Oroszországban már nyolcadik napja dönt napi rekordokat az új koronavírus fertőzöttek száma, tegnapra elérve összesen a 42 853-at, 361 halottal. A korábbi nemzeti válságokkal szöges ellentétban Putyin elnök feltűnően passzív magatartást tanúsít és inkább a regionális kormányzókra tolná a felelősséget. Egyes elemzők szerint az elnök amiatt aggódik, hogy a népszerűtlen kijárási tilalom még mélyebbre taszíthatja személyes népszerűségét, amely már amúgyis 2013 óta nem látott szinten (63 százalék) tanyázik.
Rossz időzítés
A régiók kormányzói viszont nincsenek elragadtatva a nyakukba szakadt óriási felelősségtől és az utóbbi hetekben sorra adták be a felmondásukat Arhangelszk, Kamcsatka, Jamalo-Nyenyec és a Komi régióban. Putyin visszahúzódása az óriási ország egyes, nem-orosz többségű régióiban is turbulenciákhoz vezetett. Ramzan Kadirov, Csecsenföld ura egyenesen lezáratta a régió határait, nem törődve az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztyin ellenkezésével sem.
A járvány Putyin számára politikailag érzékeny időpontban ütött be. Rákényszerítette ugyanis arra, hogy elhalassza a népszavazást az alkotmánymódosításról - márpedig ez nyitná meg az utat Putyin számára a hatalom megtartásához 2024 után is, akár 2036-ig. De akárcsak hazánkban, az ellenzéknek egyelőre nincsen megfelelő ellenjelöltje. Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Moscow Center elemzője szerint hacsak egy mély válság nem kényszeríti Putyint a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak kifizetésének több havi elhalasztására, újraválasztása ebben a helyzetben biztosnak tűnik.
Rubel a padlón, FDI eltűnt
Putyin számára nem igazán jó hír, hogy míg Japán a GDP-je 20 százalékának megfelelő gazdaságélénkítő csomagot jelentett be, az USA pedig 10 százaléknak megfelelőt, addig Moszkva csupán az orosz GDP 1,5 – 2 százalékát kitevő csomaggal tudott előállni. Putyin április 15-én jelentett be a KKV-k számára alkalmazottanként havi 50 ezer forintnak megfelelő támogatást április és május hónapra. 850 milliárd forintnak megfelelő központi támogatást kapnak a régiók büdzséi, a légitársaságok pedig 100 milliárdnak megfelelőt. Valóban, az Aeroflot minden nemzetközi járatára felfüggesztette a jegyeladásokat egészen augusztusig.
Pontosan egy hónapja az orosz jegybank bejelentette, hogy az alapkamatot 6 százalékon tartja, egyben 6,3 milliárd dolláros hitelcsomagot jelentett be 4 százalékos kamaton a KKV-k számára. Moszkva bizony nem szórhatja a pénzt, mert bár az 565 millárd dollárt kitévő deviza- és aranykészletei és a 150 milliárd dolláros nemzeti vagyonalapja stabilitást adnak, az első negyedévben gyakorlatilag nem folyt be az országba külföldi működőtőke – csupán 200 millió dollár jött, holott tavaly ugyanebben az időszakban ez elérte a 10,3 milliárdot. Az olajárak összeomlása miatt a rubel idén a világ egyik legrosszabbul teljesítő devizája, miközben az orosz tőzsde sem tud felállni a padlóról.
Putyin számára figyelmeztető jel, hogy a polgárok 44 százaléka szerint jobban tenné, ha a mandátumának lejártakor, 2024-ben eltűnne a színről. Egy múlt havi felmérés szerint pedig az oroszok 50 százaléka igenis alternatív politikusokat akar látni és 62 százalékuk szerint az ország elnökére korhatárt kell bevezetni. A közembernek láthatóan kezd elege lenni olyan ordító társadalmi igazságtalanságokból, hogy míg a társadalom felső 10 százaléka uralja az ország vagyonának 87 százalékát, addig egy friss jelentés szerint az orosz kórházak harmadában nincsen folyóvíz és 40 százalékában nincsen központi fűtés sem.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Leállt a kommunikáció. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
