<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
A kamatcsökkentési ciklus végének bejelentése után az elemzők kérdésesnek tartják, hogy a Magyar Nemzeti Bank meddig tudja tartósan alacsony szinten tartani az alapkamatot.

A monetáris tanács kedden újabb történelmi mélypontra, 0,20 százalékponttal 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi szinten marad.

Segítettek a makroadatok és a környezet

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kifejtette, hogy a tartósan alacsony kamatszintre törekvés beleillik az európai országok jegybankjainak gyakorlatába. Szerinte kérdés, hogy meddig sikerül ezt tartani, hiszen néhány jegybank, például az amerikai vagy az angol már kamatemelést sugall a közeljövőben. Véleménye szerint számos tényező elősegítheti a kamat alacsonyan tartását, például, ha a hitelminősítők felminősítik az országot. Kérdés azonban, hogyan alakul a forint árfolyama, és hol lesz az a toleranciasáv, amelyből, ha kilép az árfolyam, arra már reagál a jegybank - vélekedett. Bár az MNB mindig azt hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, a forint árfolyama áttételesen sok mindent befolyásol, például az adósságállománynak nem tesz jót a gyenge forint - fejtette ki.

Vélhetően a vártnál is alacsonyabb, mínusz 0,3 százalékos júniusi fogyasztói árindex miatt vágta meg 20 bázisponttal az alapkamatot az MNB, de a jegybank által 1,4 százalékra becsült adószűrt maginflációs mutató is gyenge inflációs nyomást jelez a gazdaságban mondta Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Hozzátette: a kockázatok már szaporodnak, egyre több jel mutat arra, hogy a Fed már a jövő év első félévében elindítja a kamatemeléseket, ráadásul az MNB számos módon gúzsba kötötte magát: a devizahitelek bankközi kamathoz kötött forinthitelre konvertálása, a jegybank növekedési hitelprogramja és a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú kamatcsereügyletek is komoly veszteséggel járnának az alapkamat növelése esetén.

Kihasználták a még fennálló kedvező körülményeket

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője közleményében megjegyezte: a mostani váratlan mértékű vágással a monetáris tanács még kihasználta a kedvező pénzpiaci körülményeket. Az időzítés két szempontból fontos, ugyanis a csökkentés az amerikai FED gazdaságélénkítő programjának leállítása és a devizahitelek forintosítása előtt történt

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint is a kedvező globális környezet kihasználásának szándéka vezethette a jegybankot a váratlan lépésre. Nincs rossz hír, ami megzavarta volna a tőke piacokat: az ukrán-orosz konfliktus, a gázai események sem hatottak, de még a devizahitelek körüli hazai bizonytalanság sem érvényesült. Szerinte a következő hónapokban ez utóbbi lesz a legérdekesebb kérdés, hiszen az alacsonyabb kamatok, a devizahitelek konvertálása mind a gyengébb forintárfolyam irányába mutatnak. Ez, úgy tűnik, a döntéshozók számára sem jelent gondot - véli Bebesy.

Nem bírja a kamat 2015. végéig

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzőjének várakozása szerint a kamatemelési ciklus kezdete azonban jóval korábbi lehet az MNB által jelzettnél, amit elsősorban a Fed kamatemelési ciklusa és a globális befektetési hangulat alakulása befolyásolhat. Az MKB Banknál már a jövő év közepe felé szigorítási ciklus beindítását látnak szükségesnek és hasonlóan gondolkodik Németh Dávid is, aki úgy véli, hogy az MNB által tervezettnél, 2015 második-harmadik negyedévében indulhat meg ismét felfelé a kamat, ha az amerikai és az angol jegybank, valamint az Európai Központi Bank is emeli a rátát.

Megmarad a gyengébb forint?

A Napi Gazdaságnak nyilatkozó Ötvös Mihály, a CIB szenior devizapiaci üzletkötője szerint a piacon tegnap gyorsan arra kezdtek spekulálni, hogy a kamatvágás végét jelenti be a jegybank. Ez be is bizonyosodott, ami az euróvételi pozíciók zárása miatt a kezdeti gyengülés után forinterősödést váltott ki. A szakértő szerint azonban a magyar deviza jelentős további emelkedésére nem szabad számítani, ennek ugyanis a jelenlegi nemzetközi környezetben nincs realitása. Hasonló véleményen vannak az Equilor szakértői is. Kiss Mónika, a cég szenior elemzője szerint a 306-307 forintos sávban megtalálhatja az alját az euró-forint árfolyam. Középtávon viszont inkább felfelé mutató kockázatok vannak, és a 310 körüli eurószint lehet a reálisabb. Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője szerint bár szinte mindenki a forint gyengülését várja, az elmúlt időszakban többször mozgott arra a piac, ami a „többségnek fájt”.

 

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője is túlzottan optimistának tartja az MNB elképzelését, hogy 2015 végéig a jelenlegi alacsony szinten maradhat az alapkamat. Kedvezőnek értékelte azt, hogy a jegybank az inflációs célokra fog koncentrálni, és ha ez veszélybe kerül, akkor átgondolja a kamatpályát. Véleménye szerint a tartósan alacsony kamatszint hosszabb távon a forint gyengülését fogja eredményezni. Ha azonban a leértékelődést a jegybank kis súllyal veszi figyelembe, továbbá a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor lehetséges a kamat alacsonyan tartása.

