6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

1949-ben koncepciós perek indultak az állítólagos titólisták ellen, Magyarországon ezzel a váddal végezték ki Rajk László volt kommunista belügyminisztert és társait. Jugoszlávia öröksége több fronton is kihat egészen napjainkig a Balkán feszült geopolitikájára. Káncz Csaba jegyzete

75 éve ezen a napon kiáltották ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot, amely aztán több névváltoztatás után 2003-ban Kis-Jugoszlávia néven tűnt el a történelem süllyesztőjében.

Több Jugoszlávia

Az első Jugoszlávia 1918. december és 1941. áprilisa között létezett. Először a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság jött létre - ez az államalakulat a tengelyhatalmak 1941 áprilisi támadásáig maradt fenn, Belgrád 1941. április 17-én kapitulált. 

Az 1945. november 11-ei választások során gyakorlatilag már csak egy pártra lehetett szavazni, a többiek bojkottálták a választást. Az állam élére a horvát nemzetiségű Tito került, aki 1943 óta marsalli címet viselt. Ő volt a párt főtitkára, a kormány és a népfront elnöke, az első államelnök, a fegyveres erők parancsnoka és 1953-tól az ország államfője is.

Jugoszlávia szövetségi államként alakult meg. Titóék úgy vélték, hogy hosszú távon a föderációt alkotó 6 szövetségi állam előbb-utóbb egységes jugoszláv nemzetté fognak összeolvadni.

Tangó Sztálinnal

1947 végéig Moszkva és Belgrád kapcsolata néhány konfliktust leszámítva pozitív volt. A főbb nézeteltérést az okozta, hogy a Szovjetunió nem támogatta Jugoszlávia Triesztre vonatkozó területi követeléseit, mivel emiatt nem akart a Nyugattal konfliktust. Belgrád pedig azt nehezményezte, hogy Moszkva önálló ügynökhálózatot próbált kiépíteni az országban. 

Sztálin (balról) és Tito. Fotó: mult-kor.hu
Sztálin (balról) és Tito. Fotó: mult-kor.hu

A kapcsolat véglegesen 1948-ban romlott meg. A hidegháború első éveiben Sztálin a szocialista blokk centralizálásra törekedett, így Jugoszláviát is teljesen függő helyzetbe szerette volna juttatni. Az ország földrajzi helyzete, a szovjet katonai jelenlét hiánya, és széleskörű hazai támogatottsága miatt viszont Tito megtehette azt, amit egyetlen kommunista vezető sem: szembeszegült Sztálinnal.

Tito abban is szembekerült Moszkvával, hogy a térségben vezető szerepre tört. Egy Balkán-föderáció reményében szoros együttműködést kezdett Bulgáriával és Albániával. Ez a szovjetek számára elfogadhatatlan volt. 1948 februárjában Sztálin magához rendelte a feleket és azt követelte tőlük, hogy külpolitikai kérdésekben kérjék ki Moszkva véleményét. Egyúttal elutasította a Balkán-föderáció ötletét. Tito erre a találkozóra már el sem ment. 

1949 őszére minden kapcsolat megszakadt Belgrád és Moszkva között. A szovjet tömb országai felbontották a Jugoszláviával kötött szerződéseiket. Az országot teljes gazdasági blokád alá helyezték, a határokon sokasodtak a fegyveres határincidensek. Mindenhol koncepciós perek indultak az állítólagos titólisták ellen. Magyarországon ezzel a váddal végezték ki Rajk László volt kommunista belügyminisztert és társait. 

Titóék szovjet inváziótól tartottak. A potenciális belső ellenfeleket az Adriai-tenger szigetein, Goli Otokon és Grguron felállított táborokba zárták. A szovjet-jugoszláv viszony végül Sztálin 1953-as halála után kezdett enyhülni. Az új szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov személyesen ment Belgrádba a kapcsolatok normalizálása érdekében. Hitler után Tito megnyerte a sztálini Szovjetunió elleni konfliktust is.

A harmadik világ élén 

Mindez otthon és külföldön egyaránt óriási tekintélyt biztosított a számára. 1961-ben Belgrádban megalapította az El Nem Kötelezettek Mozgalmát.  Az alapítók közt még ott volt Sukarno, Indonézia elnöke, India miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru és Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök.

Az újonnan megalakult nemzetközi szervezet egy olyan középutat hirdetett, amely a hidegháborús tömbpolitika alternatívájának ígérkezett. A csatlakozók többsége harmadik világbeli fejlődő ország volt. 

Tito a köztes állapotot gazdaságilag jól kihasználta. Mindkét politikai tömbbel igyekezett jó kapcsolatot kialakítani. Ennek eredményeként 1960 és 1980 között a jugoszláv import fele a nyugati államokból származott, az export harmada pedig feléjük irányult. Legfontosabb partnerével, az NSZK-val kötött 1968-as egyezmény lehetővé tette, hogy jugoszláv állampolgárok százezrei dolgozhassanak vendégmunkásként Németországban. Az 1970-es évekre a munkaerő 20 százaléka élt és dolgozott külföldön, elsősorban Nyugaton.  Az ország sajátos helyzete a gazdasági fejlődés, jólét és szabadság illúzióját adta.

