Új szankciókat jelentett be az USA Kína ellen

Az Egyesült Államok kedden szankciókat jelentett be egy kínai székhelyű hálózattal szemben, amely kábítószerek előállításához használt vegyi anyagokat állít elő és terjeszt, beleértve a halálos nemzeti fentanilválságot kiváltó vegyi anyagokat. A pénzügyminisztérium szerint a kínai központú hálózat „tonnányi mennyiségű fentanil, metamfetamin és MDMA-prekurzorok gyártásáért és forgalmazásáért felelős”.

A megjelölt felek állítólag részt vesznek a xilazin – a „tranq” néven ismert állatgyógyászati nyugtató – és a nitazenek kereskedelmében is, amelyeket gyakran fentanillal vagy más kábítószerekkel kevernek, ami nagyobb kockázatot jelent a végzetes túladagolásnak. A kínai kapcsolatot bonyolítják a Kína és az Egyesült Államok közötti egyre bonyolultabb rivalizálások és viták, amelyekben a pekingi tolerancia a fentanil tömeges előállításhoz szükséges összetevők mexikói szállítása iránt mára politikai ütőkártyává vált.

A fentanil rövid idő alatt függőséget okoz, 50-szer erősebb, mint a heroin, 100-szor erősebb, mint a morfium, és még nagyon kis mennyiségben is halálos. A fentanil-túladagolás miatt az Egyesült Államokban tavaly már 73 ezer halálesetet regisztráltak – kétszer annyit, mint négy éve. Elképesztő módon a fentanil-túladagolás 2019 óta az amerikai fiatalok vezető halálokává vált.

Örvénylő kapcsolat

Az USA Kongresszusa már 2015-ben Kínát jelölte meg a fentanil elsődleges forrásaként. Egy akkori kongresszusi jelentés szerint a kínaiak a Sinaloa-gyártók számára „összetevőket biztosítottak a kábítószer-kartellek által működtetett titkos laboratóriumokhoz Mexikóban”, amelyek „aztán a fentanilt átcsempészik a délnyugati határon”.

Washington aztán tavaly év elején szankciókat vetett ki a Közbiztonsági Minisztérium kínai részlegére, mert az „részese az emberi jogok megsértésének” az északnyugat-kínai Hszincsiang tartományban élő muszlim ujgur kisebbség ellen.

Peking válaszul több városban megszüntette a kábítószerekkel kapcsolatos együttműködést azzal az indokkal, hogy a szankciók „komolyan befolyásolják a fentanil anyagok kínai vizsgálatát és azonosítását”, és „befolyásolják Kína jóindulatát, hogy segítse az Egyesült Államokat a kábítószer elleni küzdelemben”.

A mexikói szál

A fentanil üzlet forradalmasította a szervezett bűnözést Mexikóban. Ipari méretekben állítják elő az anyagot, és árasztják el vele az USA-t.

A kartellek elsősorban Kínából importálják a fentanil előállításához szükséges alapanyagokat, amelyek oroszlánrésze hajókon jut el Mexikóba. A fő belépési pontok a Csendes-óceán partján lévő konténerkikötők, amelyek az adott kartell ellenőrzési területén belül találhatók. A Sinaloa kartell főleg Mazatlánon és Guaymason, a CJNG kartell Lázaro Cárdenason és Manzanillon keresztül importál.

A kartellek napjainkban már saját fentanil-termékeik fejlesztésébe fektetnek be, hogy függetlenedjenek az ázsiai importtól. A mexikói védelmi minisztériumból kiszivárgott dokumentumok azt mutatják, hogy kifejezetten erre a célra szerződtetnek vegyészeket. Ugyanezen minisztérium hivatalos közleménye szerint azért is fizetnek, hogy szakembereik gyógyszerészetet tanuljanak.

Óriási szakítás

Az amerikai igazságszolgáltatás ez év áprilisában a Sinaloa kartell több vezető szereplője ellen indított vádemeléséből kiderül, mennyire jövedelmező a vállalkozás: a kartell átlagosan 800 dollárt fizet az egy kiló fentanil előállításához használt vegyi alaptermékekért. Ebből mintegy 415 000 fentanil-tablettát állít elő, amelyeket New Yorkban egyenként 3 dollárért értékesít. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma szerint a bűnbanda 200-800-szor annyit keres, mint amennyit az alaptermékekért fizetett. Egy kiló fentanilon akár 1,2 millió dollárt is kereshetnek.

Mexikó hosszú ideje tartó képtelensége a tiltott kábítószer-termelés ellenőrzésére, és Amerika krónikus kábítószer-étvágya a közös kábítószer-ellenes erőfeszítéseket krónikus kudarccá alakította. A mexikói központi kormányzás nehézségei és az állam kudarca akkor látható igazán, ha tudjuk, hogy a kábítószer-maffia vezetői de facto hadurakként viselkednek Mexikó területének nagyjából egyharmadán.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy politikai jelölteket közvetlenül a kábítószer-kartellek  támogatnak, mint ahogyan ez megtörtént például a Sinaloa kormányzói választáson tavaly júniusban. Chiapasban pedig a hivatalban lévő politikusok nyújtottak politikai védelmet a bűnözésnek.

Kína szerepe ebben a tragikus történetben folyamatos frusztrációt biztosít – és tovább növeli az Egyesült Államokkal fennálló feszültségek egyre bővülő listáját.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)