Persze minden változhat, hiszen lefelé mutató kockázatok is vannak: ha az eurózóna deflációba kerül, akkor az alapkamat hosszabb távon is alacsony szinten maradhat - fejtegette Kondrát Zsolt a Népszavában. Az MKB vezető elemzőjének véleménye szerint, a jegybanki bejelentésnek komolyabb hozamemelkedést kellene kiváltania, de az MNB korábbi intézkedése a kéthetes kötvényének kéthetes betétté alakításáról a rövid lejáratok felé tereli a befektetőket, így itt akár hosszabb ideig is eltarthat a hozamszint normalizálódása.

Hozam- és árfolyamkérdés

A befektetői érdeklődés miatt fölösleges aggódni: a magyar állampapírokra a csaknem 5 százalékpontos csökkentés után (7-ről 2,10 százalékra) is bőven van kereslet - mondta a Napi Gazdaságnak Horváth István. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ennek az oka részben az, hogy a masszív vágások után is kiemelkedően magas hozamokat lehet elérni a magyar eszközökön. Ezenkívül a nemzetközi környezet is kedvezően alakult menet közben, amit viszont előre nem lehetett biztosan látni. Ezzel ellentétben az árfolyammal kapcsolatos kockázatokat igazolta az idő, a forint értéke hozzávetőleg tíz százalékot esett a lazítás előtti szintekhez képest. Horváth szerint az MNB-nél megfigyelhető egy filozófiai váltás az árfolyammal kapcsolatban. A monetáris politika a régi vezetés idején sokkal érzékenyebben reagált a forint értékének elmozdulására, rendkívüli kamatemelésekre a 300 forintos euró-forint árfolyamszint alatt is volt példa. Az új menedzsment hivatalba lépésétől számítva már nem elsősorban a szint fontos, hanem a hirtelen ingadozások elkerülése, „az árfolyamhoz fixált döntésektől” elszakadt a jegybank. Ez szerinte olyan plusz rugalmasságot jelent, amelynek az előnyeit csak az euróövezethez nem tartozó országok élvezhetik. Ami a kamatcsökkentések hatását illeti, a banki szakember szerint a havonta meghozott döntések mindenképpen ösztönözték a gazdaságot, az alacsonyabb kamatkörnyezet kedvez a reálszférának – ám áttörő eredményekről nem beszélhetünk.

 

 

 

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ukrán visszavonulás, Moszkva a negyven fölöttieket is várja a hadseregbe – A háború 94. napja
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 17:39
Szeverodonyeckben az ukránok szerint komoly harcok folynak, Putyin nyugati államfőkkel tárgyalt.
Makro / Külgazdaság Hiperszonikus cirkálórakétával kelti a félelmet Oroszország
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 15:55
Ezer kilométeres távolságra is elért a Cirkon.
Makro / Külgazdaság Oroszok állítják: Limant teljes egészében elfoglalták
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 13:46
Újabb terület orosz kézen. 
Makro / Külgazdaság Megint úgy utazunk, mint a járvány előtt. Újratöltött a turizmus
Elek Lenke | 2022. május 28. 11:40
Ha nem is olyan a világ, mint volt, de költéseinkben közelítünk. 
Makro / Külgazdaság Így trükközik Putyin, hogy enyhítse a szankciós károkat
Mester Nándor | 2022. május 28. 11:17
Itt a párhuzamos export. Főleg Kína lehet a segítség.
Makro / Külgazdaság K&H: 64 milliárdot fizettek be idén az ATM-ezők
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 10:00
Az automatás készpénzbefizetés nagyon népszerűvé vált az elmúlt évek során.
Makro / Külgazdaság Tömeges kirakatperre készülhet a Kreml, hogy igazolja az inváziót
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 09:20
Nürnberget emlegetik, és a nácitlanítást akarják alátámasztani.
Makro / Külgazdaság Még Zelenszkij is elismerte, hogy nagy baj van. Reggeli háborús összefoglaló.
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 07:30
Az ukránok visszavonulásra kényszerülhetnek, Joe Biden komolyan megvádolta Putyint, Oroszország "teljes körű győzelmet tervez" egy hírügynökség szerint.
Makro / Külgazdaság Putyin hamarosan fontos csatát nyerhet - napi háborús hírek
Privátbankár.hu | 2022. május 27. 19:03
Méterről méterre, de haladnak előre az oroszok, Putyin mégis hajlandó lenne fogolycseréről, sőt az ukrán kikötők megnyitásáról is tárgyalni - legalábbis ezt állította ma. Háborús hírösszefoglaló.
Makro / Külgazdaság Ukrajnai háború – miért is van hazánk még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen? - A hét videója
Izsó Márton - Káncz Csaba | 2022. május 27. 18:43
Oroszország ukrajnai inváziója megrendítette a globális rend alapjait, a konfliktus mértéke és kimenetele még nem világos. A háború feltárta Oroszország politikai, hírszerzési és katonai gyengeségeit, egyben aláásta Moszkva pozícióját mind globálisan, mind a posztszovjet térben.  A konfliktus már tovagyűrűzött Ázsiára, és felerősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti nagyhatalmi versenyt. Az amerikai közvélemény és a republikánus párt támogatása Ukrajna irányába egyre csökken, ahogy a Biden-kormány növeli a segélyeket.  De miért is tartja Orbán Viktor miniszterelnök hazánkat még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen?  Káncz Csaba videó-interjúja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG