A Reuters forrásai szerint az Egyesült Államok fenyegetése, hogy szankciókkal sújtja az Oroszországgal üzletelő pénzügyi cégeket, megrázta a török-orosz kereskedelmet, megzavarta vagy lelassította az importált olaj és a török export kifizetéseit.
Az amerikaiak tavaly decemberi rendelete nem kifejezetten az energiaszektort célozta meg, de megnehezítette az orosz nyersolajért fizetett török kifizetéseket, valamint a török export most már több árúra kiterjedő oroszországi kifizetéseit – számoltak be tapasztalataikról a források.
Az orosz olajszállítások kifizetése Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban és Kínában is hasonló nehézségekbe ütközött. Oroszország a legnagyobb kőolaj- és gázolaj-szállító a NATO-tag, de energiaszegény Törökországban, 8,9 millió tonna nyersolajat és 9,4 millió tonna gázolajat adott el fekete-tengeri szomszédjának tavaly, az év első 11 hónapjában.
Mi az, ami harapósnak bizonyul?
Az Egyesült Államok külön hivatalt tart fenn szankcióinak betartatására, ez az Office of Foreign Assets Control (OFAC), az amerikai pénzügyminisztérium pénzügyi hírszerző és végrehajtó ügynöksége. A tavaly december 22-én kihirdetett és hathatósnak bizonyuló, újabb amerikai szankciók további jogokkal ruházták fel ezt a hivatalt, amely ezentúl kiterjeszti tevékenységét
- minden devizára, nem csak az amerikai dollárban végrehajtott tranzakciókra, továbbá
- blokkolhatja a pénzintézeteket, és jelentősen korlátozhatja amerikai levelező bankjainál vezetett vagy amerikai transzfer számláikat.
Az amerikai szankciók célja, hogy csökkentsék a Kreml bevételeit és megnehezítsék ukrajnai háborúját anélkül, hogy elvágnák a globális piacokra szállított orosz olajexport mennyiségét. Ezzel szeretnék elkerülni, hogy megugorjanak az amerikai benzinárak, ami a politikailag érzékeny téma, mivel Joe Biden elnök novemberben újraválasztására készül.
Egy orosz olajipari nagyvállalat forrása szerint az orosz olajexportőrök két-három hete nem kaptak árujukért átutalást Törökországtól.
„Nehézzé vált bizonyos energiatermékek kifizetésének teljesítése Oroszországnak, különösen a december végi új szankciók után. Egyes kifizetések megszakadtak" - mondta egy török forrás, aki jól ismeri a kérdést.
„Módosítani kellett az eredetileg egyeztetett fizetési módot, vagy el kellett halasztani a fizetést, de a szállítás folytatódott. Szállítmányonként előfordulhatnak problémák" - tette hozzá a forrás.
Február 1-jén a Kreml azt közölte: tudomása van arról, hogy a török bankok az „agresszív" amerikai nyomás miatt szigorítják az orosz ügyfelekkel szembeni szabályokat, és Törökországgal közösen már dolgoznak a megoldások megtalálásán. Elvira Nabiullina orosz jegybankelnök múlt hét péntekén elismerte, hogy további nehézségek adódtak az elszámolásokkal és logisztikával kapcsolatos külkereskedelmi tranzakciókban.
Nem az olaj?
Friss adatok szerint a török export Oroszországba 39 százalékkal esett vissza januárban, 631 millió dollárra, azután, hogy tavaly 16,9 százalékkal, 10,9 milliárd dollárra nőtt. Az Oroszországból származó török import januárban 20,2 százalékkal 4 milliárd dollárra mérséklődött. Ez körülbelül azonos a tavalyi trenddel, mivel az import 2023-ban 22,5 százalékkal 45,6 milliárd dollárra csökkent.
Ennek egyik oka, hogy az Oroszországból származó nyersolajimport több mint kétszeresére, 12 millió tonnára ugrott fel 2022-ben. Ezt a szintet azonban tavaly nem tudta tartani és 2023. január-novemberben 8,9 millió tonnára zuhant, ami 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, de még mindig meghaladja a háború előtti átlagot.
A források szerint azonban a januári csökkenés nagy része nem az olajkereskedelmet érintette.
„Különösen a gépek exportja állt le, egyszerűen azért, mert nagyon hasonlóak a katonai felszerelésekhez" – fedte fel egy a kérdésben jártas szakember.
„Az igazi probléma nem a török a fizetés Oroszországnak, hanem az, amelyet Törökország kap. Ez is azt jelzi, hogy a török bankok csak félszívvel hajtják végre a szankciókat" - értékelte a forrás.
Azért az oroszok a legfőbb energiaszállítók
Oroszország tavaly is fenntartotta dominás energiaszállító szerepét, számol be róla a török napilap a Hürriyet. A 2022-es év azért fontos ebből a szempontból, mert ebben az évben vette át Oroszország az első számú olajszállító címét az addig vezető Iraktól és az összes importolaj majdnem 41 százalékát az oroszok szállították. Ez a trend tavaly is folytatódott, 2023 októberében az orosz szállítások aránya majdnem 50 százalékot ért el.
Az Oroszországra való váltás egyik tényezője az Irakkal felmerült jogi viták, a másik pedig, hogy a nyugati szankciók miatt az oroszok olcsóbban adják az energiahordozót - állapítja meg a lap.
Az oroszok maradtak tavaly is vezető szerepben a gázszállítások terén is, 2023 októberében a török import több mint 59 százalékát biztosítvották. Ami szintén fontos, Oroszország fizetési haladékot is biztosított a gáz kifizetésére 2023-ban, ami igencsak jól jött a megtépázott török gazdaság, és természetesen Erdogan számára.
Az a tény, hogy Oroszország vált a fő energiaszállítóvá Törökország számára – az olaj, gáz és atomenergia terén –, egyben a két ország közötti jövőbeni kapcsolatok legfontosabb tényezője is - emeli ki a Hürriyet.
Macska-egér harc és leválás
A tény, hogy a Nyugatnak Oroszországgal kapcsolatban szankciókat kell kivetnie harmadik országokra, azt jelzi, hogy az eredeti szankciók nem működnek és az oroszok igen találékonyak azok kijátszásában, érveltek elemzők az Euronewsnak.
Úgy tűnik, hogy a szankciók bevezetésük idején hatásosnak bizonyulnak, de idővel - ha szándék van rá – az érdekelt felek megtalálják a kiskapukat. A kiskapuk azonban kisebbek a nagykapunál. Tulajdonképp egy macska-egér harcot láthatunk, amiben a Nyugat újabb és újabb lépésekkel tartja fenn a nyomást az orosz gazdaságon, amely alternatív kapuk nyitására törekszik. A küzdő felek gazdaságai leválnak egymásról. Kérdés, hogy a nyugati és keleti kapcsolatokkal rendelkező Törökország hogyan képes a konfliktusban egyensúlyozni.
Nem véletlenül kerül rá a PET-palackokra, hogy BPA-mentes – habár ezeknek a műanyagoknak sosem volt közük a biszfenol-A nevű vegyülethez. 
