A korábbinál magasabb, 3,2 százalékos idei bruttó hazai termék (GDP) növekedéssel számol a GKI legfrissebb elemzésében a korábban várt 3,0 százalékkal szemben. Elemzésükben felidézik: tavaly a magyar gazdasági növekedés erőteljesen lassult az előző két évhez képest, főleg az EU-források visszaesése, emiatt a beruházások zuhanása nyomán.
A GDP pontosan a GKI által prognosztizált 2%-kal, a kormány által jelzett 2,5 és az MNB szerinti 2,8%-nál lassabban fejlődött.
Idén felpörögnek a beruházások
A növekedés legfontosabb tényezője a beruházások idei 8 százalék körül várható felfutása a tavalyi nagyarányú, 20 százalékos visszaesés után és a fogyasztás mintegy 5 százalékos bővülése, a jelentős bérnövekedés nyomán. A GKI szerint a következő három évben jó esély van az évi 3 százalék feletti GDP-bővülésre, az uniós támogatások érkezése miatt.
Mint írják, a termelési oldalról a gazdaság hajtóereje a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar és a már tavaly is gyorsan bővülő kereskedelem lesz. A mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – azonban várhatóan minden ágazat bővülni fog.
Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődést meghatározó fő tényezőkben (az intézmények működésében, a szabályozás egyediségében és a piaci megoldások háttérbe szorításában, valós szerkezeti reformok elkezdésében) nem várható érdemi javulás - jósolja a GKI.
Az uniós források hatásáról a KPMG-vel közösen készített tanulmányból kiemelte, a 2007-2015-ös időszakban érkezett 40 milliárd eurót jelentő támogatások nélkül 2,0 százalékkal esett volna vissza a gazdaság - minden más tényezőt változatlannak tekintve -, míg azokkal együtt 4,4 százalékkal nőtt.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
