|
| Vlagyimir Putyin orosz elnök (MTI/AP/Pool/Reuters/Makszim Semetov) |
Múlt ősszel már írtunk ezeken a hasábokon a szovjet korszak állambiztonságáról, hiszen annak hálózata (az oroszul csak „sziloviki”-knek nevezett csoport) a mai napig döntő mozgató erővel bír mind Oroszország, mind Magyarország politikájára. Moszkvában a szilovikok csoportja lett az új korszak nemessége, amely hozzászokott a jóléthez, de ahogy nyugati szankciók következtében fogynak a bevételek, úgy esnek neki a konkurrenciának és egymásnak.
Ne menj szembe a szilovikkal!
Alekszej Ulyukaev egykori gazdasági minisztert – aki köztudottan összerúgta a port Igor Szecsin “energiaipari cárral”, az egyik legbefolyásosabb szilovikkal, egyben Putyin bizalmasával – 2017 decemberében ítélték nyolc év börtönre. A múlt héten aztán két prominens politikai szereplőt is letartóztattak, akik közel álltak Medvegyev miniszterelnök kormányához. Egy olyan országban, ahol a korrupció mindenütt jelen van, a jogállamiság szelektív és a tulajdonjogok a Kreml akaratától függenek, minden hasonló eset elkerülhetetlenül összeesküvés-elméletek sorozatát vonja maga után. Szakértők mindenesetre mindkét esetben a szilovikok kezét sejtik a műveletek mögött, akik ezzel üzentek Medvegyevnek: jó lesz, ha elfelejti azon aspirációit, hogy 2024-ben az esetleg leköszönő Putyin utódja legyen.
Az egyik őrizetbe vett, a 70 éves Viktor Isajev igazi nehézsúlyúnak számít az orosz politikában. 1991 és 2009 között volt Habarovszk régió kormányzója, aztán Medvegyev bizalmasaként 2009 és 2013 között a Távol-Kelet Fejlesztéséért Felelős Miniszter. A hivatalos vádirat szerint benne volt a keze az illegális fakitermelésben, amelyet aztán Kínába szállítottak. Politikai megfigyelők szerint azonban letartóztatásának valódi oka az, hogy Isajev múlt szeptemberben a regionális választáson a Kreml-ellenes jelöltet támogatta, aki ráadásul még győzött is.
A Kreml amúgy is ingerülten reagál a lázadásra abban a térségben: Oroszország távol-keleti perifériáján mindig élénken élt az emberekben érzés, hogy ők valójában a birodalom elfeledett peremvidékén élnek, ahol nem kell feltétlenül engedelmeskedni Moszkva parancsainak. Ez a hozzáállás tavaly politikai ellenálláshoz vezetett Putyinnal szemben, ha szeparatizmusról még nincs is szó. De míg Vlagyivosztok és Peking között csupán 1300 kilométer a távolság, addig Moszkva és Vlagyivosztok között 6400 kilométer.
2024-ig nő a hőmérséklet
|
| Káncz Csaba |
A másik őrizetbe vett, a 46 éves dollármilliárdos Mihail Abizov, 2012-ben csatlakozott Medvegyev kormányához, mint nyílt kormányzásért felelős miniszter, akinek az volt a feladata, hogy modernizálja a kormányzati ügyeket. Medvegyev többi, korszerűsítésre vonatkozó kezdeményezéséhez hasonlóan ez is csak “showműsor” volt. A kizárólag számára létrehozott pozíciót 2018-ban meg is szüntették, az üzletember pedig elhagyta a kormányt, hogy élvezze munkájának gyümölcsét. Abizovot most azzal vádolják, hogy szervezett bűnözői csoportot állított fel és cinkostársaival mintegy 4 milliárd rubelt sikkasztott el 2011 és 2014 között két energetikai részvénytársaságtól, az így szerzett pénzt pedig külföldre vitte és offshore számlákon helyezte el. Az ellene felhozott vádakért az orosz büntető törvénykönyv értelmében 15-től 20 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
Ráadásul ezzel párhuzamosan a szilovik klánon belül is már jó ideje hatalmi harcok dúlnak. Az elhárítás (FSzB), a Belügyminiszérium és a katonai hírszerzés (GU) is folyamatosan veszi őrizetbe egymás magas rangú hivatalnokait. Az elit ráadásul nem fog megnyugodni az elkövetkező években. A konfliktusok várhatóan egészen 2024-ig eszkalálódni fognak, amíg ki nem derül, hogy melyik hatalmi frakció szerzi meg a hatalmat a következő elnökválasztáskor.
Káncz Csaba jegyzete
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
