Óriási amerikai dominancia figyelhető meg a világ legnagyobb védelmi ipari cégeinek top 10-es listáján. Ez persze nem meglepő, hiszen abszolút értékben az Egyesült Államok fordítja a legtöbb pénzt a védelmi iparára (a globális katonai kiadások több, mint egyharmadát vállalva), miközben azért a GDP-arányosan idén előirányzott 3,5 százalék már nem számít a világ élvonalába. Ezt például az Európai Unióból Lengyelország is túlszárnyalja, amely 2026-ban a GDP közel 5 százalékát tervezi elkölteni védelmi célokra.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) 2024-re vonatkozó, tavaly decemberben publikált adatai szerint a világ tíz legnagyobb védelmi ipari cégéből 6 az Egyesült Államokból (Lockheed Martin, RTX Corporation, Northrop Grumman, General Dynamics, Boeing, L3Harris Technologies), mindössze 1 Európából (a brit BAE Systems), 1 Oroszországból (Rostec), 2 pedig Kínából (AVIC, CETC) származik.
Fotó: Depositphotos.com
Hol vannak az európai uniós cégek?
Érdekesség, hogy a listán európai uniós hadiipari vállalatként a legelőkelőbb, 12. helyen a leginkább a harci helikopterek gyártásában jeleskedő olasz Leonardo szerepel. Ezt követően a nagy európai multinacionális cégként számon tartott Airbus jön a sorban (a 13. pozícióban), majd a francia védelmi, repülés-, űr- és biztonságtechnológiai óriásvállalat, a Thales Group szerepel a 15. helyen.
A talán legismertebb európai védelmi ipari cég, a Leopard 2-eseket és a Lynx páncélozott harckocsikat gyártó német Rheinmetall, bár hat pozíciót javított 2023-hoz képest, még csak a 20. helyen szerepel a globális ranglistán.
A legnagyobb előrelépést egy év alatt szintén egy európai uniós vállalat érte el. A prágai székhelyű Czechoslovak Group, a Tatra katonai járművek és Európa egyik legnagyobb lőszergyártója a 81. helyről a 46. pozícióig jött fel. A társaság dinamikusan bővül, ezért nem is csoda, hogy január végén megtörtént a nyilvános részvénykibocsátása (IPO) és már az amszterdami tőzsdén kereskedhetők a Czechoslovak Group papírjai.
Fényes jövőt vetítenek előre az új rendelések
2024-ben a védelmi ipari szektor 100 legnagyobb szereplőjének fegyverekből és katonai szolgáltatások értékesítéséből származó bevételei 5,9 százalékkal nőttek, 679 milliárd dollárra. Ha az öt legnagyobb amerikai cég 2025-ös bevételeit összeadjuk, akkor 285,1 milliárd dollárt kapunk, ami az egy évvel korábbi, teljes top 100-as árbevétel több mint 40 százalékát jelenti.
A globális toplistát hosszú évek óta a Lockheed Martin vezeti. A cég legkeresettebb termékei között megtalálhatók az F35-ös vadászgépek és az orosz-ukrán háborúban is fontos szerepet játszó Patriot rakéták, valamint HIMARS tüzérségi rendszerek.
A vállalat a legfrissebb pénzügyi eredményei alapján 2025-ben 75 milliárd dolláros árbevételt ért el, ami közel 6 százalékos növekedésnek felel meg. Az év végére összegyűlt 194 milliárd dolláros rekord rendelésállománya már önmagában elegendő lenne a következő három évre.
De a Lockheed az idei év elején sem lassított. Hosszú távú szerződést kötött az Egyesült Államok kormányzatával légvédelmi rakéták gyártására. Emellett az Amerikai Hadügyminisztériummal egy 7 éves megállapodás keretében a Patriot PAC-3 rakétavédelmi eszközök gyártását is felpörgeti – erről Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonság- és védelmi politikai szakértője írt elemzésében.
Ha pusztán a bevételeket nézzük, a globális lista második helyén szereplő RTX Corporation tavaly lekörözte a Lockheed Martint. A Patriot, AMRAAM vagy a NASAMS légvédelmi rakétarendszerek fejlesztéséről ismert vállalat 88,6 milliárd dollárt zsebelt be, 10 százalékos növekedést elérve.
A meglévő rendelésállománya is magasabb, mint a nagy riválisnak, minden korábbi csúcsot megdöntve 268 milliárd dollárra emelkedett. Igaz ugyan, hogy ebből mindössze 107 milliárd kapcsolódik kifejezetten a védelmi iparhoz – teszi hozzá az Oeconomus elemzője.
A globális és az amerikai lista harmadik helyén álló Northrop Grummann leginkább űrrendszerek, katonai repülőgépek, rakétavédelmi rendszerek és nagy hatótávolságú tűzfegyverek gyártásával és fejlesztésével foglalkozik. Az árbevétele csak mérsékelten nőtt tavaly, 42 milliárd dollárra, viszont a rendelésállomány itt is rekordot döntött.
A General Dynamics és a Boeing (globálisan az 5. és 6. helyen találjuk őket) esetében sincs új a nap alatt: csúcsot döntött a rendelésállományuk 2025 végére, vagyis kifejezetten bizakodóan tekinthetnek a jövőbe. A General Dynamics elsősorban tengeralattjárók, harckocsik és páncélozott harci járművek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, bevételeinek közel 80 százaléka jön a védelmi iparból. Az 52,6 milliárd dolláros árbevétele több mint 11 százalékos bővülésnek felel meg.
A Boeing tavalyi, 89,4 milliárd dolláros bevételének kevesebb mint fele származik a védelmi szektorból, tekintve, hogy a cég a polgári repülőgépgyártás legnagyobb szereplője, az Airbusszal versenyezve. Ugyanakkor a Boeing 2018 óta nem látott eredményes pénzügyi évet zárt 2025-ben.
