Az olcsó amerikai biztonságon, az olcsó orosz gázon és az olcsó kínai termékeken alapuló három évtizedes álomból kontinensünk csak lassan ocsúdik föl. Európa egyelőre tehetetlenül vergődik a globális geopolitikai turbulenciák hullámain, legyen az az orosz-ukrán, avagy az izraeli-Hamász katonai konfliktus.

A Kongresszus republikánusainak szabotőr tevékenysége és Trump esetleges második ciklusa fokozatosan ahhoz a felismeréshez vezet Berlintől Párizsig, hogy Európa magára marad. Ha ráadásul bekövetkezik, hogy Trump nyeri az amerikai elnökválasztást novemberben, biztosra vehető, hogy tovább fogja szorongatni kontinensünket.

Trump 2.0

Noha az USA kilépése a NATO-ból valószínűtlennek tűnik - és az amerikai szenátusban is akadályokba ütközne -, az Egyesült Államoknak megvannak eszközei arra, hogy rendkívül nehézzé tegye Európa dolgát. A súlyos kérdések csak úgy sorjáznak az EU számára: hogyan reagálna Európa, ha az USA megvonja Ukrajnának nyújtott támogatását?

És hogyan nézne ki egy kereskedelmi háború, ha Európa nem fogadná meg Trump felhívását Kína gazdasági elszigetelésére? De Európa számára az igazi kérdés az, hogy miképpen védje meg magát - most és a jövőben - Oroszországtól.

Berlini fejtörő

Nem véletlen, hogy Németországban egyre erősödnek a hangok, hogy az EU-t atomfegyverekkel kell felfegyverezni. Joschka Fischer volt német külügyminiszter a Die Zeit című német hetilapnak 2023 decemberében adott interjújában az európai nukleáris elrettentés mellett érvelt. Ez azért meglepő, mert Fischer volt az, aki 2020-ban aláírta azt a levelet, amelyben a NATO nem-nukleáris szövetségeseit a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződéshez való csatlakozásra kérte.

Néhány nappal Fischer fordulatát megelőzően a nukleáris elrettentéssel kapcsolatban Herfried Münkler, történész professzor és a belső berlini politikai körök tanácsadója "egy vörös gombos bőröndöt" képzelt el, amely rotálódna a nagy uniós országok között. Franciaország nukleáris ütőereje nem elég, mert nem biztos, hogy Párizs valóban kész lenne "megvédeni Litvániát vagy Lengyelországot" háború esetén - magyarázza Münkler.

A nagy példányszámú német média által terjesztett követelés azon a megítélésen alapul, hogy Trump novemberi amerikai elnökválasztási győzelme esetén az Egyesült Államok "nukleáris ernyője" Európa felett már nem lenne biztonságos, az EU-nak kell, hogy legyen alternatívája.

Trump és a NATO

A nukleáris fegyverek beszerzéséről szóló új vita hátterében az a megfontolás áll, hogy miként változhat az USA Európával kapcsolatos politikája, ha Donald Trumpot novemberben újraválasztják amerikai elnöknek. Ez azokra az értesülésekre utal, amelyek szerint Trump el akar határolódni a NATO-tól, illetve "készenléti állapotba" kívánja helyezni azt." Trump politikai köréből ismertek azok a tervek, hogy a NATO-t "aludni" hagyja, az amerikai hadsereget kivonja Európából, és a szövetséget legfeljebb egy "nagy háború" keretében ébreszti fel újra.

A transzatlanti szövetség nem igazán releváns az USA központi érdeke szempontjából, hogy megnyerje a Kína elleni hatalmi harcot - ha kell, katonailag is - teszik hozzá megfigyelők. Ez feltehetően megerősíti Trumpot abban, hogy elforduljon a NATO-tól, amellyel már első hivatali ciklusa alatt is kacérkodott.

" Európa, mint nukleáris szuperhatalom "

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung mindezen megfontolásokat felvázoló beszámolója rámutat, hogy hasonló helyzet már Trump 2016. novemberi választási győzelme után is kialakult. 2017 februárjában a lengyel kormány akkori szürke eminenciásának, Jarosław Kaczyńskinak egy javaslatát kell ezzel összefüggésben szemlélni. Kaczyński akkor kijelentette, hogy üdvözölné egy "európai nukleáris szuperhatalom " létrehozását.

Készen áll az első csapásra

A német atomfegyver-vita újabb civakodáshoz vezet Berlin és Párizs között. Ennek hátterében az áll, hogy Franciaország az egyetlen uniós állam, amely atomfegyverrel rendelkezik. Emmanuel Macron elnök azt szorgalmazza, hogy a tervezett európai légvédelmi rendszer (European Sky Shield Initiative, ESSI) egészüljön ki nukleáris elrettentő komponenssel.

Mivel ezt a dolgok jelenlegi állása szerint Franciaország biztosítaná, és Párizs kiemelkedő befolyásra tenne szert, a német kormány elutasítja a terveket. Eközben francia politikusok hangsúlyozzák, hogy Franciaország elvileg kész arra is, hogy elsőként alkalmazzon atomfegyvert. "Franciaország nem azt mondja, hogy csak a második csapást fontolgatja" - magyarázza Thomas Gassilloud, a nemzetgyűlés védelmi bizottságának elnöke. Gassilloudot nemrég úgy idézték, hogy Párizs fenntartja a jogot, hogy "a hagyományos támadásokra is első csapással válaszoljon".

Putyin csodálata

Bár a transzatlanti biztonsági kapcsolatok túlélték az első Trump-elnökséget, az elnök nyílt megvetése az európai szövetségesek iránt, az Egyesült Államok európai biztonság iránti elkötelezettségével kapcsolatos kétértelmű retorikája és Putyin elnök iránti csodálata sok európait aggaszt, és felvetődik, hogy egy második ciklus még nehezebb időket hozhat.

Az ellenérv - hogy a Trump-kormányzat európai biztonsággal kapcsolatos tényleges politikája szilárdan összhangban maradt elődeiével - sőt új képességeket fejlesztett ki a kiterjesztett elrettentés érdekében -, kevéssé vonzó Európában. Trump stílusa és éles retorikája elhomályosította a pragmatizmust, amely számos politikai területen, köztük a kiterjesztett elrettentés terén is érvényesült.

Egy új amerikai kormányzat számára az európai nukleáris elrettentő eszközről szóló jelenlegi kiszámíthatatlan európai vita tanulságai így meglehetősen egyszerűek lehetnek: létfontosságú az európaiak, - és különösen a németek megnyugtatása -, hogy az amerikai "nukleáris védőernyő" a helyén marad.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)