Hazánk lakosságának 20,8 százaléka, körülbelül 1,9 millió fő tartozik a 65 év felettiek korosztályába. Közülük 1,3 millióan valamilyen korlátozottsággal élnek és segítségre, ellátásra, valamint gyakori orvosi kezelésekre szorulnak. Házi segítségnyújtást mindössze 7 százalék kap, idősek otthonában 3 százalék él, ők ott kapnak szakellátást. A fennmaradó 90 százalék, összesen 1,1 millió időskorú önmagára vagy jobb esetben a családjára van utalva. 2022-ben minden hatodik magyar nyugdíjasnak okozott problémát a mindennapokban rossz egészségi állapota, arányuk 2023-ra már majdnem 20 százalékra nőtt – ami részben azzal magyarázható, hogy egyre magasabbak a gyógyszerköltségek. A nyugdíjasok 16,9 százalékának hónapról hónapra anyagi gondjai vannak, és 37,7 százalékuk épphogy csak kijön a jövedelméből, félretenni már nem tud. Csupán 15,8 százalék jön ki gond nélkül a bevételeiből és tud képezni emellett tartalékot is.
Újra jelentkezik a Nyugdíjszerviz! A téma legjobb szakértőivel Önök is beszélgethetnek telefonon és írásban. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő és Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke október 16-án hétfőn 15 óra 30 perctől élőben válaszol.
Előzetesen telefonon és írásban is eljuttathatják kérdéseiket, véleményüket a 06 30 940 1772-es telefonszámon vagy az nyugdijszerviz@piacesprofit.hu e-mail címen.
A rendezvény ingyenes, regisztrálni itt lehet >>>
Tervezett további témák:
- Megfelel-e a kormány 3,1 százalékos novemberi tervezett nyugdíjemelése a várható inflációnak?
- Orbán Viktor szerint novemberben közel félhavi nyugdíj-kiegészítést kapnak a szépkorúak. Ez igaz?
- A Magyar Közlöny 2023. évi 143. számában megjelent a kormány, a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. november havi kiegészítő emeléséről szóló rendelete. E szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján 2023. november 1-jétől – 2023. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 3,1 százalékkal emelkednek az ellátások, többi közt az öregségi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás stb. Összesen 28 fajta nyugdíj emelkedik a rendelet szerint. Miért szükséges ezeket felsorolni, illetve azért van szükség a felsorolásra, mert lehet olyan nyugellátás, amely nem nő?
- A nyugdíjak átlaga korábban az átlagbérek 75 százalékát elérte. Nem volt ez olyan régen 2009-ben. Aztán 2014-től zuhanórepülés kezdődött. Mára ez az arány visszaesett 52-53 százalékra. Mi lenne az ideális arány és mi a visszaesés oka?
- A munkabérek és a nyugdíjak közötti olló szétnyílása azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok azt érezhetik, egyre rosszabbul élnek másokhoz képest, akkor is, ha számszakilag nem csökken ellátásuk reálértéke. Ez tapasztalható?
