4p
Donald Trump szerint Németország ki van szolgáltatva Oroszországnak, mivel energiaszükséglete nagy részét orosz gázból fogja fedezni. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy Németországban nem a gáz a legfontosabb energiaforrás. Bár szerepe növekedni fog, valószínűleg korántsem annyira, mint azt az amerikai elnök vizionálja.
Forrás: Gazprom

Ismét nekiment a német kormánynak Donald Trump. Az amerikai elnök csütörtök reggeli Twitter-üzenetében azt írta: „Németország elkezdett fizetni Oroszországnak, annak az országnak, amellyel szemben védelmet akar. Több milliárd dollárt fizet neki azért, hogy egy onnan érkező új gázvezetékkel fedezze energiaszükségletét. Ez elfogadhatatlan!”

Oroszország túsza?

A republikánus politikus egy nappal korábban, a brüsszeli NATO-csúcs előtt még keményebben fogalmazott. Szerinte Németország „Oroszország túsza”, „teljesen Oroszország befolyása alatt áll, mivel onnan, az új gázvezetéken át kapja majd energiájának 60-70 százalékát.” Mint mondta: "rendkívül helytelen", hogy miközben az Egyesült Államok óriási összegeket költ Európa védelmére (a NATO-n keresztül), Németország "hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal".

Trump a már épülő Északi Áramlat 2 gázvezetékre utalt, amely az Északi Áramlatot fogja kiegészíteni. A vezetékek Ukrajnát és Lengyelországot kikerülve, a Balti-tenger alatt szállítanak (illetve szállítanak majd) gázt Oroszországból Németországba.              

De mennyire helytállóak az amerikai elnök állításai, azaz valóban kiszolgáltatja-e magát Németország Oroszországnak?

Jön orosz gáz, de nem annyi

A BBC szerint Trumpnak abban igaza van, hogy Németország gázimportja nagyrészt Oroszországtól függ. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az import 50-75 százalékát adja Moszkva, a Marex Spectron brit brókercég pedig 60 százalékra teszi ezt az arányt. A fennmaradó importszükségletet Hollandiából és Norvégiából elégíti ki Berlin.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a német energiaszükséglet hatvan százalékát Oroszország fedezi. A német energiamixben ugyanis a szén (40 százalék) és a megújulók (30 százalék) is fontosabbak a gáznál (mintegy 20 százalék). Tehát ez alapján a gáz jelenleg csak a harmadik számú energiaforrás, és csupán az atomenergiát (10 százalék) előzi meg.    

Igaz, ezek az arányok a jövőben megváltoznak: a németek a szén használatát visszaszorítják, az atomerőműveket fokozatosan bezárják, a megújulók és a gáz szerepét pedig tovább fogják növelni. Ez egyben azt is jelenti, hogy több gázt importálnak majd Oroszországból az Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül.

A BBC szerint azonban még így is messze lesznek attól, hogy az energiaszükséglet 60-70 százalékát Oroszországból fedezzék. Donald Trump erre vonatkozó állítása tehát minden jel szerint hamis.

Duplázzák a kapacitást

A német kormány amúgy azt is több alkalommal hangsúlyozta, hogy a 9,5 milliárd euróba kerülő Északi Áramlat 2-t nem a német adófizetők finanszírozzák.

A költségeket nagyrészt az orosz Gazprom állja, emellett öt nyugat-európai cég – a német BASF egyik leányvállalata (Wintershall), a szintén német Uniper, az osztrák OMV, a brit-holland Shell, valamint a francia Engie is beszállt az üzletbe. Az új vezeték megduplázza majd az eddigi gázszállítási kapacitást Oroszország és Németország között.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ne reménykedjen, ez várja a benzinkúton
Privátbankár.hu | 2026. június 10. 10:21
Megjelentek a csütörtöktől érvényes, friss információk az üzemanyagokról.
Makro / Külgazdaság Továbbra is óriási Magyar Péterék fölénye
Privátbankár.hu | 2026. június 9. 15:33
Megérkeztek az Europion legfrissebb számai.
Makro / Külgazdaság Tempót válthat a magyar gazdaság, de ehhez fegyelmezett költségvetés is kell
Sipos Ildikó | 2026. június 9. 15:11
Fegyelmezett költségvetésre és termelékenységi fordulatra van szükség a magyar gazdaság növekedéséhez, hangzott el a K&H keddi sajtóeseményén.      
Makro / Külgazdaság Itt a magyarázat a kormány lépésére – ezért nyúlhattak bele a védett árak rendszerébe
Privátbankár.hu | 2026. június 9. 14:13
A hétfő esti Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kormány megemelte a stratégiai üzemanyagkészletekből felszabadított benzin és gázolaj értékesítési árát.
Makro / Külgazdaság A Wallis Csoport árbevétele rekordszintre nőtt
Privátbankár.hu | 2026. június 9. 12:54
A 18 országban jelen lévő vállalatcsoport rekordárbevétele elsősorban a nemzetközi piacokon elért növekedésnek köszönhető.
Makro / Külgazdaság Ennél nagyobb jelzés nem is kell a Magyar Nemzeti Banknak?
Imre Lőrinc | 2026. június 9. 12:48
Májusban óriási meglepetésre a várt enyhe gyorsulás helyett 1,8 százalékra lassult az éves alapú áremelkedési ütem Magyarországon. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csökkenő inflációt, az erős forintot és a valószínűleg csak fokozatosan kivezetendő árstopokat látva február után júniusban is mérsékelheti az alapkamatot.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mire lehet számítani a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. június 9. 10:53
A védett ár természetesen még marad.
Makro / Külgazdaság Jó hírrel indul a nap: csökkent az infláció
Privátbankár.hu | 2026. június 9. 08:30
Májusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket, havi szinten pedig stagnáltak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Csúcsot döntött a magyar villamosenergia-piac
Privátbankár.hu | 2026. június 8. 20:00
A hazai villamosenergia-termelés nagyjából 52 százalékát adták májusban a megújuló energiát használó erőművek – számol be róla G7.
Makro / Külgazdaság Elkerültük a bóvlit, de a neheze még csak most jön
Privátbankár.hu | 2026. június 8. 16:15
Az idei első, Magyarország szuverén államadósság-besorolását érintő hitelminősítői kör leminősítés nélkül lezárult. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a leminősítés elkerülése valójában időnyerést jelent. A GKI azt vizsgálta meg, hogy a következő 3-4 hónapban mit kell a kormánynak teljesítenie ahhoz, hogy a november végi, december eleji minősítői kör se hozzon rossz hírt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG