Se veled, se nélküled – jellemezte ma Németország és Törökország kapcsolatát a Die Welt, de EU-török viszonylatban is írhatták volna ugyanezt. A Németországban élő rengeteg török, az élénk gazdasági kapcsolatok, a tavalyi a menekültügyi egyezmény, a NATO-tagság és még számos más dolog köti össze a két országot.

Ugyanakkor az örmény népirtás népirtásnak nyilvánítása a Bundestagban, a tavalyi puccskísérlet után a török fél által követelt kiadatások megtagadása, a tavaszi népszavazás kampányrendezvényeinek letiltása konfliktusforrás. Vagy a demokrácia török leépítése és a „rendszerkritikusok” elleni durva fellépés, a tisztogatások rendszeres kritizálása német oldalról – rengeteg a kapcsolatokat beárnyékoló tényező is.

"Lehetséges aktivitás"

Ma a Die Welt újabbat talált, információi szerint a török titkosszolgálat már nemcsak az ott élő törökök ellen kémkedik, hanem német politikusokról is gyűjt adatokat. A szövetségi bűnüldözési hivatal, a BKA nemrég szövetségi parlamenti képviselőkkel konzultált „külföldi hírszerző szolgálatok lehetséges aktivitásáról”. Ezt a szervezet kérdésre válaszolva meg is erősítette, konkrét ország említése nélkül.

Törökország eddig is folytatott sokféle aktivitást Németországban, részben hivatalosan, például rendszeresen együttműködik a két ország rendőrsége. Ám azt is nyíltan elismerték korábban, hogy a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott Gülen-mozgalom aktivistáit mindenütt, Németországban is szemmel kívánják tartani. A gyanúsított személyekről és szervezetekről listát is adtak át a német hatóságoknak, amelyek azonban nem kívántak ellenük hivatalosan fellépni.

Ötször annyi menekült

Nemrég új feszültségforrás lett, hogy Németország a G-20 csúcsra Hamburgba készülő török elnök biztonsági emberei között kiszúrt négyet, akiket Amerikában köröznek. A testőrködés közben az USA-ban ugyanis összeverték az Erdogan ellen tüntető kurdokat.

A napokban pedig azt fejtegették a német lapok, hogy az EU és Törökország közötti menekültügyi megállapodás talán nem is olyan jó, mint ahogy látszik. Kimutatták, hogy a megállapodás hatályba lépése (2016. március 20-a) óta az EU 6300 menekültet vett át Törökországtól, eközben Törökország csak 1200-at az EU-tól, ötödannyit. (Ebből 2000 került Németországba.)

Az osztrák miniszter aggódik

Az eredeti megállapodás szerint az arány 1:1 lett volna, az EU annyi menekültet vett volna fel, amennyit Görögországból Törökországba visszaküldenek. (Ez mondjuk még mindig töredéke a korábbi sok százezres menekülttömegnek, akik az Égei-tengeren átkeltek.) A különbség oka a hatóságok szerint a menekültügyi eljárások lassúsága.

(Fethullah Gülen honlapja)

Másoknak is okoznak fejfájást a törökök, a tavaszi népszavazás idején rendezett kampányrendezvényeket Hollandiában, Ausztriában és másutt is sokan ellenezték. Az osztrák védelmi miniszer, Hans-Peter Doskozil (SPÖ) pedig tegnap egészen más területeken látta Törökországot nyomulni.

Lopakodó iszlamizáció

Szerinte a Balkánon az iszlám befolyása egyre erősebb, „lopakodó iszlamizáció” folyik. Az EU befolyása csökken, Szaúd-Arábiáé és Törökországé pedig nő. Az EU-s NATO-csapatok létszámának csökkenése mellett a törököké emelkedhet, amit a miniszer megengedhetetlennek tart. A törökök azonban más téren is nyomulnak, így a háborúk által szétrombolt városok újjáépítésében is jeleskednek (például Banja Luka, Szarajevo, Prizren és Pristina városokban.)

A lap szerint a balkáni országoknak EU-tagságot ígértek, amiből semmi sem lett, ezért azok csalódtak Európában. A muszlim országok mellett Oroszország is növelni igyekszik befolyását a térségben.