<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Évente két útvonalon, 4,5 milliárd köbméter gáz érkezik az országba 10+5 éven keresztül az orosz Gazpromtól. Erről írt alá szerződést szeptember 27-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ünnepélyes megállapodást követően botrány tört ki Magyarország és Ukrajna között, a két ország kölcsönösen bekérette egymás nagyköveteit. A konfliktus hátteréről és lehetséges következményeiről Fedinec Csillát, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.

A Gazprom a következő 10+5 évben két útvonalon szállít Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől. Ukrajna bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul Magyarország Gazprom szerződése miatt, mert sérelmezi, hogy a jövőben nem Ukrajnán keresztül érkezik az orosz gáz Magyarországra.

 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Magyarország csapást mért a magyar-ukrán kapcsolatokra azzal, hogy a Gazprommal kötött megállapodást, kizárva az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási rendszerből; a tárcavezető szerint Ukrajna megfelelő választ fog adni. Mi lehet Ukrajna válasza, sérülhetnek-e tovább a magyar kisebbség jogai, vagy más eszközöket vetnek be?

 

Ukrajna az 1970-es évektől vált a Szovjetunión belül az európai irányú gázexport monopolhelyzetben levő tranzitőrévé. Nyilvánvaló volt, hogy például a belarusz vagy a balti útvonal rövidebb összeköttetést biztosítana a szibériai orosz gázmezők és Németország között. Az 1960-as évek végén aláírt szovjet exportszerződések azonban rövid határidőt szabtak a szállítás megkezdésére, amit fedezett az akkori ukrán termelés, így nyilvánvaló lett, hogy rajtuk keresztül építik meg a vezetékrendszert. Hosszabb távon persze az a helyzet alakult ki, hogy Ukrajnának volt vezetéke, Oroszországnak pedig gáza, így a két ország egymásra volt utalva. Ma már létezik délen a török–szerb vezeték, illetve északon, éppen Németország támogatásával, az Északi Áramlat 2. Ukrajna értelmezésében most az történt, hogy a Magyarország által megkötött gázszerződés magában foglalhatta volna az ukrajnai tranzitot is, azonban a szerződésnek orosz részről nyilvánvalóan ennek kiiktatása volt a feltétel.

Biztosan lesznek forrófejű emberek, politikusok, akik vad nyilatkozatot tesznek majd Magyarországgal és az ukrajnai magyarokkal kapcsolatban, de nem hiszem, hogy az állam ebből országon belül kisebbségi kérdést csinálna.

 

Fedinec Csilla, Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársaFedinec Csilla, Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa

Meddig mehet el a konfliktus, hol lehetnek a határok?

 

Kétféle megközelítést tudok mondani: a magyar–ukrán viszonyon már nincs mit rontani, vagy azt, hogy mindig van lejjebb. Ha csak az utóbbi éveket vesszük, egy tapodtat nem sikerült elmozdulni az ukrán oktatási törvény ügyében, amelyik megszünteti a színmagyar iskolákat és kétnyelvű oktatást vezet be. A következő évtől életbe lép az ukrán nyelvtörvénynek az a passzusa, amelyik alapján már nem jelenhetnek meg például színmagyar nyelvű sajtóorgánumok. Legutóbb pedig Ukrajna az őslakos törvény elfogadásával tovább mélyítette a kisebbségeket elválasztó szakadékot országon belül, a mi szempontunkból többi között a magyarok kárára.

Másrészt a 2020-as ukrajnai önkormányzati választásokkal összefüggésben az ukrán törvények megsértésére való hivatkozással – külföldiek nem vehetnek részt a választási kampányban, nem agitálhatnak jelöltek mellett – magyarországi politikusokat tiltottak ki az országból. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is köztük van. Egyes esetekben hónapokkal később derült ki a kitiltás, mert az erről szóló határozatot csak akkor adjak át az érintett személynek az ukrán hatóságok, amikor megkísérli átlépni az államhatárt. Tulajdonképpen semlegesíti a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget az, hogy az önkormányzati választások körüli időben az Ukrán Biztonsági Szolgálat több intézménynél házkutatást tartott, s az ügy még mindig nincs lezárva. A keleti megyék háborús konfliktusa miatt – ami meghatványozza a nemzetbiztonsági fenyegetettségre hivatkozás lehetőségét – ez egyáltalán nem fantomfenyegetettség.

A problémák kezelésére a sok éve nem működő két vegyesbizottságot, a gazdaságit és a kisebbségit, valamint egy munkacsoport, az oktatási munkáját 2020 tavaszán felújította a két ország, de hogy nem történt semmilyen érdemleges bejelentés a tárgyalásokról annak nem a Covid-járvány az oka, az inkább csak elfedi az eredménytelenséget.

 

Mekkora gazdasági és politikai csapást mért Magyarország Ukrajnára azzal, hogy kizárta az ukrán gázvezeték használatát a Gazprom szerződésben?

hirdetés

 

A gazdasági tényezőket másodsorban érdemes méricskélni, ez politikai kérdés, és politikai kérdésként sem a két ország ügye, hanem az orosz–ukrán konfliktus nemzetközi hatásaira vezethető vissza. Ukrajna gyengítése ab ovo erősíti Oroszországot.

 

Magyarország kényszerhelyzetben volt? Gondolok itt arra, hogy Oroszország a háttérben kényszerítette Magyarországot egy ilyen szerződés aláírására, hiszen ennek nyilvánvaló reakciója volt az ukránok haragja?

 

Efelől kétség sem lehet.

