Átlagosan 2,5 százalékkal nőttek az ipari termelői árak, de nagy különbségek vannak az ágazatok között.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2024. júliusban az ipari termelői árak átlagosan 2,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 1,4, az exportértékesítésé 3,0 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 2,0-kal emelkedtek, az exportértékesítési árak nem változtak, így az ipari termelői árak összességében 0,7 százalékkal nőttek.
2024. júliusban a 2023. júliusihoz képest:
A belföldi értékesítés árai átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 60,0 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,8 százalékkal magasabbak, a 38,6 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,1 százalékkal alacsonyabbak voltak. Az élelmiszeripar értékesítési árai 1,5 százalékkal mérséklődtek.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 0,9, a beruházási javakat gyártókban 4,2, a fogyasztási cikkeket gyártókban 1,0 százalékkal emelkedtek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 3,0 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 82,9 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 3,6 százalékkal nőttek, a 16,7 százalékos súlyú energiaiparban 3,2 százalékkal csökkentek az árak.
2024. január–júliusban a 2023. január–júliusihoz képest:
A belföldi értékesítés árai 3,8, az exportértékesítéséi 0,5 százalékkal mérséklődtek, így az ipari termelői árak ö
Az ipari termelői árak alakulása az elmúlt időszakban Fotó: KSH
sszességében 1,6 százalékkal alacsonyabbak voltak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Idén is a lakossági fogyasztás lesz a magyar gazdaság motorja, amit az országgyűlési választásokat megelőző kormányzati költések még tovább fűtenek. A fiskális élénkítés és április 12-e után viszont szükség lehet a költségvetés kiigazítására, hogy Magyarország elkerülje a bóvli kategóriát a nagy hitelminősítőknél.
Emmanuel Macron francia elnök arra fogja kérni az Európai Uniót, hogy aktiválja az EU „kényszerítő intézkedések elleni eszközét”, ha az Egyesült Államok valóban vámokat vet ki a Grönlandot érintő patthelyzetben – közölte vasárnap a francia elnök stábja.
Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolaj-finomító, a benzinkutakra január 27-én kezdődhet meg a szállítás – közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter vasárnap Instagram-oldalán.
A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a munkaerőpiacról közöl adatokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás tavalyi részletes adatait teszi közzé.
A 2 százalék lett az új bűvös GDP-célkitűzés. A legtöbb hazai elemző ekkora mértékű, vagy ennél enyhén magasabb, de mindenképp kettessel kezdődő növekedést vár 2026-ban Magyarországon. Ami biztos, hogy a kormány költekezései a választások előtt fűtik a gazdaságot, az ipar és a beruházások viszont továbbra is nagy kérdőjeleknek számítanak. Miként bizonyos értelemben az infláció is, hiába alakult az elmúlt időszakban a vártnál kedvezőbben.
Az elemzők által vártnál nagyobb mértékben nőtt az ipari termelés az Egyesült Államokban decemberben havi összevetésben, ugyanakkor éves szinten lassuló ütemű bővülést jegyeztek fel – derült ki az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) pénteken közzétett adataiból.
A magyar gazdasági folyamatok kifejezetten gyengén alakulnak, évek óta nem növekszik a GDP, miközben a költségvetés hiánya magas szinten ragadt. A gazdasági problémákat tetézni fogja a választási osztogatás, ami után Orbán Viktor komoly megszorításokra kényszerülhet az áprilisi voksolás után, olvasható laptársunk, az Mfor péntek reggeli cikkében.