Biden elnök hanyatló népszerűségére és Donald Trump esetleges visszatérésére is reflektálhat az 54 éves republikánus Glenn Youngkin kormányzóvá választása az eddig demokrata vezetésű Virginiában. Győzelmét azonban leginkább egy helyi kultúrharcnak köszönheti.
Még a The New York Times is a demokratákra mért csapásként értékelte, hogy Virginia "elesett": 50,7 százalékkal republikánus politikust választottak az állam kormányzójává, riválisa, a demokrata párti Terry McAuliffe 48,6 százalékot kapott. A keleti parti államban lejárt Ralph Northam demokrata kormányzó mandátuma, és az ottani törvények szerint nem indulhatott újra.
Egy évvel a félidős választások előtt nagy figyelem kísérte a virginiai kormányzóválasztást, egyrészt Joe Biden elnök hanyatló népszerűsége, másrészt a tavaly megbuktatott Donald Trump lehetséges visszatérése miatt. A republikánusok jövőre a szenátust és a képviselőházat is vissza akarják szerezni a baloldaltól, márpedig megfigyelők szerint a virginiai választás az ország hangulatát vetíti előre.
Az iskolaügy dönthetett
A volt elnök természetesen aktívan támogatta Youngkint a kampányban, és McAuliffe, sőt maga Biden is igyekezett Trumphoz kötni riválisát, ő azonban érdekes módon tartotta a távolságot Trumptól, a mérsékelt szavazókat akarta megcélozni, és kampányában elsősorban az adókra, a bűnözésre és egy helyi oktatásügyi kultúrharcra fókuszált.
Youngkin győzelmét nagyban segítették azok a szülők, akik élesen ellenezték, hogy szülői hozzájárulás nélkül lehessen "progresszív" tartalmú, érzékenyítő órákat tartani az iskolákban. Youngkin maga is családapaként szerepelt a kampányban, és messzemenően kiállt a felháborodott szülők mellett.
Trump úgy érzi, ő győzött
Amerikában a közoktatás minden kormányzóválasztásnál kiemelt téma. Virginiában azonban különösen nagy hullámokat vert az a kérdés, hogy lehessen-e az állami iskolákban kiskorúaknak LMBTQ-érzékenyítő foglalkozásokat tartani a szülők tudta és beleegyezése nélkül. McAuliffe-ra visszaütött, hogy nyíltan kiállt emellett, sőt, utolsó nyilvános vitájukon ki is mondta: "nem gondolom, hogy a szülőknek kellene megmondaniuk az iskoláknak, mit tanítsanak".
Az egyre sűrűsödő jelek szerint visszatérésre készülő Donald Trump mindenesetre szinte magának vindikálta a republikánus politikus győzelmét. "Még csak kampányolnom sem kellett Youngkinért, mert McAuliffe megtette helyettem. Köszönjük a MAGA (Make America Great Again, Tegyük Amerikát Ismét Naggyá) szavazóinak, hogy nagyszerűen szerepeltek!" - írta közleményében a volt elnök.
Rossz kampánystratégia
Az eredmény – abban a szövetségi tagállamban, amelyet kényelmes, 10 százalékos többséggel hozott el Biden egy éve – rendkívül rossz hír a demokrata pártnak a 2022-es félidős választások előtt. Alig 9 hónappal Joe Biden beiktatása után az elnöki tevékenységével elégedettek aránya a CNN felmérése szerint 38 százalékra olvadt. Ennél talán még fontosabb, hogy a „nem-pártszavazók” körében ez 32 százalékra zuhant, márpedig ettől a csoporttól nagyban függ majd a jövő évi kongresszusi választás kimenetele.
A demokraták egyértelműen rossz kampánystratégiát választottak és heteken keresztül Youngkint lojalista Trump-katonának állították be, sőt egyszer „Trumpkinnak” csúfolta McAuliffe. A héten pedig azt állította, hogy a volt elnök részt fog venni Youngking kampányzáróján – ami hamis hírnek bizonyult.
A demokraták démonizáló kampánya kevés embert érdekelt, ellentétben a republikánusok pragmatikus témaválasztásaival: az emelkedő benzinárak, a vakcinázási kötelezettség és az iskolai tanrend megmozgatta az átlagemberek fantáziáját. Youngkin ügyesen távol tartotta Trumpot a kampányától, hogy minél több mérsékelt szavazót tudjon begyűjteni.
Nem látni a belháború végét
McAuliffe veresége a teljes demokrata pártra kivetül. Az elmúlt hónapokban a Covid-fertőzöttek számának átmeneti megugrása, a kabuli kivonulás szégyene és a megugró infláció katasztrofális hatással járt. A demokrata párt balszárnya és a progresszív szárny közötti folyamatos belháború eközben súlyos árnyként vetült Biden elnökségére.
A virginiai vereséget a pártnak ébresztőként kell felfognia. Csak egy egységes párt képes arra, hogy megakadályozzák egy év múlva a kongresszus két házában a vereséget.
Sokkal valószínűbb azonban, hogy a két szárny különböző tanulságot von le a vereségből. A baloldali szárny azt állítja majd, hogy a vereség oka a baloldali fordulat hiánya, holott arra Biden a kampányidőszakban ígéretet tett. A mérsékeltek viszont a túldimenzionált államtól tartanak. A vita tehát tovább folyik és a párt egy még nagyobb vereségbe szaladhat bele egy év múlva.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 703,75 pontos, 0,53 százalékos csökkenéssel 133 168,50 ponton zárt hétfőn.