A démonok megjelennek

1989-1990-ben a jugoszláv tagköztársaságokban felbomlott az egypártrendszer. Új pártok és mozgalmak alakultak. Az új lapok és folyóiratok korábban tiltott és üldözött nézeteket hirdettek, tabutémákat feszegettek. A régmúlt szenvedéseit és dicsőséget emlegették, a szomszédok történelmi bűneit felhánytorgatták. 

A szerb televízió az usztasa népirtással foglalkozott. A horvátok a csetnikek és a partizánok rémtetteit, a szlovének a szerb elnyomást kárhoztatták. Boszniában és Koszovóban sokan fordultak nyíltan az iszlám tradíció felé. 1992-ben pedig végül kirobbant a jugoszláv polgárháború.

Máig nyúló árnyak

Több mint 25 évvel Jugoszlávia felbomlása után az utódállamok számos határának ügye a mai napig vitatott és megoldatlan. Szerbia, Bosznia, Montenegró, Horvátország és Szlovénia esetében még mindig nemzetközi egyeztető fórumok vitatják az ügyeket, míg mások esetében – például Koszovó – politikai viták kereszttüzében állnak. Mivel Belgrád nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a kétoldalú határt csupán közigazgatási határnak tekinti, míg Pristina ragaszkodik ahhoz, hogy az bizony államközi határ. Koszovónak Montenegróval is megoldatlan vitája van a Cakorr és a Belluha hegycsúcsok hovatartozásáról – márpedig az EU addig nem oldja fel a vízumkötelezettséget a koszovóiak számára, amíg ez utóbbi ügy nem rendeződik.

A jugoszláv politikai örökség egy másik fronton is kihat egészen napjainkig a Balkán politikájára.  Bulgária történelmi és nyelvi viták miatt egyelőre nem támogatja, hogy az EU és Észak-Macedónia között elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. A bolgár álláspont – amely alapjaiban kérdőjelezi meg a macedón identitást, azt egy mesterségesen létrehozott, titoista kreálmánynak tartja, a nyelvet pedig egyértelműen a bolgár nyelv egy dialektusának tekinti – nehezen találkozhat a jelenlegi határaival szuverén államként valóban csak 1944 óta létező Észak-Macedónia álláspontjával. Amely viszont az 1941-44 közötti időszak bolgár fennhatóságát értelmezi fasiszta megszállásként a mai napig, és alapvetően elégedetten tekint vissza a Tito vezette jugoszláv államiságra.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagyon fontos adat érkezik a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 15:31
Pénteken a májusi iparstatisztikát közli a KSH.
Makro / Külgazdaság Már nem annyira drágák az elektromos autók, ezért jobban is fogynak Németországban
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 14:46
Az elektromos autók népszerűsége ismét nő Németországban, az első öt hónapban a Közlekedési Hatóság (Kraftfahrt-Bundesamt) által nyilvántartott új forgalomba helyezések folyamatosan meghaladták az előző évi adatokat, és a jövőre utaló megrendelések is kedvezően alakultak.
Makro / Külgazdaság Nagy szívességet tett a magyar kormánynak Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 12:31
Az amerikai kormányzat feloldotta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szankciókat, amelyeket még a Joe Biden vezette előző adminisztráció léptetett életbe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktornak már nincs igazán zsaroló potenciálja Brüsszellel szemben – véli Csillag István
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. június 29. 06:04
A volt gazdasági és közlekedési miniszter, közgazdász a június 25-ei élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 78. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Ön is vehet olyan táskát, mint amilyet Rogán-Gaál Cecília
László Éva Lilla | 2025. június 28. 17:17
A mesterségesen generált Hermès-őrület nem csitul: egyre többen szeretnének lecsapni az évtizedek óta státuszszimbólumnak számító Birkin- vagy Kelly-táskákra. Egy bennfentes elárulta, milyen akadályokat kell leküzdeni a sikerért, és milyen hibákat követnek el a táskavadászok. Rogán-Gaál Cecíliának például sikerült.
Makro / Külgazdaság Kiderültek az első részletek a hazai közgazdászelit találkozójáról
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 13:46
Varga Mihály jegybankelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék és a KAVOSZ elnöke is megerősítette már a részvételét a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciáját 2025. szeptember 4-5-én Veszprémben, a Pannon Egyetemen rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság.
Makro / Külgazdaság Tankolna? Változik az üzemanyagok ára!
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 11:02
Ha figyel, spórolhat.
Makro / Külgazdaság Rekordot döntött az egészségpénztári taglétszám, gyorsan nőnek a befizetések is
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 08:46
Egyre többen választják az öngondoskodást.
Makro / Külgazdaság Egyre kevesebben dolgoznak Magyarországon, itt vannak a KSH számai
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 08:30
A munkanélküliség stagnál.
Makro / Külgazdaság MNB: minél tovább tart az árrésstop, annál inkább átháríthatják a fogyasztókra
Herman Bernadett | 2025. június 26. 15:01
Magas infláció, alacsony GDP, és gyenge vállalati hitelezés – erről ír az MNB a friss Inflációs jelentésében. Az árrésstopok meghosszabbításánál nagy a kockázat, hogy a veszteséget áthárítják a kereskedők a fogyasztókra, az inflációs hatás csak átmeneti lesz. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG