<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Évente két útvonalon, 4,5 milliárd köbméter gáz érkezik az országba 10+5 éven keresztül az orosz Gazpromtól. Erről írt alá szerződést szeptember 27-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ünnepélyes megállapodást követően botrány tört ki Magyarország és Ukrajna között, a két ország kölcsönösen bekérette egymás nagyköveteit. A konfliktus hátteréről és lehetséges következményeiről Fedinec Csillát, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.

A Gazprom a következő 10+5 évben két útvonalon szállít Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől. Ukrajna bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul Magyarország Gazprom szerződése miatt, mert sérelmezi, hogy a jövőben nem Ukrajnán keresztül érkezik az orosz gáz Magyarországra.

 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Magyarország csapást mért a magyar-ukrán kapcsolatokra azzal, hogy a Gazprommal kötött megállapodást, kizárva az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási rendszerből; a tárcavezető szerint Ukrajna megfelelő választ fog adni. Mi lehet Ukrajna válasza, sérülhetnek-e tovább a magyar kisebbség jogai, vagy más eszközöket vetnek be?

 

Ukrajna az 1970-es évektől vált a Szovjetunión belül az európai irányú gázexport monopolhelyzetben levő tranzitőrévé. Nyilvánvaló volt, hogy például a belarusz vagy a balti útvonal rövidebb összeköttetést biztosítana a szibériai orosz gázmezők és Németország között. Az 1960-as évek végén aláírt szovjet exportszerződések azonban rövid határidőt szabtak a szállítás megkezdésére, amit fedezett az akkori ukrán termelés, így nyilvánvaló lett, hogy rajtuk keresztül építik meg a vezetékrendszert. Hosszabb távon persze az a helyzet alakult ki, hogy Ukrajnának volt vezetéke, Oroszországnak pedig gáza, így a két ország egymásra volt utalva. Ma már létezik délen a török–szerb vezeték, illetve északon, éppen Németország támogatásával, az Északi Áramlat 2. Ukrajna értelmezésében most az történt, hogy a Magyarország által megkötött gázszerződés magában foglalhatta volna az ukrajnai tranzitot is, azonban a szerződésnek orosz részről nyilvánvalóan ennek kiiktatása volt a feltétel.

Biztosan lesznek forrófejű emberek, politikusok, akik vad nyilatkozatot tesznek majd Magyarországgal és az ukrajnai magyarokkal kapcsolatban, de nem hiszem, hogy az állam ebből országon belül kisebbségi kérdést csinálna.

 

Fedinec Csilla, Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársaFedinec Csilla, Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa

Meddig mehet el a konfliktus, hol lehetnek a határok?

 

Kétféle megközelítést tudok mondani: a magyar–ukrán viszonyon már nincs mit rontani, vagy azt, hogy mindig van lejjebb. Ha csak az utóbbi éveket vesszük, egy tapodtat nem sikerült elmozdulni az ukrán oktatási törvény ügyében, amelyik megszünteti a színmagyar iskolákat és kétnyelvű oktatást vezet be. A következő évtől életbe lép az ukrán nyelvtörvénynek az a passzusa, amelyik alapján már nem jelenhetnek meg például színmagyar nyelvű sajtóorgánumok. Legutóbb pedig Ukrajna az őslakos törvény elfogadásával tovább mélyítette a kisebbségeket elválasztó szakadékot országon belül, a mi szempontunkból többi között a magyarok kárára.

Másrészt a 2020-as ukrajnai önkormányzati választásokkal összefüggésben az ukrán törvények megsértésére való hivatkozással – külföldiek nem vehetnek részt a választási kampányban, nem agitálhatnak jelöltek mellett – magyarországi politikusokat tiltottak ki az országból. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is köztük van. Egyes esetekben hónapokkal később derült ki a kitiltás, mert az erről szóló határozatot csak akkor adjak át az érintett személynek az ukrán hatóságok, amikor megkísérli átlépni az államhatárt. Tulajdonképpen semlegesíti a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget az, hogy az önkormányzati választások körüli időben az Ukrán Biztonsági Szolgálat több intézménynél házkutatást tartott, s az ügy még mindig nincs lezárva. A keleti megyék háborús konfliktusa miatt – ami meghatványozza a nemzetbiztonsági fenyegetettségre hivatkozás lehetőségét – ez egyáltalán nem fantomfenyegetettség.

A problémák kezelésére a sok éve nem működő két vegyesbizottságot, a gazdaságit és a kisebbségit, valamint egy munkacsoport, az oktatási munkáját 2020 tavaszán felújította a két ország, de hogy nem történt semmilyen érdemleges bejelentés a tárgyalásokról annak nem a Covid-járvány az oka, az inkább csak elfedi az eredménytelenséget.

 

Mekkora gazdasági és politikai csapást mért Magyarország Ukrajnára azzal, hogy kizárta az ukrán gázvezeték használatát a Gazprom szerződésben?

 

A gazdasági tényezőket másodsorban érdemes méricskélni, ez politikai kérdés, és politikai kérdésként sem a két ország ügye, hanem az orosz–ukrán konfliktus nemzetközi hatásaira vezethető vissza. Ukrajna gyengítése ab ovo erősíti Oroszországot.

 

Magyarország kényszerhelyzetben volt? Gondolok itt arra, hogy Oroszország a háttérben kényszerítette Magyarországot egy ilyen szerződés aláírására, hiszen ennek nyilvánvaló reakciója volt az ukránok haragja?

 

Efelől kétség sem lehet.

