A G7-csoport jelenlegi formájában 1975-ban alakult ki, és a világ hét leggazdagabb, IMF-tagsággal rendelkező államát foglalja magában: az Egyesült Államokat, Japánt, Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot, valamint Kanadát. Idén az USA tölti be a csoport soros elnöki pozícióját. Trump elnök múlt szombaton jelentette be, hogy szeptemberre halasztja a G7-csúcsot, amelyet eredetileg június 10-én tartottak volna meg az amerikai Camp Davidben, majd a koronavírus-járvány miatt június végére halasztották. Az amerikai terveket azonban keresztülhúzta Merkel kancellár, aki pénteken visszamondta a júniusi részvételét a koronavírus miatt – amelyre azért több megfigyelő is felkapta a fejét.
A szeptemberi halasztással egy időben Trump szintén bejelentette, miszerint a G7-csúcsra meghívja Oroszországot, Indiát, Ausztráliát és Dél-Koreát. Kína nem kapott hasonló meghívást az elnöktől. „Nem érzem azt, hogy a G7 megfelelően tükrözi azt, ami a világban történik. Ez egy nagyon elavult országcsoport” – mondta Trump. Az elnök tervei szerint a következő csúcs legfontosabb témája Kína lenne. A brit és a kanadai kormány már leszögezte, hogy ellenzik Oroszország meghívását.
Trump bejelentése komoly izgalmakat váltott ki az új meghívottaknál.
Dél-Korea
Az ország nagypolitikája és vezető médiája lázban ég a meghívás óta. Mun Dzsein elnök környezete szerint Szöul ezzel a meghívással belépőt kaphat egy olyan klubba, amely a legmagasabb szinten irányítja a világpolitikát. Helyi szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a meghívást kétélű kard lehet Szöul számára a kiéleződött USA-Kína szembenállás időszakában, hiszen a szeptemberi csúcs elvezethet egy Washington által vezetett új, Peking ellenes globális koalícióhoz.
Ha pedig Moszkva elfogadja a meghívást, akkor a Fehér Ház éket tudna ütni az orosz-kínai tengelyen. A szakértők hozzáteszik, hogy Washington minden bizonnyal Dél-Korea és India felé szeretné terelni azokat a szállítóláncokat, amelyeket kivonna Kínából. Szöul tudja, hogy a lépés felingerelheti Pekinget, holott az a kínai határra telepített THAAD amerikai rakétarendszer miatt már amúgy is feszült. A THAAD (Terminal High Altitude Defense, azaz nagy magasságú, végső fázisú ballisztikus rakéta elleni védelmi rendszer) az egyik legmodernebb rakétakomplexum, amely képes a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére.
India és Ausztrália
A két ország miniszterelnöke holnap tartja meg első kétoldalú virtuális csúcstalálkozóját. Új-Delhi és Canberra 2015 óta rendszeresen tart közös haditengerészeti gyakorlatokat. Mindkét ország nagypolitikája pontosan tisztában van azzal, hogy Trump új javaslata egy Kína-ellenes koalícióépítés.
Oroszország
Moszkva szerint sok még a kérdőjel Trump meghívása körül, amelyet majd a diplomaták tisztáznak, de Putyin elnök támogatja a párbeszédet az ügyben. Az orosz elnök 1997-től vett részt rendszeresen a csoport találkozóin - így jött létre a G8 -, azonban a Krím félsziget 2014-es annektálása után Oroszországot többet nem hívták meg az eseményre. Trump először 2018-ban, a kanadai G7-csúcs előtt vetette fel Moszkva újbóli meghívását, de a csoport többi tagja akkor megakadályozta a visszahívást.
szerzői oldal: https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/
A magyar külügy is megszólalt. 
