Kevesebb, mint egy év van hátra az amerikai elnökválasztásig, és Kijevben sokak számára riasztó kilátást jelent Donald Trump esetleges visszatérése, aki gyakran állítja, hogy képes lenne 24 óra alatt megállapodást kötni a háború befejezésére.
Márpedig a felmérések szerint Trumpnak jó esélye van a győzelemre. Egy olyan időszakban, amikor a Republikánus Párt belharcai a kormányt is a bénulás szélére sodorták, fenyegető az az érzés, hogy az Egyesült Államok nem óhajt olyan típusú átfogó, globális vezetést - és az ezzel járó biztosítékot - nyújtani, mint korábban. Ezzel párhuzamosan a Trump visszatérésének drukkoló magyar miniszterelnök is lépten-nyomon gáncsolja Ukrajna EU-s törekvéseit és szűkíti pénzügyi mozgásterét.
Trump a diktátor?
Az elmúlt héten több helyen is megjelentek olyan cikkek a vezető amerikai sajtóban, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy egy második Trump-időszak diktatúrává változtatná Amerikát.
A Washington Post ezzel a címmel közölt le egy írást egy vezető neokonzervatív részéről: "A Trump-diktatúra egyre inkább elkerülhetetlen - abba kellene hagynunk a színlelést".
A Washington Post mellett a The Atlantic és a The New York Times is közölt cikkeket az elmúlt napokban, amelyek egy "Trump-diktatúrára" figyelmeztetnek, a Times szerint ráadásul egy második Trump-időszak valószínűleg radikálisabb lenne, mint az első.
"Ezek a fasiszta retorika visszhangjai, és nagyon pontosak" - magyarázza a New York Timesnak Ruth Ben-Ghiat, a New York University professzora. "Az általános stratégia világos. Arról szól, hogy dehumanizáljuk az ellenfeleinket, hogy ne legyen felháborodás, amikor végrehajtjuk, amit tenni szándékozunk". Márpedig Ben-Ghiat a fasizmus történetének szakértője.
Trump szerint általánosságban a washingtoni demokraták "egy beteg emberekkel teli fészek, amelyet ki kell takarítani, méghozzá azonnal". Ha újraválasztják, akkor "végleg felveszi a kesztyűt" és lecsap - folytatja Trump. Igen, még Amerika egyik legnagyobb tabuját is meg akarja szegni: az alkotmány felfüggesztését.
A kormányzati lebénulás időszaka
Trump úgy véli, hogy első ciklusát a "mélyállam" bürokratái, "gyenge" jogászok, sőt "a woke tábornokok" is aláásták. Ellenfelei közül viszont néhányan azzal érvelnek, hogy a kormányzati tisztviselők valóban "védőkorlátként" működtek Trump kormányzása alatt, megmentve az országot a legrosszabb ösztöneitől.
A Trump-kormányzat rekordot döntött a Fehér Ház személyzetének és a kabineti pozícióknak a fluktuációjában, és nagyon magas volt a szenátus által megerősített kinevezések üresedési aránya. Elnöksége végére szinte mindenki, aki nem értett vele egyet, eltűnt. Ez, mint mondta, "nagyobb rugalmasságot" biztosított számára.
Tarvágás jöhet
Már most világos például, hogy az Egyesült Államokban a szélsőjobboldal terveket készít arra vonatkozóan, hogy a választások megnyerése esetén Trump-hűségeseket ültessenek a biztonsági ügynökségek minden ágába.
Egy második Trump-elnökséget tehát valószínűleg kevésbé fognak korlátozni az amerikai intézményes fékek és ellensúlyok, mint az elsőt - különösen, mivel most már van egy republikánus-kompatibilis Legfelsőbb Bíróság. Szintén nagy kedve lesz a rezsim hazai ellenségeinek (akiket Trump nemrég "férgeknek" nevezett) kigyomlálásához. Ennek eredményeképpen feltételezhetjük, hogy apatikus lesz az USA globális vezető szerepével kapcsolatos elvárásokkal szemben.
Kifüstölni a bűntanyákat
A november végén Iowában kampányoló Donald Trump azt mondta, hogy elnöksége idején megakadályozták, hogy a hadsereget alkalmazza az erőszak megfékezésére elsősorban demokrata vezetésű városokban és szövetségi államokban. New Yorkot és Chicagót "bűnbarlangnak" nevezve a 2024-es republikánus elnökjelöltségre pályázó első számú esélyes azt mondta hallgatóságának: "Legközelebb nem várok".
Trump nem fejtette ki pontosan, hogyan használná a hadsereget egy második ciklus alatt, bár ő és tanácsadói azt sugallják, hogy széles mozgásterük lenne az egységek behívására. Bár a hadsereg rendszeres bevetése az ország határain belül eltérne a hagyományoktól, a korábbi elnök már jelezte, hogy győzelme esetén agresszív napirendet fog követni, a tömeges kitoloncolásoktól kezdve az egyes muszlim többségű országok ellen elrendelt beutazási tilalmakig.
Tervei között szerepel a hadsereg bevetése a külföldi drogkartellek ellen is, és ezt a nézetet más republikánus előválasztási jelöltek, például Ron DeSantis floridai kormányzó és Nikki Haley, az ENSz volt nagykövete és dél-karolinai kormányzó is osztja.
Új tarifák mindenkinek
A volt elnök már kilátásba helyezte egy általános büntetővám bevezetését, amely az összes importtermék értékének tíz százalékát tenné ki. Azt is szeretné, ha a kongresszus elfogadná a "Trump-féle kölcsönös kereskedelmi törvényt". Ez a törvény lehetővé tenné számára, hogy kölcsönös büntetővámokat vessen ki minden olyan országra, amely ugyanezt teszi az amerikai exporttal.
Ezek a vámok kifejezetten a Kínából származó importra irányulnak. Trump még egy lépéssel tovább akar menni az USA új főellenségével szemben, és négy éves átmeneti időszak után teljesen meg akarja tiltani az olyan alapvető fontosságú áruk bevitelét Kínából, mint az elektronika, az acél és a gyógyszerek. A kínai cégek többé nem vásárolhatnak majd amerikai vállalatokat vagy földterületeket sem.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,64 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig. 
