|
| Forrás: Gazprom |
Ismét nekiment a német kormánynak Donald Trump. Az amerikai elnök csütörtök reggeli Twitter-üzenetében azt írta: „Németország elkezdett fizetni Oroszországnak, annak az országnak, amellyel szemben védelmet akar. Több milliárd dollárt fizet neki azért, hogy egy onnan érkező új gázvezetékkel fedezze energiaszükségletét. Ez elfogadhatatlan!”
....On top of it all, Germany just started paying Russia, the country they want protection from, Billions of Dollars for their Energy needs coming out of a new pipeline from Russia. Not acceptable! All NATO Nations must meet their 2% commitment, and that must ultimately go to 4%!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. július 12.
Oroszország túsza?
A republikánus politikus egy nappal korábban, a brüsszeli NATO-csúcs előtt még keményebben fogalmazott. Szerinte Németország „Oroszország túsza”, „teljesen Oroszország befolyása alatt áll, mivel onnan, az új gázvezetéken át kapja majd energiájának 60-70 százalékát.” Mint mondta: "rendkívül helytelen", hogy miközben az Egyesült Államok óriási összegeket költ Európa védelmére (a NATO-n keresztül), Németország "hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal".
Trump a már épülő Északi Áramlat 2 gázvezetékre utalt, amely az Északi Áramlatot fogja kiegészíteni. A vezetékek Ukrajnát és Lengyelországot kikerülve, a Balti-tenger alatt szállítanak (illetve szállítanak majd) gázt Oroszországból Németországba.
De mennyire helytállóak az amerikai elnök állításai, azaz valóban kiszolgáltatja-e magát Németország Oroszországnak?
Jön orosz gáz, de nem annyi
A BBC szerint Trumpnak abban igaza van, hogy Németország gázimportja nagyrészt Oroszországtól függ. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az import 50-75 százalékát adja Moszkva, a Marex Spectron brit brókercég pedig 60 százalékra teszi ezt az arányt. A fennmaradó importszükségletet Hollandiából és Norvégiából elégíti ki Berlin.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a német energiaszükséglet hatvan százalékát Oroszország fedezi. A német energiamixben ugyanis a szén (40 százalék) és a megújulók (30 százalék) is fontosabbak a gáznál (mintegy 20 százalék). Tehát ez alapján a gáz jelenleg csak a harmadik számú energiaforrás, és csupán az atomenergiát (10 százalék) előzi meg.
Igaz, ezek az arányok a jövőben megváltoznak: a németek a szén használatát visszaszorítják, az atomerőműveket fokozatosan bezárják, a megújulók és a gáz szerepét pedig tovább fogják növelni. Ez egyben azt is jelenti, hogy több gázt importálnak majd Oroszországból az Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül.
A BBC szerint azonban még így is messze lesznek attól, hogy az energiaszükséglet 60-70 százalékát Oroszországból fedezzék. Donald Trump erre vonatkozó állítása tehát minden jel szerint hamis.
Duplázzák a kapacitást
A német kormány amúgy azt is több alkalommal hangsúlyozta, hogy a 9,5 milliárd euróba kerülő Északi Áramlat 2-t nem a német adófizetők finanszírozzák.
A költségeket nagyrészt az orosz Gazprom állja, emellett öt nyugat-európai cég – a német BASF egyik leányvállalata (Wintershall), a szintén német Uniper, az osztrák OMV, a brit-holland Shell, valamint a francia Engie is beszállt az üzletbe. Az új vezeték megduplázza majd az eddigi gázszállítási kapacitást Oroszország és Németország között.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
