A pénteki döntés révén a német hadsereg (Bundeswehr) lehet a legnagyobb konvencionális haderő a NATO-n belül Európában, a fejlesztést Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt indítják el.
A Bundesratban az alaptörvény módosításához szükséges kétharmadnál nagyobb támogatottsággal fogadták el a kormány javaslatát. Négy tartomány - Berlin, Bréma, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Türingia - tartózkodott, mert a helyi kormányt alkotó koalícióban részt vesz a Baloldal (Die Linke) nevű párt, amely ellenzi a haderőfejlesztést - írja az MTI.
A Baloldal négy érintett tartományi szervezetének vezetői közös közleményükben hangsúlyozták, hogy a Bundeswehr "felfegyverzésére" biztosított új források "nem vetnek véget a szenvedésnek Ukrajnában, és nem járulnak hozzá ahhoz, hogy békésebb és biztonságosabb legyen a világ".
A Bundestag már június elején hozzájárult az alkotmánymódosításhoz, amelyet a kormánypártok - szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) - frakciói mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség is támogatott.
A módosítás értelmében a szövetségi kormány létrehozhat egy 100 milliárd eurós pénzügyi alapot a költségvetésen kívül. Az alapot kizárólag hitelfelvétellel lehet finanszírozni, az így bevont forrást pedig csakis haderőfejlesztésre szabad fordítani.
A tervek szerint a 100 milliárd eurót fokozatosan, nagyjából öt év alatt használják fel, kiegészítve a Bundeswehr évente rendre hozzávetőleg 50 milliárd eurós költségvetését. Németország így jóval a NATO-tagállamoktól elvárt - a hazai össztermékhez (GDP) mért 2 százalékos - szint fölé emeli védelmi kiadásait.
Olaf Scholz kancellár az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta, hogy a védelmi képességek fejlesztésére fordított pénz nemcsak Németország, hanem egész Európa biztonságát erősíti, és a program révén a Bundeswehr lesz a NATO-n belül a legnagyobb, úgynevezett konvencionális - atomfegyverrel nem rendelkező - haderő egész Európában.
Az eddig ismertté vált tervek szerint az új források legnagyobb részét haditechnikai korszerűsítésre fordítják, így például a legmodernebbnek számító harci repülőgépre, az amerikai Lockheed Martin F-35-ös modelljére cserélik a légierő (Luftwaffe) Tornado típusú gépeit.
Olaf Scholz az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án jelentette be a Bundestagban, hogy kormánya az orosz agresszióra válaszul nagyszabású haderőfejlesztést indít, és ehhez 100 milliárd eurós pénzalapot állít fel. Azt is közölte, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
