Kevés dolog illusztrálja jobban a fegyveripar egészségét, mint egy hatalmas védelmi vásár. A minap Abu Dhabiban megrendezett nemzetközi védelmi kiállítás, az IDEX, egy igencsak nyüzsgő ágazatot mutatott be, főként, hogy az idei volt az elmúlt évek legnagyobb és leglátogatottabb kiállítása. Magasrangú katonák, kormánytisztviselők és fegyvergyártó cégek vezetői vegyültek el egymás társaságában az óriási rakéta- és drónbemutatók előtt. Az IDEX – amely egy kisvárosnyi területet foglalt el – 65 országból mintegy 130 ezer látogatót vonzott.
Sejthető, hogy miért: Oroszország egy évvel ezelőtti ukrajnai inváziója a világ nagy részét kizökkentette a kényelmes status quóból, azóta pedig a világ legtöbb fejlett állama a katonai kiadásainak nagymértékű emelését jelentette be.
„A mi szempontunkból Putyin a lehető legjobb fegyverértékesítő. Ha Putyin nem indított volna inváziót, akkor senki sem vásárolná ezt a sok cuccot
– mondta a CNBC-nek az IDEX-en egy amerikai védelmi vállalkozó.
Oroszország ukrajnai invázióját követően számos európai ország kötelezte el magát, hogy teljesíti vagy egyenesen túl is lépi a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-célkitűzéseket, egyes esetekben évekkel azelőtt, amikorra azt eredetileg tervezték volna – olvasható a McKinsey & Co. decemberi védelmi jelentésében. A válság „a régóta fennálló feltételezések felülvizsgálatára késztetett, miszerint a 21. században nem valószínű, hogy az öreg kontinensen nagyszabású konfliktus alakul ki”.
Történelmi változások a katonai kiadásokban
Nézzük csak Németországot: alig néhány nappal Oroszország inváziója után jelentette be, hogy további 100 milliárd eurót költ a védelemre, ami hatalmas változást jelent egy olyan országban, amely a második világháború vége óta fukarkodik a katonai beruházásokkal.
Lengyelország célja, hogy 2023-ban a bruttó hazai termék 3 százalékára növelje a védelmi költségvetését.
Emmanuel Macron francia elnök pedig január elején jelentette be kormánya azon tervét, hogy a következő években több mint 30 százalékkal növeli a katonai kiadásokat, és felkészíti fegyveres erőit a nagy intenzitású konfliktusokra. Emellett az elmúlt évben az Ukrajnára fordított amerikai katonai kiadások egyedül is megközelítették az 50 milliárd dollárt.
A nagy kiadások azonban nem korlátozódnak a Nyugatra. Oroszország novemberben nagyjából 84 milliárd dolláros védelmi költségvetést jelentett be 2023-ra – ez több mint 40 százalékkal több, mint az eredetileg 2021-ben az idei évre tervezett összeg.
A NATO-szövetséges Japán bejelentette, hogy 2027-re a GDP 2 százalékára emeli, ezzel pedig megduplázza a védelmi kiadásait, arra hivatkozva, hogy növekszik az Észak-Korea és Kína felőli regionális fenyegetés. Kína és Szaúd-Arábia 2022-ben szintén rekordot állítottak fel a védelmi kiadásaikban.
„Sajnos túl jól megy az üzlet” – mondta az IDEX-en kiállító francia dróngyártó egyik alkalmazottja a hírportálnak.
Az amerikai fegyvergyártó cégek rekordmegrendeléseket kapnak
A külföldre irányuló amerikai haditechnikai eladások 49 százalékkal, 205,6 milliárd dollárra emelkedtek az elmúlt pénzügyi évben – közölte az Egyesült Államok Külügyminisztériuma januárban.
Amerika legnagyobb fegyvergyártói, a Lockheed Martin és a Raytheon rekordösszegű megrendelést kaptak. A Lockheed nettó árbevétele 2022 negyedik negyedévében elérte a 19 milliárd dollárt, ami nagyjából 3 százalékkal haladta meg a vállalat terveit, és a 2021-es 17,7 milliárd dollárhoz képest jelentős növekedés.
A Raytheon rendelésállománya tavaly meghaladta a 150 milliárd dollárt, és a negyedik negyedévben a rakéta és védelmi részlegének forgalma 6,2 százalékkal, 4,1 milliárd dollárra nőtt. A vállalatok szerint azonban az ellátási láncok fennakadásai és a munkaerőhiány hátráltatták a gyártást, és ha ezek nem lennének, sokkal magasabb értékesítési számokat látnának.
Leapadt fegyverkészletek Európában
Európa számára azonban valóban sürgető a helyzet – a haderő évekig tartó alulfinanszírozása, az Egyesült Államoktól való függés, valamint a hónapok óta tartó ukrajnai fegyver- és lőszerszállítások után az európai országoknak meg kell akadályozniuk, hogy fegyverkészleteik teljesen kimerüljenek.
„A legtöbb európai NATO-tagállam katonai készletei jelentősen kimerültek, mert sok kapacitást biztosítottunk Ukrajnának” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szeptemberben.
„Az biztos, hogy az ukrán konfliktus arra kényszerített minket, hogy növeljük a kapacitásainkat” – mondta a CNBC-nek Christophe Salomon, a francia Thales szárazföldi és légi rendszerekért felelős ügyvezető alelnöke, akinek részlege radarokkal, rakétákkal, járművekkel és más szárazföldi rendszerekkel foglalkozik.
Egy brit dróngyártó cég egyik vezetője eközben arról számolt be, hogy cége pilóta nélküli légi járművei iránt „csillagászati mértékben” nőtt a kereslet.
Salomon szerint a vállalatoknak kormányzati segítségre van szükségük a gyártási folyamat felgyorsításához. A francia kormány ilyen irányú intézkedéseket vázolt fel, többek között a katonai szerződések és az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, az import helyettesítését több francia gyártású termékkel, a magán-állami partnerség javítását, és többmilliárd euró értékű finanszírozást a lőszerkészletek feltöltésére.
A francia Caesar önjáró lövegek – amelyek az ukrán hadsereg számára rendkívül hatékonyak a harcokban – legyártása általában két évig tart. A kormány célja, hogy ezt az időt a gyártó a felére csökkentse. A termelés felfuttatása azonban nagy kihívást jelent, hiszen egyetlen fegyverrendszer-ellátási láncában többszáz különböző beszállító vesz részt.
A Thales májusban szállítja Ukrajnának a fejlett GM200 radarrendszerét, amelynek gyártása általában szintén nagyjából két évet vesz igénybe. A Thales szerint a beszállítói láncba az elmúlt évben történt fokozott beruházásoknak és a komplex radar alrendszerek előzetes beszerzésének köszönhetően az Ukrajnának szánt GM200-as rendszer négy hónap alatt összeszerelhető. A vállalat minden alrendszert előre beszerez, mielőtt tudná, hogy ki fogja megvenni.
#GM200, all in one tactical air defence radar for rapid deployment and complete protection of key assets and deployed forces #Radar #Thales #combatproven #airsurveillance pic.twitter.com/w4balWiyOH
— Thales Defence (@ThalesDefence) August 7, 2018
A nyugati védelmi ágazatban eközben sokan panaszkodnak arra, hogy Európa legnagyobb gazdasága, Németország még mindig húzza az időt. Katonai kiadásainak bővítése továbbra is ellentmondásos: Berlin világossá tette, hogy segíteni akar Ukrajnának, de el akarja kerülni Oroszország provokációját.
A Németországban tavaly végbement jelentős politikai változások – különösen az, hogy a második világháború óta először engedélyezte fegyvereinek használatát külföldi harci övezetekben – kijelölték az irányt, azonban fel kell gyorsítania a folyamatokat – hangsúlyozta egy német fegyvergyártó vezetője.
