Török és görög ügyek
A hétvégi török választások eredménye rácáfolt a várakozásokra, ugyanakkor a demokrácia szempontjából kedvezőnek tekinthető. Nincs kétharmad, nincs elnöki rendszer, nincs diktatúra. Ebből baj nem lehet, Törökország Atatürk óta gyorsan fejlődő európai köztársaság, remélhetőleg így lesz ez a továbbiakban is. Tény, hogy a gyors gazdasági növekedés kifulladt, ennek az lehet az oka (Kínához hasonlóan), hogy olyan magasra jutottak, ahonnan már nehéz gyorsan tovább növekedni.
A gazdaságban viszont egyensúlytalanságok vannak, melyek valószínűleg csak a líra leértékelésével oldódnak meg. Ezért érdemes óvatosan kezelni a török líra long pozíciókat: hiába magas a kamat, a fundamentumok a gyengülés irányába mutatnak.
A görög ügyben nem történt előrelépés, hónapok óta tart a kötélhúzás. A Sziriza kormány közben igen szemtelen lett, de lehet, hogy ez csak népének szól, egy kis drámai színjáték, miközben mégiscsak kompromisszumra akarnak jutni. Most már egyszer nem fizettek az IMF-nek: sok idejük nem maradt, hónap végére beáll a csőd, ha nincs megállapodás.
Hozam normalizálódás
Európában a befektetők végre megunták, hogy elenyésző hozammal vesznek kötvényeket, és elkezdték kiszórni azokat. Ebből a magyar kötvények sem képeztek kivételt: 400 milliárdnyit adtak el külföldiek a közelmúltban. Felvetődött a kérdés, hogy a magyar 3,3 százalék körüli 10 éves hozam nem vonzó-e az alacsony kamatok környezetében?
| A teljes interjú itt hallgatható meg >>> |
Nos, már nem feltétlenül. Egyrészt az amerikai 10 éves hozam 2,3 százalékos. Nem vonzóbb-e a világ legbiztosabbnak tartott kötvényéből venni 2,3 százalékos hozamra, mint egy kis ország kis valutájában 3,3 százalékért? Úgy tűnik, a befektetők erre most logikus választ adtak. A német kötvényekkel kapcsolatban még inkább felvetődik a kérdés: miért vegyenek 0, vagy akár 1 százalékos hozam mellett, amikor az ugyanolyan biztos amerikaira 2,3-at kapnak?
A folyamat vélhetően nem fog megállni, valamiféle kiegyenlítődés következik, melynek során az európai hozamok ésszerűbb szintre emelkednek. A magyar hozamnak viszont nem kell sokat emelkednie abban az esetben, ha megvalósul a kormány és a jegybank terve, és a meglévő külföldi állampapír állomány egy jelentős hányadát sikerül a hazai bankokhoz terelni, és ezzel erősen csökkenteni finanszírozásunk függőségét a nemzetközi turbulenciáktól.
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
