Az orosz vállalatok egyenes úton haladnak a csődhullám felé. LEgalábbis ezt valószínűsíti a Moscow Times gazdasági körképében. A moszkvai jegybank alapkamata 21 százalékon áll, és decemberben várhatóan még magasabbra emelik a bank döntéshozói. A kamatemelés 2023 második negyedévében kezdődött a magas infláció letörése és a gyengélkedő rubel megtámogatása érdekében.
A drága hitelek azonban egyre több vállalatot taszítanak eladósodási spirálba. Az adósságtörlesztés átlagosan a cégek bevételeinek negyedét viszik el. Nő a körbetartozás, ami világos jele annak, hogy az adósságok menedzselése megelőzi a szállítói számlák kifizetését. A kereskedelmi bankok felárát is beszámolva a valós hitelkamatok 25 százalék körül alakulnak.
Előnybe kerültek változó kamatozású hitelek
A Meduza független hírportál adatgyűjtése szerint a háború előtt a vállalati hitelek 20 százaléka volt változó kamatozású. Ez 2023 közepére 44 százalékra ment fel, miután cégek a jegybanki alapkamathoz kötött kölcsönöket vesznek fel. Sok vállalatnak azért van szüksége hitelre, mert hazai forrásból kell helyettesítenie korábbi importját. Emellett kölcsönből vásárolják meg a külföldi cégek hátrahagyott vagyonát. További oka az eladósodásnak, hogy még azelőtt fel akarják venni a hiteleket, mielőtt tovább emelkednek a kamatok. Az említett változó kamatozású hitelek aránya a céges kölcsönökön belül 2024 végén már 53 százalékon álltak.
A hitelválság mellett a kormányzati költekezés és a gyengülő rubel fűti az inflációt, amelyek kiváltják az újabb kamatemeléseket. Az eladósodás kisebb gond volt 2023-ban, amikor a GDP 3,6 százalékkal nőtt, ám a bne IntelliNews régiós hírportál szerint az orosz gazdaság kihűlőben van, ami 2025-ben rátehet még egy lapáttal a vállalatokra nehezedő üzleti nehézségekre.
Könyörgő hangok Putyin fülének célozva
A vállalati csődök száma idén 20 százalékkal nőtt – bányászta ki a Meduza a hivatalos adatokból. A fizetésképtelenségek először az első negyedévben szaporodtak el, majd felgyorsult a növekedésük, miután a feszesebb monetáris kondíciók egyre nehezebbé teszik az adósságok menedzselését. Korábban a cégvezetők 22 százaléka számolt be körbetartozásokról, ami mostanra 37 százalékra ment fel – idézte az orosz vállalkozók szövetségét a Meduza.
Fotó: Depositphotos
Az orosz kiskereskedők szakmai szervezete petícióban fordult a kormányhoz, hogy szabadítsa meg az áruházakat adósságuk egy részétől és adjon 7-10 százalékos kamattámogatást a hitelfelvételükhöz – írta Kommerszant gazdasági lap. Enélkül a szervezet szerint 200 bevásárlóközpont mehet csődbe a következő hónapokban. A raktárakat üzemeltető logisztikai cégek tulajdonosai igyekeznek újratárgyalni adósságtörlesztésükethitelezőikkel. Szergej Csemezov, az állami tulajdonú Rosztec hadiipari konglomerátum vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi hitelezési környezet elviselhetetlen azoknak a gépipari vállalatoknak, amelyeknek gyártási ciklusuk hosszabb, mint egy év.
A vállalatcsoport több tagja is csődbe mehet – jelentette ki a cégvezető októberben. Még a nagy jövedelmet biztosító fegyvereladások sem elegendőek az adósságok 20 százalékos kamatköltségének fedezésére. Ha a termelési ciklus hosszabb egy évnél, akkor az előlegek csak 40 százalékát fedezik a kiadásoknak. A többit hitelből kell előteremteni, így a magas kamatok felzabálják a profitot.
Riasztó megoldást választottak az ingatlanfejlesztők
Az építőipart kiütötte, hogy a nyár közepén lejárt a kormány nagyvonalú jelzáloghitel-támogatási programja. Ezzel a hitelkérelmek egy csapásra a korábbi felére estek vissza és padlót fogott az ingatlanpiac. Az ingatlanfejlesztők válaszul beindították saját finanszírozási programjukat, amihez a 2007–2008-as subrprime válságot okozó hitelezési rendszert választották mintául. A hitelfelvevők olcsó kölcsönöket kapnak, így építkezéseiket az első időszakban jóval a valós piaci kamatok alatti hitelekből finanszírozhatják.
A néhány éves fix kamatozású időszak után azonban hitelköltségek felugranak a piaci szintre, amit sokan gyenge (subprime) hitelképességük miatt nem tudnak majd törleszteni. Emiatt hitelezőik sem tudnak majd fizetni finanszírozóiknak. Jöhetnek a sorozatos csődök, mint a nyugati világban 2007 és 2008 között. A történet szomorú összegzését Alekszej Mordasov, a Szeversztál acélipari cég alapítója, az orosz politikai-gazdasági rezsim egyik oligarchája fogalmazta meg. „A jelenlegi hitelkamatok mellett, nyereségesebb a cégeknek, ha nem bővítik tevékenységüket, sőt akár szűkítik és a bankba teszik a pénzüket. Ezzel kerülhetik el a normális termeléssel járó egyre nagyobb kockázatot.”
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
