Ki ez az ember?
Vivek Ramaswamy republikánus elnökjelölt választási kampányának szlogenje egy szóból áll: „Igazság”. Ennek hosszabb változata pedig háromból: „Igazság. Szavazz Vivekre!” A rendkívül gazdag üzletember ezzel arra utal, hogy a választókat évtizedek óta becsapja a washingtoni elit.
Szerinte ha az amerikaiak egy igazi elnököt akarnak, aki elmondja az igazat, és bevezet egy olyan forradalmat, amilyet az ország 1776 óta nem látott, akkor őt, a mindössze 38 éves politikai újoncot kell megválasztaniuk. Ez azonban nem igazán forradalmi gondolat: Donald Trump már 2016-ban ügyesen kihasználta az amerikaiak intézményeikbe vetett nagymértékben lecsökkent bizalmát, hogy kívülállóként megnyerje a választókat.
Ramaswamy sem veszi túl komolyan az igazságot. Az állammal szembeni bizalmatlanság további szítása érdekében összeesküvés-elméletekkel kacérkodik – például a Capitolium megrohanásával vagy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal kapcsolatban.
Egy DeSantis karizmával
Álláspontjait tekintve Ramaswamy alig különbözik Ron DeSantis floridai kormányzótól – aki egészen a közelmúltig a kedvenc volt Trump versenytársai között. De míg DeSantis közvélemény-kutatásainak mutatója januárban még 37 százalékon állt, jelenleg mindössze 14 százalék támogatja elnökválasztási pályázatát.
Ramaswamy esetében viszont a tendencia felfelé mutat. Az önerejéből lett milliárdos tavasszal gyakorlatilag a nulláról indult, és mára 8 százalékpont körüli az átlaga. Egyes közvélemény-kutatások szerint még DeSantist is befogta.
Trump egyértelműen DeSantis előtt jár
Florida kormányzójához hasonlóan Ramaswamy is a balliberális „woke mozgalom„ elleni végső jelöltként pozícionálja magát. A zseniális, Harvardon és Yale-en végzett diplomás már két éve bestsellert írt az „woke-ipari komplexumról”, kultúra elleni küzdelemről szóló könyvével. DeSantishoz hasonlóan Ramaswamy is meg akarja szüntetni a washingtoni „mélyállamot”. Vezetése alatt teljesen eltűnne az Oktatási Minisztérium, a Szövetségi Rendőrség (FBI) és az adóhatóság (IRS).
Geopolitikai pozíciói
Trumphoz és DeSantishoz hasonlóan Ramaswamy is megkérdőjelezi Ukrajna támogatását az Oroszország elleni háborúban. Át akarja adni Putyinnak a Donbászt és a Krímet, ha az feladja Moszkva katonai szövetségét Pekinggel.
Ami Tajvant illeti, Ramaswamy a múlt hónapban kijelentette, hogy az Egyesült Államok Tajvan védelmére vonatkozó kötelezettségének meg kell szűnnie, amikor az Egyesült Államok 2028-ra eléri a „félvezető-függetlenségét”.
Míg Ramaswamy gyakorlatilag ugyanazokat az elképzeléseket képviseli, mint DeSantis, a „jobb Trump” szerepét meggyőzőbben játssza. Maga a gyakorló hindu is talál kreatív módot arra, hogy megszólítsa a konzervatív keresztényeket. „Igazságát” tíz „vitathatatlan” hiedelemben mutatja be: „Isten valóságos”, az első. A többi között ilyen bölcsességeket találunk: „Csak két biológiai nem létezik”, „Az emberi jólét a fosszilis tüzelőanyagoktól függ” és a „Nyitott határ nem határ”.
Mindenekelőtt azonban Ramaswamy, aki „nem fehér nacionalistának„ nevezi magát, egyértelműen a szavazók egy csoportját választotta: Trumpét. DeSantis viszont ingatag, mert nem akarja teljesen elidegeníteni a mérsékelt szavazókat. Ez az első, augusztusi televíziós vitán derült ki, amelyen Trump nem vett részt.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlévők támogatnák-e Trumpot jelöltként akkor is, ha elítélnék, DeSantis habozott, Ramaswamy viszont azonnal dicsérni kezdte: „Szerintem Trump elnök volt a 21. század legjobb elnöke.”
Gazdagság a saját erőfeszítéseivel
Az elfogulatlan washingtoni újoncra vágyó választók szemszögéből a sikeres vállalkozó saját történetével is jó pontokat szerez. Noha Ramaswamy „amerikai álma” nem teljesen alulról kezdődik. Szülei a legmagasabb indiai kasztból származnak. Apja a keralai műszaki egyetemen tanult, és az 1980-as években az ohiói General Electricnél mérnökként talált állást.
Édesanyja pszichológusként dolgozott. Szülei fizették neki a zongoraleckéket, amelyek során nemcsak a játékát, hanem konzervatív tanára – Reagan-tisztelője – átadta neki kedvenc elnökének életrajzát.
Védett körülményei ellenére a bevándorlók fiának felemelkedése figyelemre méltó. A jezsuita gimnáziumban érettségizett osztályelsőként, aztán biológiát és jogot tanult a Harvard és a Yale elit egyetemein.
Még diák korában egy fedezeti alap partnere lett. Ezt követően, mindössze harmincévesen megalapította saját gyógyszergyártó cégét, a Roivant Sciencest. Tavaly Ramaswamy vagyonkezelő társaságot alapított a jobboldali konzervatív technológiai milliárdos, Peter Thiel segítségével.
Ez azt ígéri az ügyfeleknek, hogy csak olyan befektetésekbe fektetik be pénzüket, amelyek kizárólag a növekedési kilátásokon alapulnak, nem pedig olyan „woke” kritériumokon, mint például a vállalatok ökológiai vagy társadalmi felelőssége. Az elnökjelölt vagyonát most egymilliárd dollárra becsüli a Forbes.
Trump már elismeri
A New York Timesnak valószínűleg igaza van a jelölt megítélésében. Nemrég ez volt a cikkének címe: „A szavazók szeretik Ramaswamyt, de inkább másodikként.” Álláspontjait ugyan jól fogadják Trump támogatói – de továbbra is az eredetit részesítik előnyben, miközben a konzervatív Trump-kritikusokat aligha tudja megnyerni.
Trump nyilván nem tekinti komoly ellenfélnek az újoncot, sokkal inkább tehetséges segédtisztnek, aki távol tartja tőle DeSantist. Arra a kérdésre, hogy Ramaswamy lehet-e az alelnöke, Trump nemrég azt válaszolta: „Nagyon jó lenne.”
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Pam Bondit jelöli e tisztségre, miután a szexbotrányba keveredett Matt Gaetz lemondott jelöltségéről. 
