6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

1949-ben koncepciós perek indultak az állítólagos titólisták ellen, Magyarországon ezzel a váddal végezték ki Rajk László volt kommunista belügyminisztert és társait. Jugoszlávia öröksége több fronton is kihat egészen napjainkig a Balkán feszült geopolitikájára. Káncz Csaba jegyzete

75 éve ezen a napon kiáltották ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot, amely aztán több névváltoztatás után 2003-ban Kis-Jugoszlávia néven tűnt el a történelem süllyesztőjében.

Több Jugoszlávia

Az első Jugoszlávia 1918. december és 1941. áprilisa között létezett. Először a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság jött létre - ez az államalakulat a tengelyhatalmak 1941 áprilisi támadásáig maradt fenn, Belgrád 1941. április 17-én kapitulált. 

Az 1945. november 11-ei választások során gyakorlatilag már csak egy pártra lehetett szavazni, a többiek bojkottálták a választást. Az állam élére a horvát nemzetiségű Tito került, aki 1943 óta marsalli címet viselt. Ő volt a párt főtitkára, a kormány és a népfront elnöke, az első államelnök, a fegyveres erők parancsnoka és 1953-tól az ország államfője is.

Jugoszlávia szövetségi államként alakult meg. Titóék úgy vélték, hogy hosszú távon a föderációt alkotó 6 szövetségi állam előbb-utóbb egységes jugoszláv nemzetté fognak összeolvadni.

Tangó Sztálinnal

1947 végéig Moszkva és Belgrád kapcsolata néhány konfliktust leszámítva pozitív volt. A főbb nézeteltérést az okozta, hogy a Szovjetunió nem támogatta Jugoszlávia Triesztre vonatkozó területi követeléseit, mivel emiatt nem akart a Nyugattal konfliktust. Belgrád pedig azt nehezményezte, hogy Moszkva önálló ügynökhálózatot próbált kiépíteni az országban. 

Sztálin (balról) és Tito. Fotó: mult-kor.hu
Sztálin (balról) és Tito. Fotó: mult-kor.hu

A kapcsolat véglegesen 1948-ban romlott meg. A hidegháború első éveiben Sztálin a szocialista blokk centralizálásra törekedett, így Jugoszláviát is teljesen függő helyzetbe szerette volna juttatni. Az ország földrajzi helyzete, a szovjet katonai jelenlét hiánya, és széleskörű hazai támogatottsága miatt viszont Tito megtehette azt, amit egyetlen kommunista vezető sem: szembeszegült Sztálinnal.

Tito abban is szembekerült Moszkvával, hogy a térségben vezető szerepre tört. Egy Balkán-föderáció reményében szoros együttműködést kezdett Bulgáriával és Albániával. Ez a szovjetek számára elfogadhatatlan volt. 1948 februárjában Sztálin magához rendelte a feleket és azt követelte tőlük, hogy külpolitikai kérdésekben kérjék ki Moszkva véleményét. Egyúttal elutasította a Balkán-föderáció ötletét. Tito erre a találkozóra már el sem ment. 

1949 őszére minden kapcsolat megszakadt Belgrád és Moszkva között. A szovjet tömb országai felbontották a Jugoszláviával kötött szerződéseiket. Az országot teljes gazdasági blokád alá helyezték, a határokon sokasodtak a fegyveres határincidensek. Mindenhol koncepciós perek indultak az állítólagos titólisták ellen. Magyarországon ezzel a váddal végezték ki Rajk László volt kommunista belügyminisztert és társait. 

Titóék szovjet inváziótól tartottak. A potenciális belső ellenfeleket az Adriai-tenger szigetein, Goli Otokon és Grguron felállított táborokba zárták. A szovjet-jugoszláv viszony végül Sztálin 1953-as halála után kezdett enyhülni. Az új szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov személyesen ment Belgrádba a kapcsolatok normalizálása érdekében. Hitler után Tito megnyerte a sztálini Szovjetunió elleni konfliktust is.

A harmadik világ élén 

Mindez otthon és külföldön egyaránt óriási tekintélyt biztosított a számára. 1961-ben Belgrádban megalapította az El Nem Kötelezettek Mozgalmát.  Az alapítók közt még ott volt Sukarno, Indonézia elnöke, India miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru és Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök.

Az újonnan megalakult nemzetközi szervezet egy olyan középutat hirdetett, amely a hidegháborús tömbpolitika alternatívájának ígérkezett. A csatlakozók többsége harmadik világbeli fejlődő ország volt. 

Tito a köztes állapotot gazdaságilag jól kihasználta. Mindkét politikai tömbbel igyekezett jó kapcsolatot kialakítani. Ennek eredményeként 1960 és 1980 között a jugoszláv import fele a nyugati államokból származott, az export harmada pedig feléjük irányult. Legfontosabb partnerével, az NSZK-val kötött 1968-as egyezmény lehetővé tette, hogy jugoszláv állampolgárok százezrei dolgozhassanak vendégmunkásként Németországban. Az 1970-es évekre a munkaerő 20 százaléka élt és dolgozott külföldön, elsősorban Nyugaton.  Az ország sajátos helyzete a gazdasági fejlődés, jólét és szabadság illúzióját adta.

