Közölte: Belgrád az utóbbi időszakban - különösen Albin Kurti miniszterelnökké választását követően - többször is felhívta a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy a Koszovóban élő szerbekre nyomást gyakorolnak, és el akarják őket üldözni a szülőföldjükről.
Az MTI híradása szerint Milos Vucevic leszögezte, hogy a szerb hadsereg és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő (KFOR) között kiváló a kapcsolat, és a nemzetközi egyezményeknek megfelelően a KFOR soha nem lépett Szerbia területére, ahogyan a szerb hadsereg sem lépte át a határt.
"Amennyiben a hadsereg a szerb köztársasági elnöktől mint a hadsereg főparancsnokától utasítást kap arra, hogy lépjen be a Szerbiához tartozó Koszovó területére, akkor azt a katonaság hatékonyan, szakszerűen és sikeresen meg fogja valósítani. Azonban előtte mindenképpen tájékoztatnánk a KFOR vezetését, semmit sem tennénk a hátuk mögött" - hangsúlyozta.
Majd hozzátette: Szerbia mindent megtesz, hogy megóvja a békét, és mindeddig nem született ilyen döntés, illetve mindent megtesznek, hogy továbbra se kerüljön erre sor.
A sajtótájékoztatón Milos Vucevic miniszter és Milan Mojsilovic szerb vezérkari főnök a szeptember 24-én Észak-Koszovóban kitört lövöldözéssel és azt követően kialakult helyzettel kapcsolatban nyilatkozott.
Nyolc nappal ezelőtt szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott.
Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált a faluban. Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke beismerte: ő szervezte a támadást. Mint mondta: a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. Belgrád is tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz.
A szerb vezérkari főnök hétfőn reagált Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter kijelentésére, aki szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy Szerbia be akarta kebelezni Észak-Koszovót, és a támadókat Szerbiában képezték ki. Milan Mojsilovic közölte: a szerb hadsereg komoly és erős szervezet, amely nem tűri a hazugságokat. "Az intelligenciánkat sértik a vádak, amelyek szerint a szerb hadsereg azt tervezte, hogy megtámadja Koszovót" - húzta alá.
A vezérkari főnök arra is reagált, hogy washingtoni és brüsszeli beszámolók szerint megnőtt a katonaság létszáma a szerb-koszovói határ közelében.
Mint mondta, nem növelték a hadsereg készültségi állapotát, csak a biztonsági válsághelyzetre reagáltak nagyobb létszámú katona jelenlétével.
"Meglep, amikor valaki mély aggodalmának ad hangot 8350 katona miatt" - utalt arra, hogy ennél többen nem voltak a határzónában, míg korábban 14 ezer katonát is kivezényeltek oda, s ez akkor mégsem zavart senkit.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Aleksandar Vucic elnök vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
Eközben Donika Gervalla-Schwarz koszovói külügyminiszter kijelentette: a szerb csapatösszevonás Koszovó határán, valamint a szerb kormány retorikája és "módszerei" azt a magatartást idézik, amelyet Oroszország tanúsított Ukrajnával szemben a háború megindítása előtt.
Az olasz posta fölvásárolná a Telecom Italiát. 
