Egy sor szénerőmű létesítésétől visszakoztak a világon a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megkötése óta. Egy a témában most megjelentetett tanulmány szerint az összes tervezett szénerőmű több mint háromnegyedét vetették el, és 44 ország már egyáltalán nem számol új szénerőmű létesítésével, írja a Guardian a tanulmány alapján.
A jelentés mögött álló klímaügyi csoportok - az E3G, a Global Energy Monitor és az Ember Climated – szerint itt az idő a többi országnak is csatlakoznia ahhoz a 40 országhoz, amely már kötelezettséget vállalt arra, hogy nem használ több szént.
„Még öt évvel ezelőtt is rengeteg új szénerőművet terveztek megépíteni, de ezek többségét végül hivatalosan leállították, vagy szüneteltetik, és valószínűleg nem is fogják megépíteni”
- mondta Dave Jones, az Ember Climated munkatársa.
Egyébként 31 országban vannak jelenleg is üzemelő szénerőművek, ezek közül csak egy leállítása van betervezve. Chris Littlecott, az E3G társigazgatója elmondta, hogy a szén gazdaságossága „egyre kevésbé versenyképes a megújuló energiákhoz képest, miközben megnőtt a kockázata az elavult eszközök miatt”.
A jelentés megállapította, hogy ha Kína, - amely a világ szénerőmű-terveinek több mint feléért felelős -, India, Vietnam, Indonézia, Törökország és Banglades leállítaná a projektjeit, akkor a szénerőművek száma csaknem 90 százalékkal zsugorodna a világban.
Christine Shearer, a Global Energy Monitor programigazgatója és a jelentés társszerzője szerint a COP26 klímacsúcs, melyet novemberben tartanak Glasgow-ban, „remek alkalom arra, hogy a világ vezetői összejöjjenek és elkötelezzék magukat egy olyan világ mellett, ahol nincsenek új szénerőművek”.
A széntüzelés okozta károsanyag-kibocsátás az egyik legkritikusabb kiváltója a klímaváltozásnak. Az ENSZ szerint az évtized végére 79 százalékkal kell csökkennie a felhasználásnak a 2019 -es szinthez képest. A minap viszont több mint 50 ország miniszterei zártak le egy kétnapos találkozót Londonban anélkül, hogy a szén fokozatos kivezetésében teljes egyetértést tanúsítottak volna.
„Azoknak az országoknak, amelyek még új erőműveket terveznek, sürgősen fel kell ismerniük, hogy elkerülhetetlen a széntől való globális elmozdulás, ezzel az új projektek építési költségeit is megsprórolhatják"
- hívta fel a figyelmet Leo Roberts, az E3G kutatója és a jelentés szerzője.
Nem fúj a szél, ég a szén
Ugyanakkor a Deutsche Welle szerint Németország energiamixében az utóbbi időben nőtt a szénenergia aránya, miközben a szélenergiáé csökkent.
A német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) által hétfőn közzétett adatok szerint a "hagyományos" energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés 2021 első hat hónapjában 20,9 százalékkal nőtt 2020 első feléhez képest. Összességében a hagyományos energiaforrásokból származó villamos energia - beleértve a szént, a földgázt és az atomenergiát - 2021 első felében a német energiamix 56 százalékát tette ki (így a megújulókból származó energia a maradék 44 százalékot).
A hagyományos források közül a legdominánsabb ráadásul pont a szénenergia volt az első félévben, ez összesen 27 százaléknyit adott ki a német energiamixből - miközben a szélenergia részesedése a tavalyi 29 százalékosról 22 százalékosra zuhant.
Az elemzők szerint ez az időjárás alakulása miatt történt.
Az idén januártól márciusig tartó szélhiány ugyanis meredeken csökkentette a német szélturbinák által termelt villamosenergia mennyiségét. Ezzel szemben a viharos időjárás 2019 és 2020 első negyedévében meredeken növelte a megtermelt villamos energiát.
Németország arra törekszik, hogy a szél, a napenergia, a biogáz és más megújuló energiaforrások nagyobb szerepet kapjanak az energiatermelésben, mivel az ország 2022-re ki akarja vezetni az atomenergiát, 2038-ra pedig le akarja állítani az összes szénerőművét is.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