A démonok megjelennek

1989-1990-ben a jugoszláv tagköztársaságokban felbomlott az egypártrendszer. Új pártok és mozgalmak alakultak. Az új lapok és folyóiratok korábban tiltott és üldözött nézeteket hirdettek, tabutémákat feszegettek. A régmúlt szenvedéseit és dicsőséget emlegették, a szomszédok történelmi bűneit felhánytorgatták. 

A szerb televízió az usztasa népirtással foglalkozott. A horvátok a csetnikek és a partizánok rémtetteit, a szlovének a szerb elnyomást kárhoztatták. Boszniában és Koszovóban sokan fordultak nyíltan az iszlám tradíció felé. 1992-ben pedig végül kirobbant a jugoszláv polgárháború.

Máig nyúló árnyak

Több mint 25 évvel Jugoszlávia felbomlása után az utódállamok számos határának ügye a mai napig vitatott és megoldatlan. Szerbia, Bosznia, Montenegró, Horvátország és Szlovénia esetében még mindig nemzetközi egyeztető fórumok vitatják az ügyeket, míg mások esetében – például Koszovó – politikai viták kereszttüzében állnak. Mivel Belgrád nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a kétoldalú határt csupán közigazgatási határnak tekinti, míg Pristina ragaszkodik ahhoz, hogy az bizony államközi határ. Koszovónak Montenegróval is megoldatlan vitája van a Cakorr és a Belluha hegycsúcsok hovatartozásáról – márpedig az EU addig nem oldja fel a vízumkötelezettséget a koszovóiak számára, amíg ez utóbbi ügy nem rendeződik.

A jugoszláv politikai örökség egy másik fronton is kihat egészen napjainkig a Balkán politikájára.  Bulgária történelmi és nyelvi viták miatt egyelőre nem támogatja, hogy az EU és Észak-Macedónia között elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. A bolgár álláspont – amely alapjaiban kérdőjelezi meg a macedón identitást, azt egy mesterségesen létrehozott, titoista kreálmánynak tartja, a nyelvet pedig egyértelműen a bolgár nyelv egy dialektusának tekinti – nehezen találkozhat a jelenlegi határaival szuverén államként valóban csak 1944 óta létező Észak-Macedónia álláspontjával. Amely viszont az 1941-44 közötti időszak bolgár fennhatóságát értelmezi fasiszta megszállásként a mai napig, és alapvetően elégedetten tekint vissza a Tito vezette jugoszláv államiságra.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Itthon tankoljunk vagy külföldön? Attól függ, merre indulunk
Privátbankár.hu | 2025. június 7. 09:33
Alig van mostanában változás a benzinkutakon – és ez nem csak Magyarországon igaz. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő a régióban is körülnézett az árakat illetően.
Makro / Külgazdaság Ausztria megkapta azt a pofont, amit Magyarország nem
Privátbankár.hu | 2025. június 7. 08:58
Leminősítette Ausztriát a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt a vártnál sokkal gyengébb osztrák közfinanszírozási és reálgazdasági teljesítménnyel indokolta a lépést.
Makro / Külgazdaság Elővette Magyarország hitelminősítését a Fitch – kivel játszunk egy ligában?
Privátbankár.hu | 2025. június 7. 08:36
A saját ligánkban jónak számítanak a fizetések, jönnek az autóipari beruházások, de a gazdasági növekedés minimális, és magas az államadósság – véli a Fitch Ratings.
Makro / Külgazdaság Felemás számok jöttek Amerikából
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 16:19
Az amerikai gazdaságról tettek közzé adatokat.
Makro / Külgazdaság Van, ahol dübörög a szekér Európában
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 13:45
A vártnál jobb lett az euróövezeti GDP-adat.
Makro / Külgazdaság Vége lehet a Magyarország elleni eljárásnak?
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 12:56
Értékeltek az uniós szakértők. 
Makro / Külgazdaság Mindenki köszönetet mondhat a cukornak
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 12:28
A FAO árindexe kedvező irányba mozdult. 
Makro / Külgazdaság Meglepetésre kamatot vágtak az indiai jegybankárok
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 11:15
Az irányadó ráta 5,5 százalékra csökkent. 
Makro / Külgazdaság Hosszú idő után kapott reménysugarat az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 08:35
Áprilisban ugyan még mindig csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a munkanaphatással kiigazított 2,3 százalékos mínusz a tizennégy hónapja tartó negatív trend legalacsonyabb mutatója.
Makro / Külgazdaság Csinosabb számok jöttek a boltokból
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 08:30
Megnőtt a vásárlási kedv áprilisban. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG