vereség is értelmezés kérdése lesz. Elméletileg elég lenne Putyin elnök távozása, vagy a belső kört is le kell váltani? Az Egyesült Államok kormánya is változhat. Egy újabb republikánus elnöknek a globális és európai biztonsági együttműködésre gyakorolt hatása jelentős lehet.
Kínai tanulságok
Az ukrajnai háború komoly fejfájást okoz Kínának. Pekingnek bizonyára jelentős tanulságokat kell levonnia ebből a válságból. A dollár ereje – amikor az Egyesült Államok, Európa és Japán egyesül - egészen félelmetes fegyverré válik. A renminbi a globális valutatartaléknak csak 2,5 százalékát képviseli.
A katonai fronton is le kell vonni Pekingnek a tanulságot: ha a védekező felet (Tajvan) kiváló hírszerzés, józan politikai tanácsok és fejlett védelmi fegyverek támogatják, akkor az ellenállás erőteljes és sikeres lehet. Ráadásul Ukrajnával ellentétben a Csendes-óceán nyugati részén viszonylag könnyű megzavarni az ellátást és a légi/tengeri ellenőrzést.
Globális kihatások
A tragikus ukrajnai civil veszteségek mellett talán a legnagyobb veszteség a globális együttműködési mintákon, valamint a globális kihívások kezelésére való hajlandóságon esett csorba. Már most is kínos viták folynak arról, hogy ki milyen G20-találkozón vesz részt, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa manapság aligha „felel meg a célnak”.
Az ukrajnai háborúnak nincs, és nem is lesz igazi győztese. Végső soron szétzilálja a bizalmat, az együttműködést és a globális kihívások megoldásának képességét. A zavarok, a hiányok és a pusztítások pedig jelentős globális költségekkel járnak. És Oroszország a globális közösséggel fog maradni, bármi legyen is a háború végső kimenetele.
Nem a magyar miniszterelnök dugja be a botot a küllők közé az orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználásának kérdésében. 