 

Lehet naiv voltam, de mikor Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij lett az új ukrán elnök, akkor azt képzeltem, rohamosan javulni fognak a kapcsolatok Magyarország és Ukrajna között. Ehhez képest tovább romlottak. Ön szerint miért?

 

Az egyetlen szomszédos ország vagyunk, amelyik esetében nem volt még csúcstalálkozó sem. A magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozójára gondolok. Úgy vélem, nincs mit bejelenteni. Zelenszkij erre utalt is egy nyilvános beszédében. Ukrajna az általunk vitatott kisebbségi kérdésekben hivatkozik saját belső jogára, amivel nincs problémája a nemzetközi közvéleménynek. Nekünk pedig nincsenek sem hatásos eszközeink, sem potenciális szövetségeseink ezekben a kérdésekben. Az Ukrajna–NATO Bizottság legfelsőbb szintű találkozóinak magyar blokkolása kevesebbet árt Ukrajnának, mint amilyen mértékben okoznak hátrányt az ukrajnai törvények a kisebbségeknek, amikor megvonják tőlük a szerzett jogokat.

 

Volodimir Olekszandrovics Zelenszkijről azt is képzeltem, hogy képes lesz az oroszokkal is jobban szót érteni, de mintha ez is téves feltételezésnek bizonyulna?

 

Cseppet sem. Zelenszkij erősen pacifista programmal nyerte meg a választásokat, és ne feledjük el, rögtön azzal nyitott, hogy a keleti fronton teljes fogolycsere történt, holott hónapok óta elszigetelt cserékre sem volt már példa. Ezután azonban mégsem következett látványos fordulat, a Minszki Megállapodások láthatóan semmilyen eredményre nem vezetnek, s talán éppen ez volt az oka, nem az egyéb belső konfliktusok, hogy az elnök ráfordult elődei nemzeti-hazafias irányvonalára.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Új tulajdonosa lesz a DIGI-nek
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 10:14
A 4iG Nyrt. az átvilágítás befejezését követően végleges adásvételi szerződést írt alá az RCS & RDS csoporttal a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai, azaz Invitel Zrt. az I TV Zrt. és a DIGI Infrastruktúra Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásáról.
Makro / Külgazdaság Pénzmosodába kerülhetett 180 milliárd forint a lélegeztetőgép-bizniszben
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 08:12
Hatalmas összeget fizetett a magyar kormány nevében a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba Vinod Sekhar, kuala lumpuri üzletembernek, akinél pénzmosás gyanúja miatt több maláj nyomozóhatóság is razziát tartott.
Makro / Külgazdaság Ismét PCR-teszt kell az Angliába utazóknak
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 06:50
Az életbe lépett új szabályozás alapján ismét PCR típusú koronavírus-szűrésnek kell alávetniük magukat érkezésük után mindazoknak, akik külföldről Angliába utaznak, és a negatív teszteredmény megérkezéséig a beutazóknak tartózkodási helyükön elkülönítésben kell maradniuk.
Makro / Külgazdaság Az Európai Unió egyes kormányai aláássák a média függetlenségét
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 06:15
Az Európai Unió mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a média betölthesse alapvető szerepét a demokráciában - hangsúlyozta Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Bizottság által létrehozott Európai Hírmédia Fórum konferenciáján.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a németországi atombombákkal? Peking már gyanakodva néz Berlinre
Káncz Csaba | 2021. november 30. 05:34
Az új német kormány eltökéltnek tűnik, hogy a politikai viták ellenére a kiöregedő Tornado vadászgépek helyébe is nukleáris csapásmérésre alkalmas vadászgépeket szerezzen be 2022-ben. Pekinggel összevetve a dokumentum hangneme jóval szívélyesebb Moszkvával szemben. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Ismét megválasztották a svéd miniszterelnöknőt
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 19:01
Ismét Magdalena Anderssont választotta miniszterelnökké Svédországban a parlament hétfőn, így hivatalosan is ő lehet az első nő a kormány élén az ország történetében.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: újabb országban jelent meg az omikron
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 18:29
Egyre súlyosbodik a koronavírus-járvány Csehországban, a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették az új vírusmutáció, az omikron megjelenését is - derült ki az egészségügyi minisztérium honlapján hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból.
Makro / Külgazdaság A 2022-es csapdája – hogyan mászik ki ebből a világ?
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 18:14
2021-ben eljött a sokak által várt talpraállás, a boltok kinyithattak, az ingázók visszaülhettek az irodájukba, sőt, a legmerészebbek még nyaralni is elmentek. De az égbe szökő energiaárak, a magas adósságállományok és a csúcson túljutott növekedés közepette mégsem jelenthettük ki, hogy a dolgok visszazökkentek a rendes kerékvágásba. A Fidelity International szerint a döntéshozók a 22-es csapdájával néznek szembe: infláció vagy növekedés? A kamatok alacsonyabbak lesznek, és tartósabban, mint gondolták, a Kínai „közös jólét” program hosszú távú lehetőségeket kínál, a klímaválság pedig rányomja bélyegét az eszközallokációra
Makro / Külgazdaság A brutálisan dráguló energiaárak miatt dőlt meg egy 30 éves rekord Németországban
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 16:17
Az előzetes adatok alapján Németországban tovább emelkedett az infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.
Makro / Külgazdaság Itt a bejelentés: megkezdték a vakcinafejlesztést a szupermutáns ellen
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 16:07
Ez a standard eljárás része. Nem biztos, hogy végül szükség lesz új vakcinára.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló