Átlagosan 2,5 százalékkal nőttek az ipari termelői árak, de nagy különbségek vannak az ágazatok között.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2024. júliusban az ipari termelői árak átlagosan 2,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 1,4, az exportértékesítésé 3,0 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 2,0-kal emelkedtek, az exportértékesítési árak nem változtak, így az ipari termelői árak összességében 0,7 százalékkal nőttek.
2024. júliusban a 2023. júliusihoz képest:
A belföldi értékesítés árai átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 60,0 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,8 százalékkal magasabbak, a 38,6 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,1 százalékkal alacsonyabbak voltak. Az élelmiszeripar értékesítési árai 1,5 százalékkal mérséklődtek.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 0,9, a beruházási javakat gyártókban 4,2, a fogyasztási cikkeket gyártókban 1,0 százalékkal emelkedtek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 3,0 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 82,9 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 3,6 százalékkal nőttek, a 16,7 százalékos súlyú energiaiparban 3,2 százalékkal csökkentek az árak.
2024. január–júliusban a 2023. január–júliusihoz képest:
A belföldi értékesítés árai 3,8, az exportértékesítéséi 0,5 százalékkal mérséklődtek, így az ipari termelői árak ö
Az ipari termelői árak alakulása az elmúlt időszakban Fotó: KSH
sszességében 1,6 százalékkal alacsonyabbak voltak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az ESG-felkészülés és -alkalmazás átalakuló munkamegosztása: ki dönt, miről – és mi az, amiről nem beszélünk? címmel Fehér Sándor, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Fenntartható Versenyképességi Osztálya vezetőjének moderálásával tartottak panelbeszélgetést csütörtökön a Klasszis Média ESG-konferenciáján, melyen Lovas Gabriella oktató, fenntarthatósági és TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures)-szakértő és Sarkadi-Faragó Edit, a British Telecom (BT) Sustainability Proposition Managere volt a két beszélgetőtárs.
A 2027-től érkező vagyonadó gazdaságra, környezetre gyakorolt hatásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a minap a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Környezetgazdaságtani Szakosztálya és a Levegő Munkacsoport. A panelben olyan sokkoló számok is elhangzottak, mint hogy a szupergazdagok által használt jachtok 8 nap alatt annyi üzemanyagot fogyasztanak el, mint egy átlagos személyautó 20 év alatt. Vagy hogy a társadalom leggazdagabb 10 százaléka annyi károsanyagot bocsát ki, mint a többi 90 százalék együttvéve.
A GDP egyhatodának megfelelő összeget költött az előző kormány szociális kiadásokra, például nyugdíjakra vagy egészségügyi ellátásra 2025-ben. A legnagyobb arányt Ausztriában tette ki ez a csoport a kiadások között.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