Tavaszig súlyos milliárdok folyhatnak be az európai hadiiparba
Az Oeconomus elemzése rámutat arra, hogy az amerikai védelmi ipari cégek szárnyalása csak részben magyarázható az orosz-ukrán háború elhúzódásával, és az Izrael és a Hamász között dúló, és végül októberben lezárt gázai övezeti háborúval. Itt egyfelől a konfliktusok miatt jelentkező azonnali katonai, védelmi igények kiszolgálása dobta meg a megrendeléseket. Másfelől pedig az orosz fenyegetés hatására az Európai Unió is elkezdett igazán komolyan fegyverkezni. És itt jön képbe Donald Trump.
Az amerikai elnök elvárásainak és fenyegetéseinek következtében ugyanis az európai tagállamok a hágai NATO-csúcson megállapodtak abban, hogy hosszabb távon a GDP-jük 3,5 százalékát védelemre, 1,5 százalékát pedig ehhez kapcsolódó fejlesztésekre költik. 2020-ban az EU-s átlag a GDP-arányos védelmi kiadásokat illetően még csak 1,5 százalék volt, tavaly viszont már 2,1 százalék.
Ennek érdekében az Európai Unió meghirdette első Védelmi Ipari Stratégiáját, aminek legfontosabb eszköze a 150 milliárd eurónyi, kedvező kamatozású SAFE-hitelkeret. Tavaly decemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium is közölte, hogy Magyarország teljeskörűen elkészítette és benyújtotta nemzeti beruházási tervét ezzel kapcsolatban. A tervben szereplő összesített forrásigény 17,4 milliárd euró.
Nyolc európai uniós tagállam, Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Portugália és Románia juthatnak hozzá a hitelhez első körben. Ugyanakkor vélhetően a többi igénylőnek sem kell már sokáig várnia a pénzre, hiszen a tavasz folyamán folyósítani kell ezeket az összegeket. Ezt követően pedig egy újabb finanszírozási kör, például egy második hitelprogram indítását is megvizsgálja az Európai Bizottság – számolt be róla a Bloomberg.
Kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a magyar terv jóváhagyásával, illetve azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges SAFE 2 hitelkeretre is pályázna-e a kormány. Amint választ kapunk, természetesen beszámolunk róla.
Donald Trump is besegített
Miközben Donald Trump az európai fegyverkezési verseny felpörgetéséhez is nagy erőkkel járult hozzá, aközben az amerikai hadiipari vállalatok lehetőségeit is javította. Az Oeconomus megjegyzi, hogy Donald Trump tranzakcionális külpolitikai megközelítésében a fegyvereladásoknak kiemelt szerep jut.
Trump 2025 áprilisában elrendelte az amerikai külföldi fegyvereladási rendszer (Foreign Military Sales – FMS) reformját, hogy gyorsabbá és átláthatóbbá tegye az értékesítést az Egyesült Államok partnereinek számára.
„A szövetségesek pedig megértették, hogy az amerikai fegyverek vásárlásával nemcsak a legmodernebb eszközökkel erősíthetik haderejüket, de olyan üzletet is kötnek, amely kiváltja az amerikai adminisztráció jóindulatát, és mélyíti a kétoldalú kapcsolatokat”
– fogalmaz Nagy Dávid.
Az amerikai elnök emellett többször is a nyakába vette a nagyvilágot, hogy újabb lendületet adjon az amerikai cégek eladásainak.
Trump tavaly májusi közel-keleti körútja során például Katarban egy 96 milliárd dolláros megállapodás született a Boeing és GE Aerospace, valamint a Qatar Airways között, 210 darab amerikai gyártmányú Boeing 787 Dreamliner és 777X repülőgép beszerzésére. De az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is több százmilliárdos fegyvervásárlási szerződést kötött az elnöki találkozó során.
Bár csepp a tengerben, de Donald Trump közbenjárása a magyar-amerikai védelmi ipari együttműködésen is segített. Az amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök novemberi találkozója után érkezett a Honvédelmi Minisztérium bejelentése, ami szerint a Lockheed Martin HIMARS rendszerének beszerzésére készül. A 4iG védelmi és űripari vállalat pedig azóta a Lockheed Martin és a Northrop Grumman vállalatokkal is együttműködést kötött.
Az Egyesült Államok vélhetően az európai fegyverkezési lázból is busásan profitálhat majd. Az Európai Unió az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta ismét dinamikusan növeli a védelmi kiadásait, amiknek értéke tavaly 381 milliárd euró volt. Ez közel 63 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest.
Ugyanakkor a korábbi évtizedek alacsony védelmi ipari befektetéseinek hosszú az árnyéka. Az Oeconomus elemzője, Jóna Bene arról ír, hogy a jelenlegi beszerzési és gyártási ütem mellett Németország körülbelül 15 év alatt állítaná vissza 2004-es harcirepülőgép-kapacitását, és nagyjából 40 év alatt a harckocsikét. Hasonló képet mutatnak a környező országok is, mint Hollandia, Svédország vagy Dánia.
Vagyis vélhetően hosszú ideig még nagy szükség lesz az európai versenytársakhoz képest jóval nagyobb készletekkel, gyártókapacitással és a legmodernebb eszközökkel rendelkező amerikai beszállítókra. Nagy Dávid szerint a gyártási képességeket illetően Európa idővel ledolgozhatja hátrányát, de a high-tech fegyverrendszerek fejlesztésében már nem tűnik ennyire biztosnak a helyzet.
A munkabeszüntetésben mintegy 4800 pilóta vesz részt. 
