Trump menekültáradatot szabadít Európára?

Donald Trump (MTI/AP/Charles Rex Arbogast)

“Trump felforgatja a világot, és Európa csak ájultan bámul” – ezzel a címmel kommentálja ma a délnémet Sueddeutsche.de a közel-keleti eseményeket. Felbolydult Izrael, gondok Iránnal, ezek rossz hírek, a transzatlanti szövetség inog, a károk az európaiakat érik – írja Stefan Kornelius.

Brüsszelben mára hívta össze a brit, a francia, a német és az iráni külügyminisztereket Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A téma a közel-kelet és Trump, az esemény erősen válságtanácskozás-jellegű (erről itt írtunk).

Donald Trump kontrollálhatatlan, politikája a maximális letámadásról és a minimális tapintatról szól a kommentár szerint. A szövetségek láthatóan nem jelentenek számára semmit, főleg nem olyan gyenge partnerekkel, mint az európaiak.

Nincs európai különút?

A Jeruzsálem kapcsán kirobbant konfliktus megmutatja, mennyire megosztó  és radikalizáló tud lenni Trump. Emiatt egyre nő a síiták befolyása a Gáza-övezetben, Európa pedig kénytelen ájultan szemlélni, amint belerángatják egy konfliktusba, amelyet egyáltalán nem akart.

Lennének nehéz politikai megoldások arra, hogy az európaiak elszigeteljék magukat Trump új Irán-szankcióitól. Ám mivel az üzletek volumene sokszorosa az USA-val, mint Iránnal, az európai nagyvállalatok az amerikai piac elvesztését aligha kockáztatják meg. A közepes cégek pedig még kevésbé.

Ezt rúgta fel valójában Trump

Emlékeztetnek arra, hogy a múltban is számos háború vagy kereskedelmi konfliktus nyomasztotta az amerikai-európai kapcsolatokat, Clinton alatt éppúgy, mint az ifjabb Bush alatt. De a jóindulatú partneri viszony megmaradt, ami hatalmi előnyt jelentett az USA-nak és Európának egyaránt.

Trump azonban nem tartja fontosnak ezt a szövetséget, ezért megváltoztatta, ami az USA-t rövid távon nem érinti komolyan, Európára azonban rögtön erős hatással van. Megváltoztak az erőviszonyok például a Balkánon, a Közel-Keleten, az európaközi összetartásban.

A nagyok erősebbek

Európa reménye a közös fellépés lehetne, a külpolitikában, a gazdaságpolitikában, a szankciós politikában, a biztonságpolitikában. Mert a nagyság erőssé tesz, de az egység még inkább – írták.

A svájci Neue Zürcher Zeitung öt pontban foglalja össze a mostani izraeli-palesztin-amerikai konfliktus főbb tudnivalóit, és ennek negyedik pontjában azt írják, a további vérontás nagyon valószínű. Május 15-e eleve a “Nakba”, a katasztrófa napja, amikor 1948-ban 700 ezer palesztint űztek el lakhelyéről. Így a Hamasz is további akciókat hajthat végre, és arra sem utal semmi, hogy az izraeliek visszafogottabbak legyenek.

Az igazi veszély

Emlékeztetnek arra, hogy a békefolyamat a térségben már hetekkel korábban megakadt, és az ENSZ biztonsági tanácsának összehívását az USA megtorpedózta. A nemzetközi tiltakozások ellenére így azt valószínűsítik, hogy a jelenlegi események következményei viszonylag korlátozottak maradnak.

Nagyobb veszélyei lennének annak, ha háború törne ki Iránnal. Amint a Businessinsider.de a napokban írta, sok iráni fél ettől, de például egyes német politikusok is. Ekkor valószínűleg hatalmas menekülthullám indulna meg a térségből.