Újabb atrocitásokkal vádolják ukrán részről az oroszokat, akiket most már egy Szíriában edződött parancsnok irányíthat.
Miután személyesen járt Bucsában, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy kevés kétsége maradt afelől, hogy a településen háborús bűncselekményeket követtek el. Erről beszélt a német kancellár, Olaf Scholz is, mindkét politikus a történtek alapos kivizsgálását, a felelősök megbüntetését szorgalmazta mai nyilatkozatában.
Az ukrán védelmi minisztérium további atrocitások elkövetésével vádolta meg az oroszokat, ezúttal a szintén Kijev közelében található Makarivban. A város polgármestere szerint 132 embert öltek meg az oroszok a megszállás ideje alatt.
A frontokon viszonylagos nyugalom uralkodott, nagyobb hadmozdulatokról nem érkezett jelentés. Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy Vladimir Putyin új főparancsnokot nevezett ki az Ukrajnában harcoló orosz erők élére Alexander Dvornyikov személyében. A lépés hatékonyabbá teheti az együttműködést az orosz egységek között, de egyben a korábbi stratégia kudarcának újabb beismerése is.
Váratlanul megjelent Kijevben Boris Johnson, aki az ukrán elnökkel találkozott előre be nem jelentett látogatáson.
Kijárási tilalmat rendeltek el szombat estétől hétfő estig Odesszában. A rendelkezést várható orosz légi- és rakétatámadások miatt léptethették életbe, hogy elkerüljék a kramatorszki vasútállomáson történtek megismétlődését.
Erről, a legalább 52 civil életét követelő támadásról Rácz András megállapította, az oroszok nem mondanak igazat ezzel kapcsolatban, minden bizonnyal ők lőtték ki a két rakétát, amelyek direkt "puha" célpontok elleni robbanófejekkel voltak felszerelve.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy egyéves időtartamra 10 százalékos felső korlátot vezetne be a hitelkártyák kamataira, január 20-tól. Arra azonban nem tért ki, miként valósulna meg a terv, illetve hogyan kényszerítené a vállalatokat a betartására.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet – a CTK cseh január hírügynökségét.
Kínában három éve a legkisebb ütemben, 3,9 teljes, 23,7 millió darabra nőtt a személygépkocsik kiskereskedelmi eladása tavaly. Egy évvel korábban, 2024-ben az éves növekedés 5,3 százalék volt – közölte a Kínai Személygépkocsi Szövetség (CPCA).
A Bolgár Értéktőzsde jelentős árfolyamemelkedéssel reagált az euró január elsejei bevezetésére, az idei első kereskedési héten a bolgár börze legrégebbi indexe, a Sofix 14,4 százalékkal 18 éves csúcsra emelkedett.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Fehér Házban tartott pénteki találkozón arra szólította fel a nagy amerikai olajvállalatok vezetőit, hogy legalább 100 milliárd dollár értékben ruházzanak be Venezuela olajiparának újjáépítésébe.
Az elmúlt napok legfontosabb katonai és politikai fejleménye a venezuelai elnök elfogása volt. Az akcióval Donald Trump egyértelműen erőt mutatott, szemben a korábbi hónapok tétlenségével. Ez akár Moszkva számára is fontos üzenet lehet, ráadásul az oroszok számára gazdasági szempontból is sok érv szólna a béke mellett.
Három fúrótornyot is találat ért. 
