Hivatalos látogatás keretében Kínába utazik ma a német kancellár. Olaf Scholz, aki szűk egy évvel ezelőtt vette át Németország vezetését elődjétől, Angela Merkeltől, most először keresi fel ebben a minőségében a távol-keleti országot. Emiatt számos kritikával kell szembesülnie, még egyik kormánykoalíciós partnere irányából is.
Kérdőjeles vizit
A Zöldek frakcióvezető-helyettese, Konstantin von Notz például az ARD német közszolgálati televízióban emlékeztetett arra, hogy Kína nem sima gazdaságpolitikát követ, hanem olyat, amely kéz a kézben jár hatalmi gondolkodásával és birodalmi igényeivel.
A látogatás időzítésével kapcsolatban pedig megjegyezte azt is, hogy alig két hete ért véget a Kínai Kommunista Párt kongresszusa, ahol Hszi Csin-ping pártfőtitkár harmadszor is meghosszabbította a hatalmát.
Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke – egyben a Scholz-kormány külügyminisztere – pedig azt mondta: Scholznak Kínában is egyértelműsíteni kell azokat az üzeneteket, amikben megállapodtak a koalíciós szerződésben.
Ezek között említette az emberi jogok, a nemzetközi jog és a fair versenyfeltételek betartását.
Scholz látogatása Kínában persze azért messze nem példa nélküli: Angela Merkel 16 év alatt 12-szer (!) járt a távol-keleti országban. Hozzá hasonlóan Scholz is gazdasági delegációt visz magával, hiszen Kína fontos gazdasági-kereskedelmi partnere a németeknek.
Józan, körültekintő, pragmatista
Ami a kancellár álláspontját illeti, Scholz a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban és a brüsszeli Politicóban közzétett (és a hivatalos honlapján is elérhető) véleménycikkben érvelt a kínai látogatás mellett.
Meglátása szerint Kína fontos partner, és az is marad. Ugyanakkor ha változik, akkor a hozzá való viszonyuláson is változtatni kell. Összességében józan, körültekintő és pragmatista hozzáállásra van szükség.
Mint írta, az utóbbi öt-tíz év változásait jelzik a Kínai Kommunista Párt októberi kongresszusának határozatai, amelyekben a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb teret nyert "a marxizmus-leninizmus melletti elkötelezettség". Emellett a pekingi vezetés az eddiginél is fontosabbnak tekinti Kína biztonságát és autonómiáját, ami felfogásuk szerint nem az ország, hanem "a kommunista rendszer" stabilitásának megőrzését jelenti.
A változásokra reagáló német stratégia alapelve, hogy a gazdasági együttműködést nem szabad leépíteni, de az egyoldalú függőségeket fel kell számolni és egyenrangúságra kell törekedni.
"Ahol kockázatos függőségek alakultak ki - például fontos nyersanyagok, egyes ritkaföldfémek vagy bizonyos új technológiák esetében -, ott indokolt, hogy vállalataink bővítsék ellátási láncaikat, és ebben támogatjuk is őket, például új nyersanyag-partnerségek révén" - írta a kancellár.
Szerinte biztosítani kell a viszonosságot, a kölcsönösségen alapuló, egyenrangú viszonyt a kapcsolatokban, vagyis Kínának ugyanúgy kell bánnia a németekkel és a német vállalkozásokkal, mint Németország a kínaiakkal és a kínai vállalatokkal.
Ettől a kölcsönösségtől "túlságosan messze állunk, például a vállalatok piacra jutása, az engedélyezési eljárások, a szellemi tulajdon védelme vagy éppen a jogbiztonság és az állampolgárainkat megillető egyenlő bánásmód kérdéseiben" – jegyezte meg Olaf Scholz. "Ahol Kína nem engedi meg ezt a kölcsönösséget, ott ez nem maradhat következmények nélkül".
Scholz szerint az Európai Unió és Kína viszonyának három fő rétege van: egyszerre partnerek, gazdasági versenytársak és politikai riválisok. Ebben a viszonyban "a verseny és a rivalizálás elemei kétségtelenül erősödtek az utóbbi években.
"Ezt a fejleményt "úgy kell kezelnünk, hogy felvállaljuk a versenyt és komolyan vesszük a rendszerek közötti rivalizálás következményeit".
Emiatt a német-kínai párbeszédben "nem szabad kihagyni a nehéz kérdéseket", köztük "a polgári és politikai szabadságjogok, valamint az etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, például Hszincsiang tartományban", és a Tajvan körüli "aggasztóan feszült" helyzetről is tárgyalni kell - írta a kancellár.
Országa ugyan az "egy Kína elvet" képviseli Tajvan hovatartozásának ügyében, de ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi állapotok, "a status quo bármilyen változásának békésen és kölcsönös megegyezéssel kell történnie".
Szerinte Németország a nemzetközi kapcsolatok minden területén a szabályokon alapuló nemzetközi rend megőrzésére, a konfliktusok békés rendezésére, az emberi és kisebbségi jogok védelmére, valamint a szabad és tisztességes világkereskedelem fenntartására törekszik, ugyanakkor azt is vallja, hogy folytatni kell a kölcsönösen előnyös együttműködést.
Ezért a Kínával folytatott viszonyban azt is fel kell tárni, hogy hol közös érdek az együttműködés, hiszen "végül is a világnak szüksége van Kínára, például az olyan globális járványok elleni küzdelemben, mint a Covid-19".
Ugyanakkor nem lehet szó arról, hogy Kína "igényt tarhat hegemón dominanciára vagy akár egy sinocentrikus világrendre," fejtette ki Scholz.
A kancellár az első nyugati vezető, aki a Kínából indult koronavírus-járvány kezdete, 2020 eleje óta hivatalos látogatást tesz a távol-keleti országban.
