Vásárló a budaörsi Auchan áruházban. MTI Fotó: Kollányi Péter

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. (Ehhez képest augusztusban az üzletek forgalmának volumene még 6,3, illetve 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.)

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,6 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Január–szeptemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – közölte a KSH.

Mi áll a gyenge adat mögött?

Virovácz Péter, az ING senior elemzője az adatokra reagálva közölte: minden területen lassulás történt a kiskereskedelmi forgalomban. A legnagyobb lassulást a nem élelmiszer-kiskereskedelemben történt, ahol a 7,6 százalékos éves alapú növekedés az idei év második leggyengébbjének számít. Az élelmiszer-kiskereskedelem esetében a dinamika nagyjából az idei év átlaga körül alakult. A gépjármű-üzemagyag forgalom bővülése a jelentős áremelkedés mellett némiképp mérséklődött szeptemberben.

A következő hónapokban a továbbra is erős munkaerőpiac segíthet fenntartani a még mindig kedvező növekedési dinamikát, azonban a trendszerű lassulás megtörésére nem számítunk - mondja Virovácz. Összességében a harmadik negyedév kiskereskedelmi teljesítménye alátámasztja azt a feltevésüket, hogy a fogyasztás továbbra is erőteljes húzóereje maradt a gazdaságnak, ugyanakkor a hozzájárulás mérséklődhetett, ami így a GDP-növekedésre is kifejti hatását.