Ahogy azt sajtóhírekből már korábban sejteni lehetett, múlt hét csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hadsereg újjászervezése jegyében leváltotta Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, és Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a szárazföldi erők parancsnokát nevezte ki a helyére.
A hadsereg és társadalom körében népszerű Zaluzsnij menesztése aligha aratott osztatlan sikert Ukrajnában – "a politika felülmúlhatja a józan észt és az állam érdekeit", írta például Vitalij Klicsko kijevi polgármester már előzetesen. Elemzők egy része szintén azt hangoztatta, hogy politikai, nem pedig szakmai döntés született.
Azaz szerintük Zelenszkij, miközben egy „új kezdet” szükségességéről beszélt, valakivel el akarta vitetni a balhét az ellentámadás sikertelensége miatt, ráadásul riválist látott Zaluzsnijban.
De pontosan ki is Szirszkij, és mi várható tőle? Erre próbálunk választ kapni az orosz gyökerű, de rigai székhelyű tényfeltáró portál, a Meduza háttéranyaga segítségével.
"A hidegszívű végrehajtó"
A Meduza szerint Zaluzsnij és Szirszkij nagyjából hasonló tartalmú nyilatkozatokat tett az elmúlt egy évben, és hasonlóan gondolkodnak a háborúról és a hadseregről. Tehát a szovjet hagyományok, a decentralizált parancsnoki rendszer helyett a NATO-stílusút preferálják, amelyben a politikusok – beleértve a védelmi minisztériumot is – az irányvonalra fókuszálnak, míg a hadsereg a hadműveleteket vezeti.
Megítélésük mégis szélsőségesen eltérő. Míg a menesztett főparancsnokot szélesebb körben is dicsérik – taktikai szempontból rugalmas, törődik katonái életével, előnyben részesíti a hadsereg igényeit a politikai követelésekkel szemben és ő „minden ukrán győzelem szimbóluma”.
Vele ellentétben Szirszkij, aki Moszkvában született és ottani katonai akadémiát végzett, olyan vezető hírében áll, aki vakon követi a parancsokat, mindegy, milyen áron. A hadseregen belül „hidegszívű végrehajtónak” tartják, aki bármilyen kormányzati hatalomhoz lojális és nem igazán becsüli a katonáit.
“Azért nevezték ki, mert mindenáron végrehajtja az elnöki iroda parancsait. Nem volt semmilyen logikus érv Zaluzsnij menesztésére. Politikai irigység eredménye, ami történt, és biztosan nem egyesíti a társadalmat ezekben a nehéz időkben” - mondta egy ukrán tábornok a lapnak.
A bahmuti vérszivattyú
Egy másik, szintén katonai forrás egyenesen kőszívűként jellemezte Szirszkijt.
„A katonákat és engem is sokkolt a hír. Sokan ugyanis mészárosnak tartják. Nem érdeklik a veszteségek. Ha megérkezik egy frontra, tartalékosokat, még képzetlen katonákat is elkezdenek bevetni – és nyomnak, nyomnak, nyomnak” , magyarázta.
„Zaluzsnijt úgy ismerik a hadseregben, mint aki minimális veszteségek árán próbálja végrehajtani a parancsokat. Közben területeket is veszíthet, újraszervezheti az erőket, kérhet újabb egységeket. Szirszkijt viszont abszolút nem érdeklik a veszteségek. Csak a(z elnöki) parancsok végrehajtása érdekli. Állítólag soha nem vonja kétségbe a felülről érkező utasításokat” - mondta a forrás.
Zaluzsnijnak mindig megvolt a véleménye, és számos alkalommal felszólalt különböző hadműveletek ellen – ezért is vált kényelmetlenné a politikai hatalom számára.
A lap felhozza Bahmut példáját, amelyet Szirszkij védett (a kelet-ukrajnai várost tavaly tavasszal foglalták el az oroszok, ami mindkét oldalon óriási áldozatokkal járt).
Amikor a helyzet kritikusra fordult, Zaluzsnij állítólag arra próbálta rávenni Zelenszkijt, hogy adja ki a visszavonulási parancsot. Az ukrán elnök azonban nem volt hajlandó erre, és inkább erősítést küldött Szirszkijnek, hogy folytassa a védekezést. Szirszkij később bejelentette, hogy fel fogják szabadítani a várost, ez azonban nem sikerült.
Zelenszkij csapata ugyanakkor azt állítja, hogy Szirszkij lejárató kampány áldozata, amely hátterében akár „az orosz pszichológiai hadviselés” is állhat.
„Ezeknek az információknak a fele egy jól végrehajtott pszichológiai művelet része. Az orosz pszichológiai hadművelet fő célpontjai pedig a katonák. A hadsereg még nem szolgált Szirszkij alatt (így csak kevesen ismerhetik a valós vezetői kvalitásait). De ez az imázs magától darabokra fog hullni, mivel – objektív okokból – nem fog többé ilyen hadműveleteket tervezni”, mondta egy kijevi forrás.
Tegyük hozzá azt is, hogy Szirszkij vezette az ukrajnai háború első évének két legsikeresebb hadműveletét, Kijev védelmét és az offenzívát a Harkivi régióban.
Zelenszkij is bajba kerülhet
A Meduza összegzése szerint mindenesetre Zelenszkij kockázatot vállalt fel azzal, hogy Szirszkijre bízta a hadsereg vezetését. Bár ő a „rendíthetetlen védekezés mestere” (és Ukrajnának pont erre lehet most szüksége, például Avgyijivkánál), mégis – okkal vagy ok nélkül – olyan vezető hírében áll, aki a politikai érdekeket elébe helyezi a katonai megfontolásoknak.
Emiatt pedig rajta és Zelenszkijen csapódhat le az a negativitás, amely óhatatlanul elő fog törni az Ukrajna számára nehéznek ígérkező idei évben.
Ez pedig „különösen fontos” szempont a mobilizáció kiterjesztésének szükségességét tekintve (az ukrán hadsereg súlyos emberhiánnyal küzd) - írja a lap, alighanem arra utalva, hogy a közhangulat könnyen az elnök ellen fordulhat.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Mire készülhet válaszul Irán? 
