A közvélemény-kutatások szerint az orosz vezetők és az állami intézmények támogatottsága három éve folyamatosan hanyatlik. Az orosz futball világbajnokság ideje alatt, puccs-szerűen bejelentett nyugdíj reformtervek csupán felerősítették ezt a negatív trendet. A Kreml számára aggasztó lehet, hogy az oroszok egyre nagyobb hányada tekinti a külpolitikai vonalvezetést Oroszország fejlődése gátjának.
Felrúgott társadalmi szerződés
A független Levada Intézet július közepén készült felmérése szerint többen vélekednek pozitívan az USA-ról, mint negatívan. Ez először fordul elő 2013 decembere óta, azaz azóta, hogy Moszkva és a Nyugat összeakasztotta bajuszát az ukrajnai belpolitikai válság miatt és Oroszország 2014 februárjában bekebelezte a Krím félszigetet. Ez a hangulatváltozás hirtelen történt: májusban még csupán 21 százalék volt az USA-t pozitívan látók aránya, ami két hónap alatt 43 százalékra ugrott.
Az orosz szavazók csupán fél évvel ezelőtt adtak negyedszer is felhatalmazást Putyinnak országuk vezetésére olyan többséggel, amilyet a Szovjetunió összeomlása óta nem látott a világ. De júliusban az oroszok már csak 67 százaléka támogatta Putyint, holott ez az arány áprilisban még 82 százalékon állt. A nyugdíj korhatárának 5 éves megemelésével az orosz átlagember úgy érzi, hogy a Kreml felrúgta az íratlan társadalmi szerződést, amelynek keretében a kormány megőrzi a stabilitást, fenntart szerény társadalmi juttatásokat, támogatja a nemzeti büszkeség érzését, cserébe pedig a köznép elnézi a burjánzó politikai korrupciót és nepotizmust.
Brutális választási csalás
A Kínával határos, távol-keleti körzetekben két hete aztán politikai földrengés történt. Szeptember 9-én az Oroszországi Föderáció 26 régiójának az élére választottak vezetőt, 16 régióban a helyi törvényhozás összetételéről szavaztak, az Állami Duma (parlamenti alsóház) hét képviselői körzetében pedig pótválasztást tartottak. A Kreml nagy döbbenetére négy távol-keleti régióban - a Habarovszki és a Tengermelléki területen, Vlagyimir megyében és a Hakasz Köztársaságban - egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, így ott második fordulót kell tartani. Az állampártnak tekinthető Egységes Oroszország hivatalban lévő helyi vezetőinek két-két kommunista, illetve liberális demokrata riválissal kell majd versenyezniük. Jakutszk kormánypárti polgármesterének sem sikerült újraválasztatnia magát. Sajtóértesülések szerint Uljanovszk és Irkutszk megye és Hakaszföld törvényhozásában feltehetően a kommunistáknak nagyobb frakciójuk lesz, mint az Egységes Oroszországnak.
A stratégiai fekvésű Tengermelléki határterületen olyan szintű arcátlan választási csalást követtek el az Egységes Oroszország emberei a kommunista befutó jelölttel szemben, hogy az elementáris felháborodás hatására múlt szerdán a terület kormányzóválasztását érvénytelennek hirdette ki a Központi Választási Bizottság, egyben súlyos vádakat fogalmazva meg a helyi választási bizottsággal szemben. Ilyen Oroszországban 20 éve nem történt…
Jó lesz vigyázni, elvtársak!
Holott Vlagyivosztok és az egész Tengermelléki Határterület (165 900 km²) kiemelt stratégiai jelentőséggel bír Moszkva számára. Kína és Észak-Korea szomszédjaként és a Japán-tengerrel határosan pont akkor bomlik fel Putyin közvetlen felügyelete a térségben, amikor az Ázsiával folytatott kapcsolatok egyre fontosabbakká válnak.
Oroszország távol-keleti perifériáján mindig élénken élt az emberekben érzés, hogy ők valójában a birodalom elfeledett peremvidékén élnek, ahol nem kell feltétlenül engedelmeskedni Moszkva parancsainak. Ez a hozzáállás most politikai ellenálláshoz vezetett Putyinnal szemben, ha szeparatizmusról még nincs is szó. De míg Vlagyivosztok és Peking között csupán 1300 kilométer a távolság, addig Moszkva és Vlagyivosztok között 6400 kilométer. Moszkva tehát jobban teszi, ha kemény eszközök helyett inkább jó szóval próbálja visszaédesgetni a nyájba a Putyin-ellenes távol-keleti területeket.
Káncz Csaba jegyzete
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
