|
| John Bolton. EPA/TATYANA ZENKOVICH |
Trump elnök hétfőn 17 hónapos szolgálat után kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont.
Aki esetleg azt gondolja, hogy ez bizony egy rövid időtartamú misszió volt az elnök mellett, azt emlékeztetnénk, hogy Bolton elődei, H.R. McMaster tábornok (13 hónap) és Michael Flynn nyugalmazott tábornok (23 nap!) még ennél is gyorsabban röpültek a pozíciójukból. Ha az ügyvivő tanácsadókat is beleszámoljuk, akkor Trumpnak 32 hónap alatt 5 nemzetbiztonsági tanácsadója volt - miközben Clintonnak, George W. Bushnak és Obamának együttesen 24 év alatt csupán hét.
Ez a szintű járás-kelés egy ilyen csúcsbizalmi pozícióban világosan mutatja, hogy a világ első számú politikai vezetőjének valójában nincsen megalapozott kül- és biztonságpolitikai stratégiája.
Izraeli sokk
Bolton kirúgásának híre bombaként robbant nemcsak Washingtonban, de Izraelben is, ahol egy hét múlva lesznek az általános választások. Hiszen eddig Bolton személyesen vezette a küzdelmet Irán nemzetközi elszigetelésére és katonai választ követelt a nyáron, amikor a perzsák lelőttek egy amerikai drónt.
Tel-Avivot az is sokként érte, hogy Mike Pompeo külügyminiszter kedden közölte: Trump mindenfajta előfeltétel nélkül hajlandó találkozni az iráni elnökkel a két hét múlva esedékes ENSZ közgyűlésen. Izraeli kormánykörök most attól tartanak, hogy egy Trump-Róháni találkozó hasonlatos lehet az amerikai elnök találkozóihoz az észak-koreai diktátorral, amelyeket Trump elképesztő sikereknek állít be – miközben tovább folynak a rakétakísérletek.
Bolton kinevezését eredetileg Sheldon Adelson kaszinókirálynak és első számú republikánus donornak köszönhette. Igen ám, de Adelson és felesége Mirjam (aki kettős amerikai-izraeli állampolgár) az utóbbi napokban összeveszett a Netanjahu házaspárral az utóbbiak korrupciós vizsgálatai kapcsán, így könnyen lehet, hogy Adelson is levette a kezét Boltonról.
Szabotázsok és mellényúlások
|
| Káncz Csaba |
De Trump számára is – aki most ráfordul a választási évre – egyre nagyobb tehertételnek bizonyult Bolton, aki folyamatosan követelte a rezsimváltó titkosszolgálati- és katonai beavatkozásokat Iránban, Észak-Koreában és Venezuelában. Márpedig éppen Irán kérdése az, ahol Bolton távozásával a legérzékelhetőbb változás következhet be. Bolton mindig is háborút akart a perzsákkal, Trump pedig az idő előrehaladtával egyre erőteljesebben jelezte, hogy megegyezésre törekszik.
Az eddig világos volt, hogy Bolton – és az általa a Nemzetbiztonsági Tanácsba (NSC) bevitt káderek - szabotálni fogják az elnök ilyen irányú törekvéseit, ami egyben azt jelenti, hogy az NSC-ben is hamarosan fejek fognak hullani. Afganisztán esetében pedig szintén igazolt volt Bolton azon törekvése, hogy el akarja gáncsolni az amerikai megegyezési kísérleteket a talibánnal.
Venezuela esetében komolyan mellényúlt, hiszen januárban rezsimváltást követelt – egyben gyors politikai győzelmet ígérve –, ehhez képest nyolc hónap elteltével is Maduro az elnök. Már az új idők új szeleit mutathatja egyébként az a keddi bejelentés, miszerint Washington nem szankcionálja az orosz Rosznyeft energiavállalatot, amiért az Venezuelában folytat kitermelést.
Bolton távozásával tehát csökkenhet a geopolitikai feszültség a Közel-Keleten. Trump a térség megörökölt konfliktusait Iraktól kezdve Afganisztánig mindig is mellék-hadszíntérnek tekintette. Az elnök számára a központi kérdés továbbra is Kína terjeszkedése marad és Északkelet-Ázsiában várhatóan továbbra is sisteregni fog a levegő.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
