A vezérigazgatók 73 százaléka szerint a gazdasági növekedés üteme világszerte csökkenni fog a következő 12 hónapban. Ennek ellenére a többség (60 százalék) nem tervez létszámleépítést és jelentős részük (80 százalék) a munkavállalók javadalmazását sem csökkentené. A globális fenyegetések listáján a magas infláció és a makrogazdasági volatilitás szerepelnek első helyen. A 2023-as stratégiai tervek között helyet kapott a kibocsátáscsökkentés és a vállalatok működéséből fakadó éghajlati kockázatok mérséklése is – derül ki a PwC 26. Globális Vezérigazgató Felméréséből, amit a ma kezdődött davosi világgazdasági fórumon mutattak be. A felmérésében 105 ország és földrajzi terület 4410 vezérigazgatója vett részt 2022 végén.
„A vezetők többsége elsősorban a jelenlegi működési teljesítmény növelésével van elfoglalva, miközben kevesebb erőforrás marad az üzlet jövőbeli igényeknek megfelelő fejlesztésére. A vállalatok hosszú távú életben maradásához a munkavállalók képzése és a technológiai átalakítási programok fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú” – összegezte a globális felmérés főbb megállapításait Koncz Barbara, a PwC Magyarország adóosztályának cégtársa.
A kihívásokkal teli környezetben a vezérigazgatók közel 40 százaléka úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz gazdaságilag életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább. Ez a tendencia számos ágazatban, így a távközlésben (46 százalék), a gyártásban (43 százalék), az egészségügyben (42 százalék) és a technológiai szektorban (41 százalék) is megfigyelhető.
A vezérigazgatók bizalma saját vállalatuk növekedési kilátásait illetően is drámaian csökkent a tavalyihoz képest (-26 százalékpont): a legnagyobb visszaesés tapasztalható a 2008-2009-es pénzügyi válság óta, amikor 58 százalékpontos csökkenés volt mérhető.
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői a globális növekedéshez képest kevésbé optimisták a hazai növekedést illetően, szemben például az USA, Brazília, India és Kína vezetőivel.
A vezérigazgatók a következő tíz évben több közvetlen kihívást is látnak a saját iparáguk jövedelmezőségét illetően. A megkérdezett vezetők több mint fele úgy véli, hogy a változó fogyasztói preferenciák hatással lesznek a nyereségességre, csakúgy, mint a szabályozás változásai (53 százalék), a munkaerő/szakképzettség hiánya (52 százalék) és a technológiai zavarok (49 százalék).
Míg egy évvel ezelőtt a kiber- és az egészségügyi kockázatok okozták a legtöbb aggodalmat, idén a gazdasági visszaesés hatásai foglalkoztatják a vezérigazgatókat: az infláció (40 százalék) és a makrogazdasági volatilitás (31 százalék) vezetik rövid távon – a következő 12 hónapban – és a következő öt évben is a kockázati tényezők listáját. Továbbá az első számú döntéshozók negyede a geopolitikai konfliktusok kockázataitól pénzügyileg is kitettnek érzi magát, míg a kiberkockázatok (20 százalék) és az éghajlatváltozás (14 százalék) jelentősége némileg csökkent.
A jelenlegi gazdasági környezetre reagálva a vezérigazgatók a költségek csökkentésére és a bevételnövekedés ösztönzésére törekednek. A vezérigazgatók több mint fele számolt be a működési költségek mérsékléséről, míg 51 százalékuk az árak emeléséről, 48 százalékuk pedig a termék- és szolgáltatáskínálat diverzifikálásáról. Ugyanakkor a cégvezetők több mint fele (60 százalék) azt állítja, hogy nem tervezi a következő 12 hónapban a munkaerő létszámának csökkentését. A túlnyomó többség (80 százalék) pedig azt jelezte, hogy a tehetségek megtartása és a munkaerő elvándorlásának mérséklése érdekében nem tervezi az alkalmazottak javadalmazásának csökkentését sem.
A felmérés arra is kitért, hogy a cégvezetők milyen befektetésekre fókuszálnak a következő egy évben. A válaszok alapján az látszik, hogy a vezetők elsősorban a folyamatok és rendszerek automatizálására (76 százalék), a munkaerő kiemelt területeken történő továbbképzését szolgáló rendszerek bevezetésére (72 százalék), valamint olyan technológiák megvalósítására fordítanak forrásokat, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú és más fejlett technológiák (69 százalék).
