Idén Észak-Amerikára rázúdult a sarkvidéki levegő, olyan zord telet idézve elő, amely még a globális felmelegedés előtt is ritkaságszámba ment. Olyan hőmérséklet volt egy darabig, amit még Moszkvában is nehezen viselnek, és inkább csak Szibériában, meg Kanada északi, lakatlan részein jellemző. A szokatlan időjárás viszont egyúttal az első ilyen komoly próbája volt az elektromos autóknak is, hisz most már elég fut belőlük az amerikai utakon ahhoz, hogy nagyobb mintán mérhető legyen teljesítmények a kialakult szélsőséges viszonyok között.
Megy, csak kevesebbet
Nos, az AAA rövidítésű amerikai autóklub meg is tette ezt, és arra jutott, a legmodernebb lítiumos akkumulátorok sem függetlenítik magukat a hőmérséklettől: minél hidegebb van, annál nehezebben töltődnek és adják le az energiát, és kisebb lesz energiatároló képességük. Természetesen ettől még lehet velük közlekedni, robognak vidáman -40 fokban is, csak lényegesen csökken az a távolság, amit egy töltéssel meg tudnak tenni. Erre még az is rátesz egy lapáttal, hogy ilyen hőmérsékleten erősen kell fűteni az utasteret, ami ugyancsak a megteendő út elől veszi el az energiát.
Kétségkívül ilyen extrém hideg ritkán van, ez még önmagában nem roppantja meg az elektromos autózást, hisz sokan ilyen hőmérsékletek mellett hagyományos autóval sem indulnak el, azt pedig ezek után kijelenthetjük, hogy nem Oroszország lesz az elektromos autózás fellegvára. A probléma viszont átlagos téli körülmények között is jelentkezik, nem is kis mértékben, így egyrészt az elektromos autók tulajdonosainak kell jobban odafigyelniük ilyenkor, hogyan használják a járművet, másrészt az akkumulátorok fejlesztőinek, gyártóinak lesz még jelentős feladata a téli időjárást jobban bíró termék fejlesztésében.
Jó időben kiválóak
Az autógyártók az utóbbi években már olyan modelleket is árulnak, amelyek normál körülmények között 300, sőt a jobbak 500 kilométert is megtesznek egy töltéssel, köztük a Tesla Model 3, a Chevrolet Bolt EV vagy a Nissan Leaf Plus. Az AAA azt tapasztalta, hogy az általa vizsgált típusok már -7 fok körül 40 százalékkal rövidebb utat tesznek meg, mint ideális körülmények között, 20 fok körüli hőmérsékleten, -20 fokon pedig a felére csökken az egy töltéssel megtehető táv.
A lítiumos akkumulátorok optimális hőmérséklete nagyjából 20-25 fok, ennél akár hidegebb, akár melegebb van, csökken a felhasználható energia. A meleg kevésbé okoz gondot, hisz mondjuk a 35 fok nincs messze az ideális tartománytól, ilyenkor főleg a klíma használata von el energiát, de ezzel számoltak a gyártók. Az extrém hideggel sokkal nagyobb gondot okoz, és maguk az autósok úgy tudják csökkenteni az ebből adódó veszteséget az AAA szerint, ha lehetőség szerint garázsban, optimális esetben fűtött garázsban tartják éjjel az autót. Ha nem fűtött a garázs, akkor érdemes az elektromos hálózatra csatlakoztatni az autót, amíg benn áll, és még indulás előtt beindítani a fűtést.
Belép az éghajlat
Ez persze rávilágít arra a problémára, hogy az elektromos autó most is akkor optimális, ha garázsban tudják tartani, de legalábbis biztosítani, hogy éjjel, vagy hosszabb állás esetén elérhető legyen az elektromos hálózat. Most már az is döntő szempont lesz, hogy milyen éghajlaton használják a járművet: Amerikán belül Kaliforniában, Floridában és Texas nagy részén nincs gond a hideggel, ellenben New York környékén, ahol gyakran kemények a telek, már komolyan számolni kell az időjárással.
Az elektromos autó vásárlását fontolgatók mostantól erre a problémára is jobban oda fognak figyelni azokon a területeken, ahol a tél valóban hideget, fagypont körüli vagy az alatti hőmérsékletet jelent. Egyértelmű, hogy ez egy eddig igazán figyelembe nem vett hátrány a belsőégésűekkel szemben, ami kissé hátráltathatja a környezetbarát járművek elterjedését. A problémát feltehetően az akkumulátorok kapacitásának növelése és mindenekelőtt előállítási költségük csökkentése fogja megoldani.
További fejlődés
Ha az elektromos járművel majd 7-800 kilométert lehet megtenni, és télen ez esik 400-ra, az már elfogadható lesz a kényesebb autósok ízlésének is. Hogy mikor jutunk el a belsőégésűeknél egyértelműen jobb és olcsóbb elektromos autók tömeges megjelenéséig, az még nehezen becsülhető, így roppant nehéz előrejelzéseket adni arra, hogy mikor jön el globálisan a belsőégésű autók alkonya, de az mostantól látszik, hogy különböző területeken ezt legalábbis átmenetileg az éghajlat is befolyásolni fogja.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
