|
| Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart az olaszországi buszbalesetről 2017. január 22-én. Forrás: MTI/Marjai János |
A magyar-német kormányközi kapcsolatokban miniszteri szinten minden kérdés kezelhető – magyarázta az mfor-nak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy miért nincs szükség egy csúcstalálkozóra Angela Merkel német kancellárral. Hasonló okból nincs napirenden a legmagasabb szintű találkozó Donald Trump amerikai elnökkel sem. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel viszont idén az év második felében találkozik Orbán Viktor miniszterelnök, a hagyományoknak megfelelően.
A miniszter elmondta továbbá, hogy 18 német befektetésről tárgyal a kormányzat. A beruházások 15 és 100 milliárd forint közötti értéket képviselnek. A miniszter szerint a befektetőket érdeklő szempontok közül mind a digitalizációban, mint az adózásban élen jár Magyarország, és a képzett munkaerőt is rendelkezésre tudja bocsátani a szakképzési, tanműhelyi támogatásokon keresztül. De itt nem lehet megállni: új befektetés-ösztönzési csomagon dolgozik a HIPA, a csomag hamarosan a kormány asztalára kerül.
A Nyugat-Balkán mellett más régiókra is kiterjesztik a magyar cégek külföldi terjeszkedését segítő állami programot, hogy minél több profitot hozzanak haza – közölte a miniszter azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor az év elején meghirdette: a külföldön működő magyar cégeknek annyi profitot kell hazahozniuk, amennyit az itt működő, külföldi tulajdonú vállalatok hazavisznek. Kérdésünkre, hogy állami tulajdonszerzés is része lesz-e a program megvalósításának, azt a választ adta, hogy „nem feltétlenül”.
Az európai uniós eljárások indokolatlan hosszúsága miatt csúszik a paksi atomberuházás, de „nincs elbizonytalanodás” – mondta el továbbá a miniszter. A kivitelező Roszatom vezetői az előző héten is Magyarországon jártak egyeztetni a munkálatokról. Szijjártó Péter utalt arra, hogy a Roszatom több nagyberuházásban érdekelt a világban, ezért nem könnyű összehangolnia a kapacitásait.
A biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza előnye 9 százalék.
