4p
A német nagykoalíció felmondását helyezte kilátásba több magasrangú szociáldemokrata politikus, miután pártjuk történelmi vereséget szenvedett a bajor választásokon, népszerűsége pedig országosan is mélypontra süllyedt. Az SPD-nél ma már az AfD és a Zöldek is népszerűbbek. A szocdemeket felőrölték a nagykoalíciós kompromisszumok, a hagyományos baloldali szavazók tömegével fordultak el tőlük.
Nem volt mire inniuk: szociáldemokrata szimpatizáns várja a bajor választási eredményeket Münchenben. EPA/LUKAS BARTH-TUTTAS


A nagykoalíció számára jókora bukást jelentő bajor választások után több szociáldemokrata politikus is kvázi azzal fenyegette meg a Kereszténydemokrata és a Keresztényszociális Uniót (CDU/CSU), hogy pártjuk szövetségi szinten felmondja velük az együttműködést – azaz kilép a negyedik Merkel-kormányból.

A nagykoalíció miatt buktak

„Ha nem lesz javulás, akkor nem fogjuk tovább csinálni” – jelentette ki Karl Lauterbach, a szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti képviselője, egyben egészségügyi szakpolitikusa az ARD német köztelevízió kedd reggeli műsorában. Szerinte pártja részben a nagykoalíción belüli „óriási viszály” miatt szenvedett vereséget Bajorországban, aminek kiindulópontja „mindig a CSU” volt.

Ugyanakkor hiba lenne, ha már az október végi hesseni tartományi választások előtt „levonnák a konzekvenciákat”, fűzte hozzá a baloldali politikus. Hessenben ugyanis szerinte jó esélyei vannak az ottani szocdem csúcsjelöltnek, és ezt nem szabad veszélyeztetni.

A többség kilépne

Szintén a koalícióból való távozás lehetőségére utalt Thomas Kutschaty, az SPD észak-rajna-vesztfáliai frakcióvezetője. Szerinte a következő hónapokban nagyon sok mindennek kell javulnia ahhoz, hogy a párt küldöttgyűlése a későbbiekben, a közös kormányzási időszak második felére is zöld jelzést adjon az együttműködésnek.

Hozzátette: párton belül a többség már nem támogatja a nagykoalíciót. Szerinte amíg az SPD csak kistestvér a kormányon belül, addig a választók sem fogják valós alternatívának tekinteni.

A piacok nyugodtak
A pénzpiacokat egyelőre nem izgatja különösebben az egyre mélyülő német kormányválság. Ennek magyarázata az lehet, hogy nem számolnak a Merkel-kormány bukásával, vagy fokozatosan beárazták azt, vagy  annak bekövetkezte esetén sem látják veszélyben az ország stabilitását, azaz nem számolnak földindulásszerű politikai változásokkal.

Még egyértelműbben fogalmazott Birte Pauls, az SPD egyik schleswig-holsteini vezetője. Szerinte már „csak egy lehetőség van: ki kell lépni a nagykoalícióból.” Utalt arra, hogy év elején sok párttársa csak befogott orral szavazta meg az újabb nagykoalíciót.

Az SPD egyik országos elnökhelyettese, Ralf Stegner pedig szintén azt mondta, hogy ha nem javul érdemben a közös munka, akkor a kormánynak nincs jövője.

Már az AfD is beelőzött

Mint ismert, év elején a szociáldemokrata párt csak hatalmas viták közepette, hosszas mérlegelés után döntött úgy, hogy – 2005 és 2013 után – harmadszor is nagykoalícióra lép a jobboldali CDU-CSU szövetséggel. Párton belül már akkor sokan figyelmeztettek, hogy az újabb közös kormányzással feladják önálló arculatukat, elveszítik hitelességüket, és emiatt népszerűségük újabb mélypontra fog süllyedni.

Az akkori félelmek beigazolódni látszanak: a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az SPD-t ma már a bevándorlásellenes AfD és a Zöldek is megelőzik, és a választók mindössze 15 százaléka támogatja. Összehasonlításul: a párt 1998-ben még 41 százalékkal nyert választást, de még 2013-ban is 25, 2017-ben pedig húsz százalékos eredményt ért el.

Tíz százalék alatt a bajoroknál

Még tragikusabban szerepeltek a szocdemek a vasárnapi bajor tartományi választáson: a voksok mindössze 9,7 százalékát szerezték meg, ami csupán az ötödik helyre volt elég. Ez a párt legrosszabb eredménye az összes tartományi választást tekintve.

