A 15-74 év közötti foglalkoztatottak létszáma 138 ezer fővel, 4 millió 404 ezerre emelkedett, a javulás teljes mértékben a versenyszférában következett be, ahol közel 150 ezerrel dolgoznak többen, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta ugyanezen időszakban 4,7 százalékra süllyedt, ilyen alacsony rátát a rendszerváltás óta még egyszer sem mértek hazánkban – írja az NGM.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője szerint a szeptemberben mérthez képest 0,2 százalékponttal, az egy évvel korábban látottakhoz viszonyítva pedig 1,7 százalékponttal csökkent a mutató. Mint írja, érdemes azt is megemlíteni, hogy amellett, hogy a ráta ilyen nagymértékben csökkent, az aktivitási ráta emelkedett és elérte a 61,6 százalékot, ami új csúcs. A közmunkaprogramban résztvevők, illetve a külföldön munkát vállalók száma érdemben nem változott, így vélhetően az ún. elsődleges munkaerőpiac szívhatta fel a munkanélkülieket.

Az elemző arra számít, hogy a munkaerőpiac még feszesebbé válhat jövőre, az átlagos munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt maradhat. Idén átlagosan a munkanélküliségi ráta 5,2 százalék lehet, jövőre pedig átlagosan 4,5 százalék körül alakulhat, ha folytatódik az idén látott tempó. Azonban nagy kérdés, hogy a gazdaság miként tud alkalmazkodni a bejelentett minimálbér- és garantált bérminimum emeléshez, így az előrejelzési bizonytalanság megnőtt a 2017-es évre vonatkozóan.

Rengeteg új munkahely

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában úgy fogalmaz, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 148 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság igen erős munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 ezer fővel csökkent.

A külföldön dolgozók létszáma ezer fővel növekedett egy év alatt, ami lassulást jelent az előző évekhez képest. Kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben minden ágazatban bővülést mutatott. A mezőgazdaságban 11 ezer, a feldolgozóiparban 48 ezer, az építőiparban 8,2 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 52,5 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 35,4 ezer új munkahely keletkezett – fogalmaz az elemző.

Nőhet a GDP

A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a negyedik negyedévben újra gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják.

A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. A következő hónapokban a foglalkoztatottak száma 4,4 millió közelében maradhat, majd szezonális hatások miatt némileg csökkenhet, ezért jövő év elejéig szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 6 százalék közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta.

Jövőre folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, ill. a munkanélküliek számának csökkenése, így jövő év közepére már 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Idén érdemben, 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet.