A januári kismértékű visszaesést követően (-0,2 százalék év/év) újra bővülést mutatott a termelés, azonban a munkanaphatással tisztított mutató ennél gyengébb emelkedést mutatott (1,8 százalék év/év). A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint ez az eltérés az idei szökőnapnak köszönhető.
Ugyanakkor Barczel Vivien, az Erste makrogazdasági elemzője szerint érdemes a tisztított mutatót összehasonlítani a tavalyi értékekkel, mely alapján jelentősebb lassulás látható az ipari teljesítményben.
Miközben tavaly a munkanaphatástól tisztított mutatók 6-9 százalék közötti növekedésről tanúskodtak az év első hónapjaiban, idén ennél jóval alacsonyabb, 2 százalék körüli értéket láthattunk.
Vannak biztató jelek?
Nem ért egyet a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely. Szerinte a lassulás nem feltétlenül csak egy egyszeri tényező, ugyanis a tavalyi magas bázisnak köszönhetően lehetett számítani arra, hogy idén visszafogottabb teljesítményt mutat az ipar. Várakozásaik szerint 2016-ban 3-4 százalék között alakulhat a termelés bővülése, melyben továbbra is az autóipari kibocsátás lehet meghatározó hasonlóan a korábbi évekhez.
Az ipari termelés havi összevetésben negyedik hónapja csökken, így egyelőre nem teljesült az a várakozás, hogy az előző hónapok gyenge teljesítménye átmeneti volt.
A kilátások, az ipari bizalom és a rendelésállományok azonban továbbra is biztatóak, ezért a következő hónapokban jelentősebb élénkülésre számítunk, amit a beszerzési menedzser index alakulása is alátámaszt. Az ipari termelést az élénkülő belső kereslet mellett az európai autóeladások felfutása, valamint egyes ágazatokban a kapacitások felfutása is húzhatja, így idén 5 százalék körüli mértékben emelkedhet az ipari termelés – írja elemzésében Suppan Gergely.
A Visegrádi Négyek miniszterelnökei – kiegészülve Írország kormányfőjével – Pozsonyban találkoztak csütörtökön. 
