Nyugdíjcsökkentés, korhatár-emelés, ingatlanadó, szja-emelés - többek között ilyen feltételeket sorolt fel a Magyar Nemzet mai száma, az újság szerint ezeket kérheti a hitelkeret-megállapodásért cserébe a Valutaalap.
Ha úgy tetszik, tudnak róla
| A kormányfő videóüzenete megindította a forint árfolyamát, mely hirtelen gyengülni kezdett a közös európai valutával szemben. Részletek >>> |
A kormányfő a Facebook-oldalára kihelyezett videóüzenetében nem fogalmazott egyértelműen, mint mondta "ha úgy tetszik, van már tudásunk arról, hogy mit várnak tőlünk" - ebből azonban nem derül ki, hogy a Valutaalap hivatalosan közölte-e a magyar kormánnyal, mik a feltételei. "A lista hosszú, a sajtóban olvasható" - mondta a kormányfő, aki kijelentette, "ezen az áron így nem kell" Magyarországnak a megállapodás. Ebben egyetértett a Sárváron ülésező Fidesz-KDNP frakció, és maga a miniszterelnök is így gondolja. A jelen lévő frakciók arra hatalmazták fel a kormányt, hogy dolgozzon ki alternatív tárgyalási javaslatot.
| A miniszterelnök sajtófőnöke nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy a kormány kapott-e hivatalos értesítést a Valutaalaptól a hitelkeret-megállapodás feltételeit illetően. Havasi Bertalan mindössze annyit mondott, a "tárgyalások folyamatban vannak", illetve javasolta, hogy az ügyben az Európai Bizottságot és a Valutaalapot keressük meg. Az Európai Bizottság a kormányfő kijelentéseit nem kívánja kommentálni, az IMF egyelőre nem reagált Orbán szavaira. |
Az IMF és az Európai Bizottság július 17-én érkezett Budapestre, két hétig tartózkodtak itt, 50-60 tárgyaláson vettek részt. A látogatás alapvető célja - mint ilyenkor mindig - az információcsere volt, az IMF például kíváncsi volt, milyen makropályával számol a kormányzat; de konkrét, a hitelmegállapodást érintő kérdésekről akkor nem esett szó. A IMF/EU képviselői szeptemberben érkeznek újra Budapestre, amikor is már a konkrétumokról is szó esik.
Tudomásunk szerint a magyar kormány egyelőre nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy milyen feltételek mellett hajlandó az IMF megállapodást kötni Magyarországgal (erről lásd keretes írásunkat).
A Privátbankárnak nyilatkozó elemzők szerint a Valutaalap nem szokott ilyen részletes és konkrét intézkedéseket kérni azoktól az országoktól, akiknek hitelt vagy hitelkeretet nyújt. Az pedig eddig sem volt titok, hogy a nemzetközi szervezetek elvárják, hogy a költségvetés egyensúlya középtávon fenntartható legyen.
Nekünk kínált kölcsön - hogy is van ez?
A miniszterelnök videóüzenetében több pontatlanság is van. Mint Orbán Viktor rövid beszéde elején fogalmaz, a frakció megtárgyalta "az IMF és az Európai Unió Magyarországnak felkínált kölcsönének feltételeit" - csakhogy a Valutaalaphoz éppen hogy Magyarország fordult segítségért, nem a Valutaalap kínált nekünk pénzügyi segítséget. Az sem biztos, hogy kölcsönről lesz szó, valószínűbb, hogy hitelkeretet kapunk a 2008-as csomaghoz hasonlóan (később erre Orbán mint "pénzügyi garancia" utal). A hitelkeret-megállapodás lényege, hogy Magyarország dönti el, mennyi forrást használ fel a teljes keretből kedvezményes kamatozás mellett. Egyelőre azt sem tudni, mekkora hitelkeretet kaphat Magyarország.
Amit eddig lehet tudni
Azt azonban már lehetett tudni, hogy a sebtiben összedobott 2013-as költségvetésben felbukkanó tranzakciós illeték, melyet kiterjesztettek az MNB-re is, szúrja az IMF és az Európai Bizottság szemét is - első sorban a jegybanki függetlenség miatt. A nemzetközi partnereket az is érdekli, miből kívánja finanszírozni a kormány a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervet, az ugyanis boríthatja a jövő évi költségvetést. Egészen biztos, hogy a jövő évi növekedés kapcsán sem lesz egyelőre egyetértés a felek között, a kormány 1,6%-os bővüléssel számol ugyanis, miközben a legoptimistább becslések is már csak 0,8%-os növekedéssel számolnak.
Együtt kell működniük. 
