Teljes csőd az EU külpolitikája – képzett harcosok ássák alá az iráni rezsimet

Bojko Boriszov bolgár kormányfő (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

„Albánia lesz a koordinációs központja az Iszlám Állam (IS) Balkánra visszatérő harcosainak” – jelentette be Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök Tiranában. Az elképesztő kijelentést egy sajtótájékoztatón tette, amelyet Edi Rama albán miniszterelnökkel közösen tartott. Rama azonnal a kritikák kereszttüzébe került, hiszen erről a fejleményről nem konzultált az albán parlamenttel.

Albániában készülnek Irán ellen

Albánia már korábban befogadott gyanús és veszélyes elemeket. 2005-ben az Egyesült Államok küldött az országba 5 személyt a hírhedt Guantanamo Bay táborból. 2013 és 2016 között pedig Washington 2900 mudzshedin (Mojehedin-e Khalq / MEK) szélsőségest küldött az országba Irakból, akiket Bagdad már 2003 óta ki akart utasítani. A MEK a legnagyobb és legmilitánsabb emigráns baloldali csoport, amely küzd a jelenlegi iszlamista iráni rezsim ellen.

Az albán kormány csak azzal az amerikai ígérettel fogadta be a MEK szélsőségeseit, hogy Washington létrehoz egy de-radikalizációs központot az országban, amely segíteni fogja a radikálisok reintegrációját a társadalomba. Ez az intézet nem jött létre, sőt az iráni rezsim megdöntésére törekvő Trump tanácsadók (John Bolton, Rudi Giuliani) bejövetelével a MEK megerősítette kiképzőbázisát Albániában. Az amerikai neokonzervatívok számára a MEK harcosai kitünő bázist szolgáltatnak az iráni rezsim destabilizációjához.

Ne felejtsük, John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó 2018 végére már rezsimváltást ígért Iránban. Giuliani pedig 2017 július 1-én felszólalt a MEK rendezvényén Párizsban, ahol a Trump kormányzat támogatásával az „iráni elnyomó rezsim” megdöntésére szólított fel.

Ez az elképesztő történet egy EU-tagjelölt országban újra reflektorfénybe helyezi az Unió balkáni vonalvezetésének inkompetenciáját és impotenciáját. Albánia 2014-ben lett EU-tagjelölt ország, de a Nyugat-Balkán mára kiszorult a nyugat-európai politikai vezetők érdeklődési köréből. Az általános hangulatból ízelítőt adott Macron elnök, aki április 17-i strasbourgi beszédében azt mondta: „addig nem érdemes a bővítésről vitázni, amíg az EU meg nem reformálja önmagát”.

Török iszlamizálási hullám

Az iszlamista török kormány teljesen másképp áll Albániához. Erdogan elnök magához láncolja Rama miniszterelnököt, olyannyira, hogy Rama volt az egyetlen európai vezető, aki részt vett Erdogan lányának esküvőjén. Igaz, Rama a másik irányba szintén tud helyezkedni, hiszen részt vett Soros György harmadik esküvőjén is.

Káncz Csaba

A különböző politikai rendszerei ellenére Albánia 1912-es megalapítása óta egy szekuláris állam volt. Az iszlamista Erdogan ezt akarja megváltoztatni és 2015-ben személyesen avatta föl a török állami pénzekből megépített „Namazgja” nagymecsetet, amely a legnagyobb mecset Albániában. Albánia tehát Koszovó, Bosznia és Macedónia mellett azon balkáni állammá vált, amelynek politikai pártjait, akadémiai egyesületeit és médiáját egyre jobban behálózzák Erdogan emberei. Az török iszlamizáció térnyerésével párhuzamosan természetesen egyre szűkül a térség ezen országainak európai perspektívája.

Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy a tavaly augusztusban miniszterelnöki székét elfoglaló Rama egyik első intézkedéseként feloszlatta (!) az európai integrációs minisztériumot és helyette inkább létrehozta az emigráns albánok minisztériumát. Rama regionális ambícióit jól mutatja, hogy kormányában négy államtitkári helyet adott koszovói politikusoknak. Rama idén februárban szoros politikai unió kialakítását szorgalmazta Albánia és Koszovó között, felvetve, hogy egy napon a két országnak a „nemzeti egység jelképeként” egy elnöke lesz.

Káncz Csaba jegyzete