|
| Most még együtt a trilógia - de meddig? MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Úgy hangzik, mint egy ügyes tárgyalási trükk
Pákh Imre vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, megszakadtak a kép eladásáról szóló tárgyalások, ezért a tulajdonát képező festményt június 25-én elszállíttatja. De ha "addig változik az MNB, illetve alelnökének, Gerhardt Ferencnek véleménye, vagy más állami szervezet, intézmény érdeklődést mutat a kép iránt, állok rendelkezésükre" - jegyezte meg. Ez így sokkal inkább egy tárgyalási trükknek hangzik, mint valódi szándéknak.
A műgyűjtő felidézte: a Golgotát több mint egy évtizede vásárolta meg azzal a céllal, hogy egyben maradhasson a Munkácsy-trilógia. Akkor - írta - abban állapodott meg vezető magyar politikusokkal, rövid úton megoldást keresnek arra, hogy ez a műalkotás is a magyar állam tulajdonába kerüljön.
10 millióra is becsülték már az értékét
Pákh Imre szerint nem felel meg a valóságnak Gerhardt Ferenc MNB alelnök (az Értéktár Program vezetőjének) nyilatkozata, miszerint rajta múlt volna a megállapodás. A műgyűjtő tagadta az MNB alelnökének azon kijelentését, hogy a műkereskedői körök becslése szerint ő egymillió dollár körüli összeget fizetett a képért. "A valóságban ennek sokszorosát adtam érte" - szögezte le Pákh Imre, megjegyezve, hogy ezt Gerhardt Ferenc is tudhatná, hiszen neki és kollégájának bemutatta a vételi szerződést és a banki utalási bizonylatot.
Pákh Imre az árvitával kapcsolatban kiemelte, hogy a világ két legismertebb aukciósháza, a Christie's és a Sotheby's, valamint a Fine Art Asset Management az értékbecsléseiben egyaránt 10 millió dollár körüli összegre becsülte a Golgota értékét.
|
Hogy szerezzük meg 6 millióért, ami 10-et ér? A Figyelő Online korábban arról írt: birtokába jutott négy korábban készített értékbecslés a trilógia harmadik darabjáról, a Golgotáról, amelyeket vitathatatlan szaktekintélyek készítettek. A világhírű londoni aukciósház, a Christie's 10 millió dollárban állapította meg a Golgota árát. A másik legnagyobb aukciósház, a Sotheby's hasonló eredményre jutott. A bécsi Künstlerhaus igazgatója, Peter Bogner is 10 millióra becsüli a műalkotás árát euróban. Az amerikai Fine Art Asset Management is 10 milliót írt dollárban - írta a Figyelő Online. A kép tulajdonosának az is erősíti a pozícióját, hogy Vaszilij Anyiszimov orosz üzletember állítólag pontosan 10 millió dollárt kínált a képért - erről a Blikk írt részletesebben. |
A magyar szakértők csak 6 millió dollárt adnának
Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kedden az M1 aktuális csatorna esti hírfolyamában azt mondta: a Debrecenben megtekinthető festményért az MNB csak annyit adhat, amennyit az állam meghatároz, ezt egy kormányrendelet rögzíti. A jogszabály szerint három igazságügyi műtárgybecsüsnek kell értékelést készítenie, és ennek alapján lehet dönteni az árról.
A becsüsök egy árintervallumot adnak meg, ez esetben a felső határ a 6 millió dollár, az MNB igazgatósága ennek alapján hozta meg a határozatát arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank ennyit fizethet érte, többet nem.
Háromból kettő az államé
A Krisztus Pilátus előtt - a trilógia másik darabja - 5,7 millió dollárért került kanadaiból magyar tulajdonba, és ez a piaci ár - mondta az MNB alelnöke. Az alacsonyabb ár mellett egyébként gyakori érv, hogy a Golgota egy olyan trilógia darabja, aminek másik két tagja az állam tulajdonában van (gyakorlatilag tehát nincs piacon), valamint monumentális mérete (405×650 cm) nem népszerű a gyűjtők körében - kiállítani és szállítani is igen bonyodalmas.
A magyar állam februárban vásárolta meg a kanadai Hamilton Galériától Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című alkotását (a jegybank pénzéből). A trilógia harmadik darabja, az Ecce Homo a Déri Múzeum tulajdona.
|
Miért vásárolgat egy jegybank festményeket? A jegybank 2014 elején jelentette be: „Értéktár program” elnevezéssel műkincs-visszavásárlási programot indít, melynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került, legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára és a hagyatéki értékek itthon tartása. A program megvalósítására az MNB igazgatósága 2018. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretösszeget határozott meg. A program miatt már számos kritika érte a Matolcsy György vezette jegybankot. Legutóbb Surányi György fogalmazott úgy: nem ismer példát arra, hogy bárhol a jegybank a GDP 0,8-0,9 százalékának megfelelő összeggel rendelkezik, ennyit költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szükség. Surányi György szerint az államháztartás hiánya ennyivel nagyobb, vagyis bújtatott költségvetési hiányról van szó, és erre Európának is figyelnie kellene. A programot vezető Gerhardt Ferenc korábban úgy érvelt: az Értéktár Program hozzájárulhat a társadalmi kohézió erősítéséhez, valamint a kultúra és az ehhez kapcsolódó ismeretek terjesztéséhez is. A műkincsvásárlás gyakorlata nem egyedülálló a jegybankok körében; számos ország központi bankja rendelkezik saját műtárgygyűjteménnyel. |
Az izraeli kormány a nemzetközi tiltakozás ellenére is meg kívánja szállni Gázavárost a Hamász elleni harcra hivatkozva. 
