A monetáris tanács kedden újabb történelmi mélypontra, 0,20 százalékponttal 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi szinten marad.
Segítettek a makroadatok és a környezet
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kifejtette, hogy a tartósan alacsony kamatszintre törekvés beleillik az európai országok jegybankjainak gyakorlatába. Szerinte kérdés, hogy meddig sikerül ezt tartani, hiszen néhány jegybank, például az amerikai vagy az angol már kamatemelést sugall a közeljövőben. Véleménye szerint számos tényező elősegítheti a kamat alacsonyan tartását, például, ha a hitelminősítők felminősítik az országot. Kérdés azonban, hogyan alakul a forint árfolyama, és hol lesz az a toleranciasáv, amelyből, ha kilép az árfolyam, arra már reagál a jegybank - vélekedett. Bár az MNB mindig azt hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, a forint árfolyama áttételesen sok mindent befolyásol, például az adósságállománynak nem tesz jót a gyenge forint - fejtette ki.
Vélhetően a vártnál is alacsonyabb, mínusz 0,3 százalékos júniusi fogyasztói árindex miatt vágta meg 20 bázisponttal az alapkamatot az MNB, de a jegybank által 1,4 százalékra becsült adószűrt maginflációs mutató is gyenge inflációs nyomást jelez a gazdaságban mondta Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Hozzátette: a kockázatok már szaporodnak, egyre több jel mutat arra, hogy a Fed már a jövő év első félévében elindítja a kamatemeléseket, ráadásul az MNB számos módon gúzsba kötötte magát: a devizahitelek bankközi kamathoz kötött forinthitelre konvertálása, a jegybank növekedési hitelprogramja és a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú kamatcsereügyletek is komoly veszteséggel járnának az alapkamat növelése esetén.
Kihasználták a még fennálló kedvező körülményeket
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője közleményében megjegyezte: a mostani váratlan mértékű vágással a monetáris tanács még kihasználta a kedvező pénzpiaci körülményeket. Az időzítés két szempontból fontos, ugyanis a csökkentés az amerikai FED gazdaságélénkítő programjának leállítása és a devizahitelek forintosítása előtt történt
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint is a kedvező globális környezet kihasználásának szándéka vezethette a jegybankot a váratlan lépésre. Nincs rossz hír, ami megzavarta volna a tőke piacokat: az ukrán-orosz konfliktus, a gázai események sem hatottak, de még a devizahitelek körüli hazai bizonytalanság sem érvényesült. Szerinte a következő hónapokban ez utóbbi lesz a legérdekesebb kérdés, hiszen az alacsonyabb kamatok, a devizahitelek konvertálása mind a gyengébb forintárfolyam irányába mutatnak. Ez, úgy tűnik, a döntéshozók számára sem jelent gondot - véli Bebesy.
Nem bírja a kamat 2015. végéig
Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzőjének várakozása szerint a kamatemelési ciklus kezdete azonban jóval korábbi lehet az MNB által jelzettnél, amit elsősorban a Fed kamatemelési ciklusa és a globális befektetési hangulat alakulása befolyásolhat. Az MKB Banknál már a jövő év közepe felé szigorítási ciklus beindítását látnak szükségesnek és hasonlóan gondolkodik Németh Dávid is, aki úgy véli, hogy az MNB által tervezettnél, 2015 második-harmadik negyedévében indulhat meg ismét felfelé a kamat, ha az amerikai és az angol jegybank, valamint az Európai Központi Bank is emeli a rátát.
|
Megmarad a gyengébb forint? A Napi Gazdaságnak nyilatkozó Ötvös Mihály, a CIB szenior devizapiaci üzletkötője szerint a piacon tegnap gyorsan arra kezdtek spekulálni, hogy a kamatvágás végét jelenti be a jegybank. Ez be is bizonyosodott, ami az euróvételi pozíciók zárása miatt a kezdeti gyengülés után forinterősödést váltott ki. A szakértő szerint azonban a magyar deviza jelentős további emelkedésére nem szabad számítani, ennek ugyanis a jelenlegi nemzetközi környezetben nincs realitása. Hasonló véleményen vannak az Equilor szakértői is. Kiss Mónika, a cég szenior elemzője szerint a 306-307 forintos sávban megtalálhatja az alját az euró-forint árfolyam. Középtávon viszont inkább felfelé mutató kockázatok vannak, és a 310 körüli eurószint lehet a reálisabb. Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője szerint bár szinte mindenki a forint gyengülését várja, az elmúlt időszakban többször mozgott arra a piac, ami a „többségnek fájt”.
|
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője is túlzottan optimistának tartja az MNB elképzelését, hogy 2015 végéig a jelenlegi alacsony szinten maradhat az alapkamat. Kedvezőnek értékelte azt, hogy a jegybank az inflációs célokra fog koncentrálni, és ha ez veszélybe kerül, akkor átgondolja a kamatpályát. Véleménye szerint a tartósan alacsony kamatszint hosszabb távon a forint gyengülését fogja eredményezni. Ha azonban a leértékelődést a jegybank kis súllyal veszi figyelembe, továbbá a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor lehetséges a kamat alacsonyan tartása.
Persze minden változhat, hiszen lefelé mutató kockázatok is vannak: ha az eurózóna deflációba kerül, akkor az alapkamat hosszabb távon is alacsony szinten maradhat - fejtegette Kondrát Zsolt a Népszavában. Az MKB vezető elemzőjének véleménye szerint, a jegybanki bejelentésnek komolyabb hozamemelkedést kellene kiváltania, de az MNB korábbi intézkedése a kéthetes kötvényének kéthetes betétté alakításáról a rövid lejáratok felé tereli a befektetőket, így itt akár hosszabb ideig is eltarthat a hozamszint normalizálódása.
Hozam- és árfolyamkérdés
A befektetői érdeklődés miatt fölösleges aggódni: a magyar állampapírokra a csaknem 5 százalékpontos csökkentés után (7-ről 2,10 százalékra) is bőven van kereslet - mondta a Napi Gazdaságnak Horváth István. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ennek az oka részben az, hogy a masszív vágások után is kiemelkedően magas hozamokat lehet elérni a magyar eszközökön. Ezenkívül a nemzetközi környezet is kedvezően alakult menet közben, amit viszont előre nem lehetett biztosan látni. Ezzel ellentétben az árfolyammal kapcsolatos kockázatokat igazolta az idő, a forint értéke hozzávetőleg tíz százalékot esett a lazítás előtti szintekhez képest. Horváth szerint az MNB-nél megfigyelhető egy filozófiai váltás az árfolyammal kapcsolatban. A monetáris politika a régi vezetés idején sokkal érzékenyebben reagált a forint értékének elmozdulására, rendkívüli kamatemelésekre a 300 forintos euró-forint árfolyamszint alatt is volt példa. Az új menedzsment hivatalba lépésétől számítva már nem elsősorban a szint fontos, hanem a hirtelen ingadozások elkerülése, „az árfolyamhoz fixált döntésektől” elszakadt a jegybank. Ez szerinte olyan plusz rugalmasságot jelent, amelynek az előnyeit csak az euróövezethez nem tartozó országok élvezhetik. Ami a kamatcsökkentések hatását illeti, a banki szakember szerint a havonta meghozott döntések mindenképpen ösztönözték a gazdaságot, az alacsonyabb kamatkörnyezet kedvez a reálszférának – ám áttörő eredményekről nem beszélhetünk.
Hatékony, „puha" eszközök bevetésével az MNB két gyorskölcsönző intézmény több, aggályosnak ítélt általános szerződési feltételeit módosíttatta. 
