Moszkva támogatja Texas függetlenségét
Moszkva új frontot nyitott a Nyugat-Kelet szembenállásban, erősítve az USA dél-nyugati szövetségi államainak balkanizációját. Orosz vélemények szerint az Egyesült Államoknak vissza kell szolgáltatnia Kaliforniától Texasig azokat a területeket, amelyeket 1846-ban egy kierőszakolt háború során elragadtak Mexikótól. A Kreml ezért hónapok óta támogatja a Texas állam elszakadásáért küzdő nacionalistákat.
Moszkva szerint, aki elismeri Texas jelenlegi státuszát, az nem emelhet kifogást a Krím hovatartozása kapcsán sem. Putyin még decemberben nyíltan megkérdőjelezte Texas XIX-ik századi leszakítását Mexikótól, azt „unfair”-nek nevezve.
A texasi szeparatisták növekvő önbizalma
Ez zene volt a texasi függetlenségért küzdők füleinek: márciusban Nathan Smith, a Texas Nationalist Movement (TNM) mozgalom „kabinetfőnöke” részt vett Szentpétervárott egy nagy anti-globalista konferencián, ahol cowboy-kalapban sürgött-forgott, a látványtól elhűlt résztvevők között.
|
| A Texas Movement egyik rendezvénye |
Smith akkor egy orosz lapnak adott interjúban Amerikát diktatúrának nevezte és kifejezte örömét, hogy a konferencián azonos értékrendű csoportokkal találkozhat. A lap kiemelte, hogy a TNM messze nem egy marginális csoportocska, hiszen 250 000 taggal rendelkezik. A TNM alapokmánya kijelenti, hogy „a texasiaknak elege van abból, hogy (Washingtonból) olyan bürokraták irányítsák, akiket nem választottunk és olyan politikát folytatnak, ami nekünk egyáltalán nem tetszik”
Elutasítják a Pentagon hadgyakorlatát az államukban
Texasi konzervatívok szerint az idén júliusban és augusztusban végrehajtandó Jade Helm 15 nevű, főként különleges erők által végrehajtandó hadgyakorlat valójában az államuk megfélemlítését, sőt elfoglalását szolgálja. Valóban, a hadgyakorlat ellen fölemelte a szavát mind Greg Abbott, Texas kormányzója, mind Ted Cruz, republikánus elnökjelölt. Abbott szerint a Texasi Gárda végig figyelemmel fogja tartani a hadgyakorlatot, Cruz pedig további információkat kért a Pentagontól.
A TNM utal arra, hogy államuk 1836 és 1845 között független volt és azután az USA jogtalanul annektálta. A texasi függetlenségi gondolat azóta is él, sőt 2009-ben az akkori kormányzó, Rick Perry ezt a lehetőséget hivatalosan sem zárta ki.
A Kreml azonban nem elégszik meg a TNM támogatásával. Egy moszkvai törvényhozó elmondta, hogy ha Washington még több fegyvert szállít Ukrajnának, akkor Moszkva modern fegyvereket fog leszállítani mexikói gerilláknak. Továbbá vitákat fog generálni Kalifornia, New Mexico, Arizona, Nevada, Utah, Colorado és Wyoming jogi státuszáról.
Miért lépett be Washington az első világháborúba?
A moszkvai törvényhozó ezzel fölélesztette a császári-német külügyminiszter, Arthur Zimmermann politikáját, aki 1917 januárjában – az első világháború tetőpontján – táviratot küldött Heinrich von Eckhardt, Mexikóvárosba akkreditált nagykövetének. A távirat szerint, ha Washington belépne a háborúba, akkor Berlinnek szövetséget kell ajánlania Mexikó számára, őket bőkezűen támogatni pénzügyileg, hogy visszafoglalhassák elveszett területeiket Texasban, New Mexicoban és Arizonában.
A brit elhárítás azonban dekódolta a táviratot és továbbította a Fehér Háznak, óriási politikai vihart keltve. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Washington 1917 áprilisában belépett az első világháborúba – amely addig gyakorlatilag európai belháború volt -, eldöntve annak kimenetelét az Antant számára, így megpecsételve az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát is.
Káncz Csaba jegyzete
