Különbség a túlnyomó és a jelentős többség között
2014-ig maradhat a cél fölött az infláció
A jegybankelnök az inflációs folyamatokról elmondta, hogy továbbra is kettős hatás van az infláció terén. A reálgazdaság oldaláról mérsékelt marad az inflációs nyomás, ugyanakkor az ÁFA és jövedékiadó-emelések hatása, a Széll Kálmán terv eddig bejelentett intézkedései, illetve a kormány azóta nyilvánosságra került tervei az MNB szerint tartósan a cél fölött tartják az inflációt, ami így nemcsak idén, hanem 2013-ban is a kívánt szint fölött maradhat. Simor szerint viszont 2014-re teljesülhet az elvárt (3százalékos) éves árszínvonal emelkedés.
A jegybankelnök elmondta, hogy a jövedékiadó-emelés közvetlenül a fogyasztói árakban jelentkezik, de például a tranzakciós adó bevezetése a termelési költségeket növeli, így azon keresztül közvetetten növeli az árszintet. Közben tompul a belső kereslet, illetve romlik a munkaerőpiaci helyzet, ami viszont csökkenti az árnyomást, ami inflációs szempontból kedvező. Simor András elmondta, hogy a Monetáris Tanács mindent elkövet annak érdekében, hogy a kormányzati intézkedések hatása ne legyen másodkörös és az inflációs várakozások a cél közelében maradjanak.
Az alapkamat alakulása
Nyomott marad a reálgazdaság és a beruházások, az autóipar viszont hasít
A Magyar Nemzeti Bank továbbra is úgy számol, hogy a reálgazdaság teljesítménye idén még csökkenni fog, és jövőre is csak szerény növekedés lesz. A kibocsátás elmarad a potenciális szintjétől, a beruházások visszaesnek, egyedül a nagy autóipari beruházások oldaláról mutatkoznak bíztató folyamatok. A növekedés fő támasza továbbra is az export, bár ennek növekedése a jegybank szerint idén érdemben lassul, összhangban a felvevő piacok lassulásával. Mindeközben szigorodnak a banki hitelfelvételi feltételek, emiatt pedig továbbra is gondban lesznek a vállalkozások. Simor András felhívta a figyelmet a megszűnő vállalkozások növekvő számára.
De akkor mikor csökkenhet az alapkamat?
Simor András azt mondta, hogy a kockázati megítélésünk ugyan javult az elmúlt időszakban, azonban annak tartós javulása szükséges a kamatszint csökkenéséhez, ahogy tartós javulás kell szerinte ehhez az infláció terén is. A jegybankelnök úgy vélte, hogy két oka volt a CDS-felár csökkenésének, mégpedig az EKB kamatcsökkentése és az, hogy elkezdődtek a tárgyalások a magyar kormány és az IMF, valamint az EU képviselői között. Simor szerint tartós javuláshoz mindenképpen és minél hamarabb meg kell állapodni az IMF-fel, akiknek képviselőivel egyébként ma este újra találkozik az MNB-elnöke.
A jegybankelnök felhívta a figyelmet, hogy némi bizonytalanság övezi a kormány hiányterveit,. Ugyanis míg a nyár eleji bejelentéseknél még 280 milliárd forintos bevétellel számoltak a tranzakciós illetékből, addigra ma már köztudott, hogy csak 100 milliárd forint az elvárt mennyiség. A jegybank megadóztatását Simor nem tartja érdemi lépésnek, ezért úgy vélte, hogy újabb kormányzati bejelentések jöhetnek, vagy a bevételek növeléséről, vagy a kiadások csökkentéséről. A jegybankelnök azt is mondta, hogy a kormány munkahelyvédelmi programja miatt jelentős kiesés lesz a költségvetési bevételeknél és az ő számításaik szerint a program pozitív hozadékai sem lesznek képesek ezt a kiesést pótolni.
