|
| Castro megragadta a lehetőséget. Kép: EPA/ALEJANDRO ERNESTO |
A két ország huszadik század elejéig visszanyúló pocsék kapcsolatát talán nem kell senkinek sem bemutatni, ezért is óriási előrelépés a látogatás.
Barack Obama egyébként emiatt és az embargó lazítása miatt olyan szinten népszerű a latin-amerikai országban, hogy jelenleg még a forradalom atyjaként számon tartott Fidel Castrónál is jobban kedvelik. Ráadásul az országban többségében nem fehérek élnek, ezért is különösen örülnek az első fekete elnök érkezésének - írja az Economist.
Régi sebek
Kubát még 1898-ban szállta meg az amerikai hadsereg a spanyolokkal folytatott háború végén, és 1902-ben vált nagyjából függetlenné, csakhogy az amerikaiak bármikor beavatkozhattak katonailag, ha úgy látták szükségét. Többek közt a Guantánamo-öböl megtartását is így tudta biztosítani az Egyesült Államok, 1959-ig pedig egyre több pénzt fektettek a kubai gazdaságba, különösen támogatva a mezőgazdaságot.
1959-ben Castro átvette a hatalmat, az országot korábban irányító Fulgencio Batista pedig elmenekült. 1961-ben minden amerikai érdekeltséget államosítottak, az USA ppedig erre válaszul teljes kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi embargót hirdetett a következő évben. Itt kezdődött a közel ötven éves viszály, amelyen még 1996-ban is rontottak azzal, hogy hivatalosan is büntethetővé tették a Kubában befektető amerikai cégeket.
Aztán 2014 decemberében minden megváltozott. Barack Obama és Fidel eléggé reformbarát testvére, Raúl Castro bejelentette a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Először lazítottak a kereskedelmi és utazási embargón, majd újranyitották a nagykövetségeket, és az Egyesült Államok leszedte Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Az, hogy az amerikai elnök most elment a szigetországba, szintén fontos üzenetet képvisel, lévén azt hivatott éreztetni, hogy Kubát végre egyenlő partnerként kezelik.
Trump és Hillary csak nehezen kavarhat be
A kubai kapcsolatok rendezésével Obama elnöki ciklusa sikeresen zárulhat, ráadásul a két ország és cégeik közt megállapodásokat egy nem Kuba-barát utód sem tudja majd felrúgni, ami szintén fontos célja volt a jelenlegi elnöknek. Az amerikai közvélemény egyébként beállt Obama mögé, így akárki is lesz a következő lakó a Fehér Házban, kétszer is meggondolja majd a kapcsolatok felbontását.
Obama nagyon helyesen úgy gondolja, hogy a kapcsolat helyreállítása jobban hathat a Castro rezsimre, mint a teljes izoláció, amelytől ráadásul igazán mindig a vétlen kubai állampolgárok szenvedtek igazán. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és az egyre több amerikai turista Kubába érkezése szépen lassan összeköti a két országot, bár a disznó-öböli óriási CIA-fiaskó emléke azért még feldereng a háttérben.
A világ nem térhet vissza a „dzsungel törvényéhez”. 
