A globális beszállítói láncokat újonnan megterheli, hogy Kínában ezekben a napokban már 37 millió embert helyeztek a COVID járvány kitörése miatt karanténba, köztük Csangcsunt, az észak-kínai iparvárost, és Sencsent, a dél-kínai technológiai központot.
A háború hosszú távú átrendezést eredményez
Az orosz-ukrán háború és a következményeként bevezetett szankciók a várakozások szerint radikálisan átrendezik a globális beszállítói láncokat. Oroszország a globális GDP kevesebb, mint 2 százalékáért felel, Ukrajna pedig a 0,14 százalékáért. Ez önmagában elhanyagolható súly, de például Moszkva szállítja Oroszország gázellátásának 65 százalékát. Kazahsztán és Tanzánia pedig búzaimportjának 90 százalékát fedezi orosz szállításokkal.
Ukrajna a maga részéről termeli az Egyesült Államok által felhasznált, félvezető-minőségű neon 90 százalékát. Oroszország pedig az USA palládium felhasználásának több, mint harmadát szállítja – egy olyan ritkaföldfém, amely a félvezetőgyártáshoz is elengedhetetlen. Moszkva szintén a világ vezető exportőre a titánnak és ötvözeteinek.
Új amerikai intézkedések
Ahogyan Sharon E. Burke, korábbi washingtoni kormányzati tanácsadó kifejti, Oroszország szuperhatalomnak számít nemcsak a titán exportjában, hanem kobalt és a lítium kivitelében is. A Biden kormányzat február 24-n jelentett be új intézkedéseket az ásványi anyagok beszállítói láncainak megerősítését célozva. Ezek a lépések természetesen nem függetlenek az orosz-ukrán konfliktustól.
Először is, az amerikai kormányzat befektetéseket eszközöl a források diverzifikációját célozva. Ezek újabb költségvetési pénzeket jelent az energiaügyi- és a védelmi minisztériumoknak, hogy tárjanak fel az USA területén ritkaföldfém-, lítium- valamint nikkel készleteket. Támogassák az újrahasznosításukat, valamint visszanyerésüket – például szénhamuból.
A szakpolitikai rendelkezésekben is módosításokat eszközült Washington, így a kritikus ásványércek listáját megújítják, megreformálják az ősrégi bánya-nyitási jogszabályokat, ahogyan belenyúlnak a környezetvédelmi szabályrendszerbe is. A Pentagon pedig megerősíti a stratégiai készleteket.
Diverzifikálják az ásványércek küldőországait diplomáciai erőfeszítésekkel, hiszen több esetben a belföldi készletek nem elegendőek az igények kielégítésére. Márpedig az elkövetkező években mindezek kritikus kérdésekké válnak, hiszen megindult az átállás egy magasabb technológiai szintű, tisztább energiát felhasználó gazdasági modell felé és a fenti fémek iránti kereslet 400 - 4000 százalékos tartományban ugorhat meg.
Az egyetlen ritkaföldfém bánya, amely jelenleg az Egyesült Államokban működik a kaliforniai Mountain Pass-ban, részben egy kínai állam által támogatott vállalat tulajdonában van, amely Kínába küldi feldolgozásra a kibányászott anyagot. Ezért az USA most kiterjedt geológiai vizsgálatokat folytat Alaszkában, Nebraskában, Texasban és Wyomingban.
Új orosz tilalmak
Márpedig Putyin elnök március 8-án aláírta azt a rendeletet, amely megtiltja kritikus ásványkincsek exportját. Hogy mely ércek és melyik országok az érintettek, azt még nem pontosították – de az EU sérülékenysége bizonyosan növekedett.
Egyes oroszországi ásványok alapvető jelentőségűek az EU tervezett zöld- és digitális átallásának sikeréhez. Moszkva ellenőrzi a globális palládium kereskedelmének 44 százalékát, márpedig az kulcsfontosságú az autók és repülőgépek károsanyag kibocsátásának visszafogásához. Az EU hidrogén technológiás fejlesztéseihez számos, oroszok által szállított fémre van szükség, így a platinára (itt 13 százalékos az orosz részarány), a titánra (23 százalék) és a vanádiumra (34 százalék). Moszkva a világ harmadik legnagyobb szállítója a nikkelnek, amely nélkülözhetetlen az elektromos autók akkumulátoraihoz, akárcsak a rozsdamentes acél gyártásához.
Kína – amely még több kritikus ásványi anyagot ellenőriz – akár ki is használhatja az orosz szállítások zavarait és megerősítheti piaci pozíciót. Márpedig ez tovább növelné az EU függőségét és sérülékenységét.
Brüsszel játszmája
Pedig az EU Bizottság viszonylag korán ébredt. Már 2008-ban figyelmeztetett, hogy az EU nagyon kitett a stratégia fontosságú ritkaföldfémek behozatalának. Mindezt a figyelmeztetést aztán 2000-ben megismételte. A múlt héten Versailles-ban pedig az európai vezetők újra hitet tettek az EU gazdaság-biztonságának megerősítése mellett, megismételve a kritikus ásványkincsek jelentőségét.
Brüsszel és Kijev tavaly stratégiai megállapodást kötött az ásványi anyagokról, amely megcélozta az ukrán beszállításokat az egyre erősödő akkumulátor értékláncba. Hasonlóképpen, Kijev kiemelt partnere lett az EU-nak a hidrogén értékláncban. Mindezek teljesítése most a háború miatt ideiglenesen szünetel, de összességében kijelenthető, hogy az EU geogazdasági potenciáljához pontosan ilyen stratégiai megállapodások szükségesek.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
