Az ENSz 78. ülésszaka a globális válság elmélyülésének érzése közepette nyílt meg két hete. Az ENSz főtitkára egyenesen kijelentette, hogy „a világunk esik szét.”
A világszervezet Közgyűlésének elnöke, Dennis Francis, kiemelte „a háború, éghajlatváltozás, adósság, energia- és élelmiszerválság, és éhínség problémáit, amelyek közvetlenül érintik emberek milliárdjainak életét és jólétét szerte a világon.” Hozzátette: „Nincs kapacitáshiányunk, viszont hiányzik belőlünk a cselekvési akarat.”
Alapvető reformokra van szükség
Az ENSz a második világháború záró szakaszában fogant meg a háború utáni rend sarokköveként – de ez a világ azóta alapjaiban változott meg. Az éghajlatváltozást például csak fél évszázaddal később, az 1992-es Föld Konferencián tűzte napirendre a világszervezet.
A Globális Dél által hangoztatott mai fő kérdések a fejlődés és az adósság. Az ebbe a csoportba tartozó országok többsége azonban még csak gyarmat volt, amikor 1945-ben San Franciscóban aláírták az ENSz Alapokmányát.
Németország, Japán, India és Brazília pozíciója és súlya alapjaiban változott meg 1945 óta és most joggal követelik az ENSz Biztonsági Tanácsának (BT) állandó tagságát. A világszervezet felépítése azonban nagyjából változatlan maradt – legalábbis eddig.
Növekvő szakadék
Az ENSz Közgyűlésen elhangzott főbb beszédek feltárták az egyre mélyülő szakadékot egyrészt a nyugati országok, másrészt Oroszország és Kína álláspontja között. Biden elnök leszögezte, hogy „egyedül Oroszország viseli a felelősséget” az ukrajnai háborúért. Határozottan megismételte a tavalyi nyilatkozatát, miszerint „az Egyesült Államok támogatni fogja a Biztonsági Tanács bővítését, az állandó és nem állandó tagok számának növelését”.
Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy „szemünk láttára” születik egy új világrend, miközben az egyenlőség elvének elutasítása régóta a kollektív Nyugat jellemzője. Elmondta, hogy míg a Nyugat a NATO Ázsia-csendes-óceáni térségbe terjeszkedését jónak tartja, addig a BRICS-országok terjeszkedését fenyegetésnek fogja föl.
Az orosz külügyér a jelenlegi globális kormányzási architektúra reformjára szólított fel. Hangsúlyozta: „nem szabad többé visszafogni az IMF és a Világbank szavazati kvótáinak újraelosztását, a Nyugatnak el kell ismernie a Globális Dél országainak pénzügyi és gazdasági befolyását.” Ezzel nyilvánvalóan Kína befolyására utalt. A Biztonsági Tanács bővítése iránt azonban kevésbé lelkesedett.
A kínai álláspont
A kínai alelnök beszéde hazáját a Globális Dél részeként azonosította. Peking felszólította a fejlett országokat, hogy tegyenek többet a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentése érdekében. Milyen kár, hogy beszédében kihagyta azt a körülményt, hogy várhatóan 2050-re Kína lesz a világ legnagyobb kibocsátója, megelőzve az Egyesült Államokat. Ezért a globális felmelegedésért való felelősség nagy részét ő is viseli.
Kína óvatosan elhatárolta magát az orosz állásponttól a nukleáris fegyverek használatával kapcsolatban, kijelentve, hogy Kína az egyetlen ország a Biztonsági Tanács 5 állandó tagja között, amely „csak válaszcsapásként használható atomfegyver” („no first use”) nevezetű doktrínát folytat. A Biztonsági Tanács bővítésének kérdéséről hallgatott.
Kína 1964-ben jelentette be „no first use” politikáját, miután sikeresen végrehajtotta első atomfegyver-kísérletét. Peking azóta is kitart e doktrína mellett, amelynek elsődleges célja, hogy elrettentsen más országokat attól, hogy nukleáris fegyvereket használjanak Kína ellen.
Kínai kormányzati forrásoktól származó információk szerint a kínai nemzetvédelmi egyetem 2022 második felében kiadott jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne módosítani a nukleáris elrettentési politikát, amennyiben ez képes volna megakadályozni, hogy az Egyesült Államok (és más országok) beavatkozzanak egy tajvani vészhelyzet esetén. A jelentés leszögezte, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés szerepet játszhat a hagyományos fegyverekkel vívott háború eszkalálódásának megakadályozásában.
India is a BT-be tart
Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter kijelentette, hogy hazája a Quad, a BRICS és az I2U2 tagja. Rámutatott, hogy India az elmúlt 15 évben 415 millió embert emelt ki a szegénységből. Jaishankar megemlítette, hogy a nemzetközi közösség napirendjét és normáit jelenleg csupán néhány, befolyásos nemzet alakítja. Ez azonban nem mehet a végtelenségig.”
Sürgette a multilateralizmus reformját, beleértve a Biztonsági Tanács tagságainak bővítését is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