A Die Welt szerint az SPD Bajorországban 480 ezer szavazót vesztett 2013 óta. Közülük legtöbben, 210 ezren a Zöldekhez pártoltak át, de sokan álltak be a jobboldal mögé is: 100 ezren a CSU-ra, 70 ezren a Szabad Választókra, 30 ezren pedig az AfD-re voksoltak.

A baloldali érzelmű németek tehát az SPD helyett egyre inkább az alternatív-baloldali ökopártot, a bevándorlókat is segítő Zöldeket tekintik annak a politikai erőnek, amely valóban képviseli az értékeiket.

Közeleg Merkel búcsúja

Amennyiben az SPD kiszáll a nagykoalícióból, az alighanem a negyedik Merkel-kormány végét jelenti. A CDU-CSU-nak ugyanis mindössze 246 képviselője van a 709 fős szövetségi parlamentben, a Bundestagban.

Ráadásul Merkel szénája saját pártján belül sem áll túl jól: a közelmúltban egy fontos embert vesztett. A jobboldali pártszövetség pedig maga is mélyen megosztott néhány kérdésben, például a migrációs politikában.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Itt az újabb kormányzati feljelentés, költségvetési csalás a gyanú
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 14:41
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium egy kiadvány miatt lépett. 
Makro / Külgazdaság Rossz hír jött az orosz vodkáról
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 14:14
Rosszabbul fogynak az italok.
Makro / Külgazdaság Átalakuló világrend: Pénzügyi csendőrből támogató tanácsadóvá válik a Valutaalap
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 13:54
Bod Péter Ákos legújabb elemzésében a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Csoport bangkoki éves találkozója kapcsán mutat rá a globális pénzügyi intézmények gyökeres szerepváltására. Miközben a hitelezési feltételek az ezredforduló óta sokat finomodtak, a Valutaalap legfrissebb országjelentése komoly szakmai iránytűt ad a politikai fordulat utáni Magyarország gazdasági vezetése számára is.
Makro / Külgazdaság Érdemes ma tankolni a hétvégi utazás előtt
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 12:48
Pénteken sem változtak a hazai üzemanyagárak. A 95-ös benzin és a gázolaj országos átlagára egyaránt az előző napi szinten maradt. 
Makro / Külgazdaság Hollandia nem siet az uniós költségvetési megállapodással
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 12:28
Komoly nézeteltérések alakultak ki az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről a brüsszeli csúcstalálkozón. Több tagállam elégedetlen a jelenlegi javaslattal, és egyre bizonytalanabb, hogy sikerül-e az év végéig megállapodásra jutni. Rob Jetten holland miniszterelnök szerint fontosabb a megfelelő feltételek kialakítása, mint a tárgyalások gyors lezárása.
Makro / Külgazdaság Az energiaárak miatt gyorsult fel a drágulás Európában
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 11:37
Szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az éves infláció az Európai Unióban és az euróövezetben is, az augusztusi 3,2 százalék után. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a tagállamok többségében gyorsult a drágulás, Magyarország ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb inflációjú országok közé tartozik.
Makro / Külgazdaság Uniós büdzsé: a Takarékos Hatok vagy a Kohézió Barátai győznek?
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 10:49
Az Európai Unió hétéves költségvetéséről, Orbán Viktor és a Fidesz európai szerepéről, valamint Fürcht Pál és az aranykonvoj ügyéről is szó volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol kollégánk, Dobos Zoltán volt az egyik meghívott vendég.
Makro / Külgazdaság Pattanásig feszült hangulat volt az EU-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 08:44
Heves vita alakult ki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján az autózásra és az épületek fűtésére kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer miatt. Magyarország több más tagállammal együtt legalább két évvel elhalasztaná az új szabályozás bevezetését, ezt azonban az országok többsége elutasította.
Makro / Külgazdaság Érezhetően nőtt a bérek vásárlóereje
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 08:31
Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó, míg 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek.
Makro / Külgazdaság Már látszik, mikor vezetheti be Magyarország az eurót
Privátbankár.hu | 2026. október 16. 07:41
Akár 2032-ben csatlakozhat Magyarország az euróövezethez az Eurasia Group londoni elemzői szerint. A közös valuta bevezetéséig azonban jelentős költségvetési kihívásokkal kell szembenéznie az országnak: az idei hiány megközelítheti a GDP 8 százalékát, miközben az államadósság is tovább emelkedhet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG