|
| Donald Trump és Angela Merkel a G7-ek találkozóján. (MTI/AP/Evan Vucci) |
A politikus tegnap a menekültügyről nemzetközi szervezetek vezetőivel folytatott megbeszélésén fogalmazott úgy, hogy Donald Trump amerikai elnök politikája gyengíti a Nyugatot, ezért fel kell lépni ellene, aki pedig ezt nem teszi meg, maga is bűntárssá válik.
Egyre jobban inog Amerika helyzete
Bár Trump a Twitteren sikeresnek nevezte a világ legfejlettebb országait összefogó G7 csoport vezetőinek találkozóját, addig ez a lelkesedés a német kormányról már nem mondható el.
Just left the #G7Summit. Had great meetings on everything, especially on trade where....
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. május 27.
Gabriel szerint a taorminai találkozó nem csak egy rosszul sikerült csúcsértekezlet volt, hanem a történtek sajnos az erőviszonyok átalakulását és azt mutatják, hogy az Egyesült Államok az elnök tevékenysége miatt kihull a fontos nemzetek sorából.
Trump miatt fog eldurvulni a menekültválság?
Az új washingtoni vezetés rövidlátó politikája ellentétes az Európai Unió érdekeivel, mert felerősíti a menekültek Európa felé irányuló áramlatát, aki a klímavédelmi politika akadályozásával felgyorsítja a globális éghajlatváltozást, egyre több fegyvert értékesít válságövezetekben és felszítja a vallások között konfliktusokat – mondta német diplomácia vezetője.
Ráadásul a külügyminiszter szerint Washington elszigetelődési politikája, azaz új amerikai izolacionizmus csak tovább súlyosbítja a gondokat és elfordulást jelent a nyugati politikai konszenzustól.
Lobbicsoportok a háttérben
Trump egyébként megválasztása óta első alkalommal látogatott Európába múlt pénteken és szombaton. Részvételét a NATO- és G7 csúcstalálkozókon nagy várakozások előzték meg, hiszen még kampánya alatt többször élesen támadta a transzatlanti intézményrendszert.
Trumpnak aztán a múlt heti csúcstalálkozókon gyakorlatilag órák alatt sikerült szétvernie azt a törékeny bizalmat, amelyet alelnöke (Pence) és védelmi minisztere (Mattis) az elmúlt hónapok alatt kiépítettek az európai partnerekkel.
Az amerikai politika általában, a republikánusok pedig különösképpen soha sem álltak távol a nagy üzleti lobbicsoportoktól. Így felmerül a gyanú, hogy Trump EU-ellenes megosztó politikájával - példának okáért a Brexit nyílt támogatásával – valójában az óriási amerikai cégek érdekeit képviseli. A Google, az Apple, a Microsoft, a Facebook és az Amazon érdekeit sokkal jobban szolgálná egy széttöredezett kontinens, ahol Brüsszel túl gyenge lenne jogsértési eljárások megindíthatására és büntetések kiszabására. A Privátbankár.hu erről írt elemzését itt lehet megtalálni. >>>
Merkel sem boldog
Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU/CSU elnöke tegnap ismét fenntartásait hangoztatta Donald Trump politikájával kapcsolatban. A nemzeti fenntarthatósági stratégia végrehajtását felügyelő fenntarthatósági tanács (Rat für Nachhaltige Entwicklung) berlini konferenciáján elmondott beszédében kiemelte, hogy a 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény történelmi siker, de a G7-csúcson az amerikai küldöttséggel folytatott viták világossá tették, hogy az egyezmény végrehajtásához hosszú és rögös út vezet. Trump egyébként várhatóan a héten dönt majd a klímaegyezményről.
Mindenképpen változások jönnek
Ezek a viták is jelzik, hogy egyre inkább véget ér az a korszak, amelyben Németország és az Európai Unió teljes mértékben támaszkodhatott partnereire. Azonban Németország és az Egyesült Államok továbbra is szoros partneri együttműködést folytat majd - mondta a kancellár.
Angela Merkel egy korábbi beszédében azt hangoztatta, hogy Európának saját kezébe kell vennie sorsát, és ugyan meg kell őrizni a barátságot az Egyesült Államokkal és az EU-ból távozni készülő Nagy-Britanniával, és jó szomszédságra kell törekedni Oroszországgal és más államokkal, de tudnunk kell, hogy nekünk kell megharcolnunk a saját jövőnkért.
A kancellár szóvivője már kicsit finomított ezen az állásponton, többek között kiemelve, hogy Angela Merkel tapasztalt és elkötelezett transzatlantista, valamint, hogy a német-amerikai kapcsolatok pedig a német kül- és biztonságpolitika erős oszlopát alkotják, és Berlin továbbra is a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok erősítésére törekszik.
A légicsapásban 159-en sérültek meg, köztük 16 gyerek. 