 

Lehet naiv voltam, de mikor Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij lett az új ukrán elnök, akkor azt képzeltem, rohamosan javulni fognak a kapcsolatok Magyarország és Ukrajna között. Ehhez képest tovább romlottak. Ön szerint miért?

 

Az egyetlen szomszédos ország vagyunk, amelyik esetében nem volt még csúcstalálkozó sem. A magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozójára gondolok. Úgy vélem, nincs mit bejelenteni. Zelenszkij erre utalt is egy nyilvános beszédében. Ukrajna az általunk vitatott kisebbségi kérdésekben hivatkozik saját belső jogára, amivel nincs problémája a nemzetközi közvéleménynek. Nekünk pedig nincsenek sem hatásos eszközeink, sem potenciális szövetségeseink ezekben a kérdésekben. Az Ukrajna–NATO Bizottság legfelsőbb szintű találkozóinak magyar blokkolása kevesebbet árt Ukrajnának, mint amilyen mértékben okoznak hátrányt az ukrajnai törvények a kisebbségeknek, amikor megvonják tőlük a szerzett jogokat.

 

Volodimir Olekszandrovics Zelenszkijről azt is képzeltem, hogy képes lesz az oroszokkal is jobban szót érteni, de mintha ez is téves feltételezésnek bizonyulna?

 

Cseppet sem. Zelenszkij erősen pacifista programmal nyerte meg a választásokat, és ne feledjük el, rögtön azzal nyitott, hogy a keleti fronton teljes fogolycsere történt, holott hónapok óta elszigetelt cserékre sem volt már példa. Ezután azonban mégsem következett látványos fordulat, a Minszki Megállapodások láthatóan semmilyen eredményre nem vezetnek, s talán éppen ez volt az oka, nem az egyéb belső konfliktusok, hogy az elnök ráfordult elődei nemzeti-hazafias irányvonalára.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Az óriási kamatemelés ellenére is vergődik a forint
Király Béla | 2022. július 7. 09:56
Csütörtökön 200 bázispontos kamatemelést hajtott végre az MNB, az ilyen lépés normális esetben brutális jelzővel illethető. Azonban még ez sem tudta erősödő pályára állítani a forintot.
Makro / Külgazdaság Uniós pénzek: a magyar kormánynak is üzent az uniós biztos
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 09:46
A Bizottság mérlegelni fogja, hogy mely esetekben lehet szükséges megvonni a források kifizetését.
Makro / Külgazdaság Egyre jobban kellene az uniós pénz Magyarországnak - vannak, akik mindent elvennének tőlünk
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 08:42
A lengyelek megalkudtak Brüsszellel, de a helyreállítási pénzhez még nem jutottak hozzá - Magyarországnak egyre jobban kellene a pénz, de egyelőre a pletykák szerint csak jobb tárgyalási pozíciót akarunk kicsikarni, előrelépésről nincs szó.
Makro / Külgazdaság Az oroszok újra beüzemelték a mariupoli kikötőt, újabb város felé masíroznak a seregeik - összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 06:53
Az ukrán elnök arról beszélt az éjjel, hogyan lövik nyugati nehézfegyverekkel az orosz erőket - az oroszok pedig amerikai fegyverrendszerek kilövéséről adtak hírt. Elkezdődött a háború 134. napja.
Makro / Külgazdaság Egyre dagad a brit belpolitikai botrány - sorra kérik a miniszterelnök lemondását a kormánytagok
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 06:26
Boris Johnson még mindig tartja magát, nem hajlandó lemondani - pedig sorbaállnak az irodája előtt a magasrangú kormánytagok, hogy távozásra szólítsák fel.
Makro / Külgazdaság „A benzinár is elszállt” – nyugati szomszédunkban is bedurvult az infláció
Wéber Balázs | 2022. július 7. 05:21
Bár Ausztriában még nem mindenki érzi az energiaár-robbanást, az általános drágulás egyértelmű, az infláció pedig csaknem fél évszázados csúcson van. Helyi magyarok és hivatalos statisztikák segítségével próbáltunk képet alkotni az inflációs helyzetről nyugati szomszédunknál.         
Makro / Külgazdaság Medvegyev atommal fenyegetőzik - Von der Leyen: Európának fel kell készülnie az orosz gáz teljes elzárására - Esti háborús összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. július 6. 19:38
Összefoglalónk az ukrajnai háború 133. napjáról.
Makro / Külgazdaság Meddig kell együtt élnünk a magas inflációval? Lesz még ennél is gyengébb a forint? - Klasszis podcast
Privátbankár.hu | 2022. július 6. 19:23
Hogyan lehetséges az, hogy az MNB egyre feljebb viszi az irányadó kamatát, mégis azt látjuk, a forint csak egyre gyengül? S meddig mehet fel az infláció? Ezekről is beszélgettünk a Klasszis podcastban Virovácz Péterrel, az ING makrogazdasági elemzőjével.
Makro / Külgazdaság Mentőövet dobott a forintnak az MNB
Privátbankár.hu | 2022. július 6. 18:58
Egy-másfél százalékot segített a forint árfolyamán az elért mélyponthoz képest az MNB szerdán délután tett jelzése az egyhetes betéti kamatok további emeléséről.
Makro / Külgazdaság Alig lassult az amerikai szolgáltatóipar növekedése
Privátbankár.hu | 2022. július 6. 17:49
Az amerikai szolgáltatóipari szektor teljesítménymutatói júniusban előző havinál gyengébben, de a vártnál jobban alakultak az ISM és az S&P Global gazdasági kutatóintézetek beszerzésimenedzseri-indexeinek a tanúsága alapján.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG