Oroszországban már nyolcadik napja dönt napi rekordokat az új koronavírus fertőzöttek száma, tegnapra elérve összesen a 42 853-at, 361 halottal. A korábbi nemzeti válságokkal szöges ellentétban Putyin elnök feltűnően passzív magatartást tanúsít és inkább a regionális kormányzókra tolná a felelősséget. Egyes elemzők szerint az elnök amiatt aggódik, hogy a népszerűtlen kijárási tilalom még mélyebbre taszíthatja személyes népszerűségét, amely már amúgyis 2013 óta nem látott szinten (63 százalék) tanyázik.
Rossz időzítés
A régiók kormányzói viszont nincsenek elragadtatva a nyakukba szakadt óriási felelősségtől és az utóbbi hetekben sorra adták be a felmondásukat Arhangelszk, Kamcsatka, Jamalo-Nyenyec és a Komi régióban. Putyin visszahúzódása az óriási ország egyes, nem-orosz többségű régióiban is turbulenciákhoz vezetett. Ramzan Kadirov, Csecsenföld ura egyenesen lezáratta a régió határait, nem törődve az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztyin ellenkezésével sem.
A járvány Putyin számára politikailag érzékeny időpontban ütött be. Rákényszerítette ugyanis arra, hogy elhalassza a népszavazást az alkotmánymódosításról - márpedig ez nyitná meg az utat Putyin számára a hatalom megtartásához 2024 után is, akár 2036-ig. De akárcsak hazánkban, az ellenzéknek egyelőre nincsen megfelelő ellenjelöltje. Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Moscow Center elemzője szerint hacsak egy mély válság nem kényszeríti Putyint a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak kifizetésének több havi elhalasztására, újraválasztása ebben a helyzetben biztosnak tűnik.
Rubel a padlón, FDI eltűnt
Putyin számára nem igazán jó hír, hogy míg Japán a GDP-je 20 százalékának megfelelő gazdaságélénkítő csomagot jelentett be, az USA pedig 10 százaléknak megfelelőt, addig Moszkva csupán az orosz GDP 1,5 – 2 százalékát kitevő csomaggal tudott előállni. Putyin április 15-én jelentett be a KKV-k számára alkalmazottanként havi 50 ezer forintnak megfelelő támogatást április és május hónapra. 850 milliárd forintnak megfelelő központi támogatást kapnak a régiók büdzséi, a légitársaságok pedig 100 milliárdnak megfelelőt. Valóban, az Aeroflot minden nemzetközi járatára felfüggesztette a jegyeladásokat egészen augusztusig.
Pontosan egy hónapja az orosz jegybank bejelentette, hogy az alapkamatot 6 százalékon tartja, egyben 6,3 milliárd dolláros hitelcsomagot jelentett be 4 százalékos kamaton a KKV-k számára. Moszkva bizony nem szórhatja a pénzt, mert bár az 565 millárd dollárt kitévő deviza- és aranykészletei és a 150 milliárd dolláros nemzeti vagyonalapja stabilitást adnak, az első negyedévben gyakorlatilag nem folyt be az országba külföldi működőtőke – csupán 200 millió dollár jött, holott tavaly ugyanebben az időszakban ez elérte a 10,3 milliárdot. Az olajárak összeomlása miatt a rubel idén a világ egyik legrosszabbul teljesítő devizája, miközben az orosz tőzsde sem tud felállni a padlóról.
Putyin számára figyelmeztető jel, hogy a polgárok 44 százaléka szerint jobban tenné, ha a mandátumának lejártakor, 2024-ben eltűnne a színről. Egy múlt havi felmérés szerint pedig az oroszok 50 százaléka igenis alternatív politikusokat akar látni és 62 százalékuk szerint az ország elnökére korhatárt kell bevezetni. A közembernek láthatóan kezd elege lenni olyan ordító társadalmi igazságtalanságokból, hogy míg a társadalom felső 10 százaléka uralja az ország vagyonának 87 százalékát, addig egy friss jelentés szerint az orosz kórházak harmadában nincsen folyóvíz és 40 százalékában nincsen központi fűtés sem.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bizakodó a jövőt illetően. 
