4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az amerikai neokonzervatívok az EU-tagjelölt Albániában működtetik az iráni rezsim megdöntésére felesküdött iszlamista harcosok táborát. Miközben a nyugat-európai vezetők lemondtak a nyugat-balkáni EU bővítésről, Erdogan padlógázzal iszlamizálja Albániát. Az ország 2014-ben lett EU-tagjelölt, de a miniszterelnök tavaly feloszlatta az európai integrációs minisztériumot.
Bojko Boriszov bolgár kormányfő (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

„Albánia lesz a koordinációs központja az Iszlám Állam (IS) Balkánra visszatérő harcosainak” – jelentette be Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök Tiranában. Az elképesztő kijelentést egy sajtótájékoztatón tette, amelyet Edi Rama albán miniszterelnökkel közösen tartott. Rama azonnal a kritikák kereszttüzébe került, hiszen erről a fejleményről nem konzultált az albán parlamenttel.

Albániában készülnek Irán ellen

Albánia már korábban befogadott gyanús és veszélyes elemeket. 2005-ben az Egyesült Államok küldött az országba 5 személyt a hírhedt Guantanamo Bay táborból. 2013 és 2016 között pedig Washington 2900 mudzshedin (Mojehedin-e Khalq / MEK) szélsőségest küldött az országba Irakból, akiket Bagdad már 2003 óta ki akart utasítani. A MEK a legnagyobb és legmilitánsabb emigráns baloldali csoport, amely küzd a jelenlegi iszlamista iráni rezsim ellen.

Az albán kormány csak azzal az amerikai ígérettel fogadta be a MEK szélsőségeseit, hogy Washington létrehoz egy de-radikalizációs központot az országban, amely segíteni fogja a radikálisok reintegrációját a társadalomba. Ez az intézet nem jött létre, sőt az iráni rezsim megdöntésére törekvő Trump tanácsadók (John Bolton, Rudi Giuliani) bejövetelével a MEK megerősítette kiképzőbázisát Albániában. Az amerikai neokonzervatívok számára a MEK harcosai kitünő bázist szolgáltatnak az iráni rezsim destabilizációjához.

Ne felejtsük, John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó 2018 végére már rezsimváltást ígért Iránban. Giuliani pedig 2017 július 1-én felszólalt a MEK rendezvényén Párizsban, ahol a Trump kormányzat támogatásával az „iráni elnyomó rezsim” megdöntésére szólított fel.

Ez az elképesztő történet egy EU-tagjelölt országban újra reflektorfénybe helyezi az Unió balkáni vonalvezetésének inkompetenciáját és impotenciáját. Albánia 2014-ben lett EU-tagjelölt ország, de a Nyugat-Balkán mára kiszorult a nyugat-európai politikai vezetők érdeklődési köréből. Az általános hangulatból ízelítőt adott Macron elnök, aki április 17-i strasbourgi beszédében azt mondta: „addig nem érdemes a bővítésről vitázni, amíg az EU meg nem reformálja önmagát”.

Török iszlamizálási hullám

Az iszlamista török kormány teljesen másképp áll Albániához. Erdogan elnök magához láncolja Rama miniszterelnököt, olyannyira, hogy Rama volt az egyetlen európai vezető, aki részt vett Erdogan lányának esküvőjén. Igaz, Rama a másik irányba szintén tud helyezkedni, hiszen részt vett Soros György harmadik esküvőjén is.

Káncz Csaba

A különböző politikai rendszerei ellenére Albánia 1912-es megalapítása óta egy szekuláris állam volt. Az iszlamista Erdogan ezt akarja megváltoztatni és 2015-ben személyesen avatta föl a török állami pénzekből megépített „Namazgja” nagymecsetet, amely a legnagyobb mecset Albániában. Albánia tehát Koszovó, Bosznia és Macedónia mellett azon balkáni állammá vált, amelynek politikai pártjait, akadémiai egyesületeit és médiáját egyre jobban behálózzák Erdogan emberei. Az török iszlamizáció térnyerésével párhuzamosan természetesen egyre szűkül a térség ezen országainak európai perspektívája.

Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy a tavaly augusztusban miniszterelnöki székét elfoglaló Rama egyik első intézkedéseként feloszlatta (!) az európai integrációs minisztériumot és helyette inkább létrehozta az emigráns albánok minisztériumát. Rama regionális ambícióit jól mutatja, hogy kormányában négy államtitkári helyet adott koszovói politikusoknak. Rama idén februárban szoros politikai unió kialakítását szorgalmazta Albánia és Koszovó között, felvetve, hogy egy napon a két országnak a „nemzeti egység jelképeként” egy elnöke lesz.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jövő héten vidámabban mehetünk tankolni
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:35
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő előrejelzése szerint a jövő héten olcsóbb lehet idehaza a benzin és a gázolaj.
Makro / Külgazdaság Donald Trump keresztet vethet Grönlandra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:07
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről.
Makro / Külgazdaság Meglehetősen rossz hírt kapott Lengyelország
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 08:40
Leminősítette Lengyelországot a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést elsősorban azzal a várakozásával indokolta, hogy tartós romlásnak indul a lengyel költségvetési helyzet.
Makro / Külgazdaság Dilemma előtt az MNB: lenne tér a kamatvágásra, de a forint közbeszólhat
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 17:24
Bár az alacsony magyar infláció önmagában lehetőséget adna az MNB-nek a kamatcsökkentés folytatására, a külső környezet jelentősen romlott az augusztusi döntés óta. Az energiaárak emelkedése, a Fed és az EKB szigorítása, valamint a forint stabilitásának megőrzése egyaránt az óvatosabb jegybanki politika mellett szól – derül ki az Akcenta CZ elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Feljelentést tesz a kormány, és felmondaná a 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:44
Erről számolt be a közlekedési és beruházási miniszter péntek délelőtt.
Makro / Külgazdaság Tovább esett az euróövezet építőipara
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:12
Júliusban éves összevetésben 2 százalékkal csökkent az euróövezet építőipari termelése, így sorban a második hónapban mértek visszaesést. A zsugorodás február óta a legnagyobb volt – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból, amelyről az MTI számolt be.
Makro / Külgazdaság Norvégiából is jönnek a nagy pénzek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 09:21
A kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Magyarországot megillető norvég alapok lehívásáról, amelyeken keresztül több mint 92 milliárd forint érkezhet az országba – közölte Orbán Anita külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Most dől el Vlamigyimir Putyin sorsa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 08:05
Oroszország mind a 89 régiójában megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások – írja az MTI. Az Állami Duma 450 mandátuma mellett több ezer helyi tisztség sorsáról döntenek, és első alkalommal vesznek részt a szavazásban az Oroszország által 2022-ben annektált ukrajnai régiók lakói is.
Makro / Külgazdaság Dél-Kora már tudja azt, amit mi még nem is sejtünk
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 06:59
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta szünetelő párbeszédet – közölte I Dzsemjong dél-koreai elnök, amelyről az MTI számolt be. Szöul támogatja a közeledést, bár egy újabb Trump–Kim Dzsongün-találkozó megszervezését továbbra is nehéznek tartja.
Makro / Külgazdaság Egy évtizeddel előrejött a legrosszabb forgatókönyv a klímaváltozásban – Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. szeptember 17. 18:31
Az idei nyár a történelmi aszályról, a Duna rekordalacsony vízállásáról és a hőhullámokról szólt Magyarországon. Bár a hűvösebb időjárás beköszöntével sokan talán gyorsan elfelejtik mindezt, a Klasszis Podcastnak nyilatkozó klímakutató szerint ezt követően már bármelyik nyár lehet olyan, mint az idei. Sőt, a jelenlegi modellek alapján akár jóval megterhelőbb is: a 2015-ben kitűzött, 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést a korábban prognosztizáltnál egy évtizeddel hamarabb elérhetjük. Pongrácz Ritával, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusával Imre Lőrinc újságíró beszélgetett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG