|
| Hszi Csin-ping (EPA/ROMAN PILIPEY / POOL) |
Wang So-wen, kínai kereskedelmi miniszter egy kilenc fős delegáció élén ma érkezik Washingtonba két napos megbeszélésre, amelynek célja a két ország között feszülő kereskedelempolitikai ellentétek enyhítése. Mindenesetre Trump nem is szabott határidőt ezek befejezésére és elhúzódó folyamatra számít. A múlt hét pénteken napvilágot látott menetrend szerint az egyeztetések egy novemberben tartandó Trump - Hszi Csin-ping találkozóban csúcsosodnának ki.
Lázadás a császár ellen
A látogatást már a tekintetben is komoly előrelépésként értékeli a piac, hogy Amerika és Kína kapcsolatát az utóbbi időben a fokozódó kereskedelmi feszültség, és a szemet-szemért politika jellemezte. Elvileg a héten aktiválódna a már korábban bejelentett 16 milliárd dollár értékű kínai terméket sújtó további pótlólagos büntetővám (az 50 milliárdos csomag részeként), amely egy azonos arányú válaszlépést követne a keleti ország részéről. Források szerint a tárgyalásokkal párhuzamosan megy előre a 200 milliárd dollárnyi Kínából származó importra vonatkozó vámemelés ügye, Trump így versenyezteti egymással az adminisztráción belüli Kína-"héjákat" és "galambokat".
A tárgyalások ma egy olyan időszakban kezdődnek, amikor a szinte császári egyeduralmat magához ragadó kínai elnököt a kommunista párt vezetésében egyre többen kritizálják a színfalak mögött a gazdasági lassulás, az elnök agresszív viselkedése és a személyi kultuszt idéző túlzásai miatt. Ez a feszültség nem az utóbbi hetekben halmozódott fel, tavaly ősszel már súlyos politikai belharcokról érkeztek jelentések, amelynek során hat magasrangú pátfunkcionárius meg akarta puccsolni Hszi elnököt.
Komoly belső viták
A belső feszültségeket csak tovább eszkalálja Washington biztonságpolitikai nyomásgyakorlása. A Pentagon múlt csütörtökön adta ki éves jelentését Kína katonai és biztonságpolitikai állapotáról. A védelmi minisztérium alátámasztja a Fehér Ház vádjait és a katonai technológiai titkok területén is „lopással” vádolja Pekinget. A jelentés figyelmeztet arra a nagyfokú modernizációra, amelynek keretében Peking a kínai néphadsereget szárazföldi típusú haderőből egy integrált légi-, szárazföldi- és haditengerészeti erővé alakítja át.
Hszi elnök mindenesetre augusztus elseje óta nem mutatkozott nyilvánosan, attól a naptól fogva, amikor Trump hirtelen 200 milliárd dollárnyi kínai importot fenyegetett meg radikális vámemeléssel. A kínai kommunisták akkor ébredtek rá, hogy csődhullám fenyegeti az exportcégeiket, ha a Fehér Ház beváltja fenyegetését. A párt belső magjában éles vita folyik arról, hogy Peking a maga túlzott önbizalmával mennyiben járult hozzá a kétoldalú kapcsolatok ilyen szintű leromlásához.
|
| Káncz Csaba |
A kommunisták most nagy sebességgel próbálnak kikeveredni a személyi kultusz zsákutcájából. A központi pártlap július 9-e óta nem közöl a címlapján naponta fényképeket és híradásokat Hszi elnökről. Pekingben pedig a kerületi tanácsokat arra utasították, hogy távolítsák el Hszi portréit és a legutóbbi pártkongresszus jelszavait a közterületekről.
Washington az eurázsiai tengely ellen
Peking egyben közeledni próbál Tokióhoz. Augusztus 12-én, a Japánnal aláírt béke- és barátsági szerződés 40. évfordulóján a kínai miniszterelnök, Li ko-csiang üzenetet váltott Sinzo Abe japán miniszterelnökkel. Mindketten kiemelték, hogy teljes körű normalizációra törekednek a kétoldalú kapcsolatokban. Abe még októberben Kínába látogat, Hszi elnök látogatását Japánba pedig jövő évre tervezik.
Nos, Trump szalonképtelen stílusa és „Amerika Mindenekelőtt" politikája ezek szerint egyidőben hoz közeledést az eurázsiai tengely két végén, Berlin és Moszkva, valamint Peking és Tokió között. De ha belegondolunk, ezen igazán nincsen mit csodálkozni.
Káncz Csaba jegyzete
Szeretnék, ha átszakadna a „tűzfal”. 
